Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám
1881-08-21 / 101. szám
„Békésmegyei Közlöy" 1881. 11 2 . szám. Elek és Krishaber Mór, kiegészítő tagjai Székács Ist váii s a községi biró lesznek. E bizottság egy könyvet nyit, mely a következő rovatokat tartalmazza ; 1 rovat a beteg neve, kora, foglalkozása, társadalmi állása. 2-ik rovat a gyógyfürdő használata, megkezdésének hó napja és napja, — 3-ik rovat a gyógyhelyen történ megjelenés alkalmával észlelt kórtünetek hű és tüze tes leirása. — 4-ik rovat a tünetek alapián megáll a pitott kórisme (diagnosis); 5-ik rovat a fürdő haszna latának módja külsőleg belsőleg vagy mindkét módja. 6-ik rovat a gyogyhelyröli távozás ideje. 7-ik ro vat az elért eredmény (javult vagy gyógyult az illető) 8-ik rovat észrevétel, — melyben a bizottság a neta Ián szüküégésekké vált bővebb felvilágosítást jegyzendi be. — A könyv vezetésével Dr. László Elek községi s egyúttal t. megyei főorvos bizatik meg, mig a bizottság többi tagjai őt eljárásában támogatandják. A megye főorvossának pedig kötelességévé tétetik a jövő 1881. évben a gyógyhelyet minden 14 napban legalább egyszer meglátogatni, az ügymenetre felügyelni. — A fürdőidény elmultával a fentebb emiitett könyv a bizottság tagjai által aláirva a megye hatóságának további eljárás végett beterjesztetik. Miről az orosházi járás szolgabifája a községi biró, Dr. László Elek, — Krishaber Mór, Székács István s a megye tőorvosa jegyzőkönyvileg értesitettneki Békésmegye közigazgatási bizottsága Gyulán 1880. szeptember 6. Főispán ur helyett Jancsovics Fal alispán s. k." Még csak két dolgot kell, a történeti hűség szempontjából, megemlítenem. És pedig először is csodálkozásomat a felett, hogy dr. László Eiek orosházi orvos ur, daczára e tó jövőjére vonatkozó egykori szép álmainak, és a fentebb közzétett üdvös rendeletnek, oly minőségben a mint meg van szabva, egész juliushó lö-ig felé sem volt a gyopárosi betegeknek, sőt könyvet sem nyitott. Hány beteg erkezett ós távozott ez idő alatt! Hol szedi össze ezek neveit; mikép állapítja meg a diagnózist; minő tapasztalatokat fog felőlük elmondani? Szereujse valóban, hogy megyénk főorvosa dr. Kovács ur megjelent, a névsor áttekintése és a betegek felülvizsgálása czéljából, s az elhanyagolt ügyet, egész buzgalommal kezeibe vette. Üdvözöljük ! Erős reménye van most már — mint értesültem — az orosházi intelligencziának, hogy a tó jövője — ha a vegyelemzés csakugyan kedvezőleg üt ki — biztosítva van. És hogy ott végezzem czikk sorozatomat, a hol elkezdettem : ad vocem : „Gyopáros" ! Az én örökösen és lankadatlanul búvárkodó, a közegészségügy * Pétervár, aug. lí Jól értesült körökbeu állítják, hogy Ignatiev a felizgatott n • lecsillapítása után a zsidóságot rögtön minden feltűnés nólkl emanczipálni akarja. in i á gyu n 1*.. (E^zségügyi czikk.) legparányibb mozzanatai iránt is nemesen érdeklődő kedves doktorom és jó barátom, dr. Széli Lajos ur éppen ebben a perezben a következő értesítéssel lepett meg engemet: „Sámuel Augustus Stolz orvostu_ dórrá avattaiása alkalmából 1833. ápr. 16-ánapeatj egyetemen tartott disszertaczio inauguralis rnedicája következő czim alatt külön füzetben megjelent: „Aquae minerales sulfuteae Hungáriáé. Pestini. Typis Josephi Beimel. 1833." Ennek a kis könyvnek a 100-ik lapján szórol-szóra a következő olvasható: „19. Oomitatus Bíkesiensis. Aqua lacm Gyopáros ad viam quae Orosházium dicut, est coloris fl tvo brunessentis foetoris uti putridi, sulfureo sen hepatico accedentis." Tehát csaknem félszázaddal ezelőtt, igy szerepelt már e tó neve: Gyopáros-, s a mi feltűnő, a kéntartalmú vizek közé soroztatott. Még nagyobb érdeklődéssel várhatjuk tehát a küszöb előtt álló vegyelemzés eredményét, mely a kérdés, illetőleg e most már „Gyopáros" nevétől meg nem fosztható, gyógyvíz jövője felett dönteni fog. Garzó Gyula. Politikai események. * Tunisz, aug. 18. A Susából érkezet utolsó hír szerint az angolok, az európaiak megvédése végett, előkészítették a csapatok partraszállitását. * Bécs, aug. 18. Az Ailgemeine jelenti, hogy Bosr.nia részére polgári helytartót fognak kinevezni, alkalmas szeméyiséget azonban ínég nem találtak, Dornblűth F. iga érdekesen elmélkedik arról: minőnek kell lenni azemberi nyughelynek, hogy az egészség és kényelemigényeinek megfelelhessen. Ha mi — ugymnd — ágyunkat rendeltetéséhez képest akarjuk beendezni, nem csupán nyughely, hanem éji öltözék gyaánt is kell azt tekintenünk. A nap fáradalmaiban ellukadt ember ágyának puha és ruganyosnak Kell lenie, nehogy az, a nyomás által törődőttséget vagy épn fájdalmat okozzon; eléggé szélesnek és hosszúna: hogy tagjainkat kényünk kedvünk szerint elhelyeze, hajthassuk fejünket álomra s fekvésünkön is köinyű szerrel változtathassunk. Ágyunknak nem szab.d egyenetlennek, hepehupának nagyon mólyedésesnek lennie, sem pedig nehéz takarót alkalmaznunk, mey minket a könnyed mozgásban gátolna avagy testűn bt görbült helyzetbe kényszerítené s lélekzetvételünlet is akadályozhatná. E czélok megkövülik, hogy nyughelyünk csaknem földszintes lapossigű legyen, s e tekintetben legczélszerűbbek a rugairokkal vagy sodrony hálóvalellátott matráczok. Csak \ test felső részének szabad mérsékelten emelkedő magosságban nyugodni, a mint azt részint a szokás, lészint valamely benső szervibaj többé-kevésbé megkívánja. A fej meglehetős kemeny vánkoson vagj> göngyön nyugodjék, mely eleggé vastag, hogy ianyatt fekve a fej kissé a mellre hajoljon, mert ily módon a lélekzés zárt ajkkal szabadabb. Átalában a hanyattfekvés legajánlatosabb, mivel igy legkönnyebben vehetünk lélekzetet; a fejődés éveiben a hanyattfókvósnek tulajdonított hátrányok is inkább más körülményeknek, nevezetesen az ígynemüek túlságos melegségének stb. róható föl. Oldalfekvéskor a mell alsó része kevésbé lólekzheúk, mert minden lélegzetvételnél a testsúly egy részét is emelni kell. Ágyunknak, mint éji öltözéknek, a test melegségét együtt kell tartauia, a nélkül hogy e miatt felhevülnénk, avagy bürttnk fölömének párolgása akadályozva lenne. Minthogy — közmondás szerint — alváskor a test kevesebb meleget fejt ki, mint ébrenlétkor, ennélfogva testi melegségünket is jobban együtt kell tartania ágyunknak, mint — midőn fenn vagyunk — az öltözéknek; tapasztalhatjuk ezt egyébiránt nappal is, ha valamely divánon leheveredünk; ilyenkor mérsékelten hűvös szobában is be kell takaróznunk, holott ha fönn vag\-u ik, ugyanabban az öltözékben nem érezzük ugy a szoba hűvösséget. E körülménynek tulajdonítható az, hogy nem elégséges takaró alatt, vagy hideg ágyban önkénytelenül összevonjuk tagjainkat, mert olyankor a meleget kiadó testfelület összehúzódik. A test melegének kifejlődése egyébiránt nagyon különböző és igy ahoz képest kell választanunk a takarót is. Jól táplálkozott kövér és bővérű embereknek több a saját testi melegük, mint a rosszűl táplálkozó sovány és vérszegényeknek. A testnek bőr alatt lévő zsiros burka összetartja a te&t melegét. Élénk testmozgás mellett több meleg fejlődik ki, mint nyugodt életmódnál. Kis gyermekeknél nem csak ezért alkalmazandó melegebb takaró, mert csekélyebb nálok a melegfejlődós, hanem mert a test nagyságához viszonylag több meleg párolog tőlük el; ép igy öreg emberekre nézve is áll ez, csekélyebb meleg képződésük miatt. Túlságosan meleg ágyak akadályozzák a rendes anyagcseréhez szükséges gázközlekedést a bőrön át, az úgynevezett bőrlélzést, helyesebben bőrszellőztetést, gyakori izzadás meglágyítja a bőrt s könnyen hülést idéz elő. Gondos megfigyelés után meglehet állapítani, melyik test mily rnelegségü takarót igényel Inkább kevésbé meleg takarót használjunk, semmint túlmale get, a helyett arról gondoskodva inkább, hogy eleendő testmozgást, a bőr ápolása és jól táplálkozás által lehetőleg fokozzuk testünk melegének fejlődését. Szóval fődolog az, hogy testünknek az ágybau körülbelül 24°—30° celsius fokú melege legyen. Derékaljul különösen szalmát, lószört tollpehelyt, gyapjút vagy pamutot szoktak használni, melyeknek többé kevésbé, mindenike nyújthat, bizonyos íoku ru ganyos és levegős fekhelyet. A fris úgynevezett zsupszalmának megvan nagymértékben mindkét tulajdonsága, csak az a baj, hogy csakhamar összenyomul s ez, valamint a gyakori fölrázogatás által összetörmö lődik s penészszagű anyaggá válik, — tehát gyakran megújítandó. A himár többszöri kifőzés által kilúgo zás után megmeneküf a tó szervi anyagaitól s göndö" rödése folytán jobban megfelel czéljainak, de ezt is gyakran föl kell rázni, s olykor a verőfényre is kitenni szükséges szellőzés végett. Göndörített lóször, köztudomás szerint nagyon ruganyos, szellős ós száraz fekhelyet nyújt, melynek általános használatát csak drágább volta nem engedi. (Vége köv.) MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. felolvastatott Békésmegye közigazgatásnak aug. 8-án tartott gyűlésen. (Folytatás.) Vízszabályozási ügyeink a közmunka és közlekedési m. k. miniszter ur f. évi juliushó 14-én 18986 szám alatt a megye közönségéhez intézett rendelete következtében nevezetes forduló pontra jutottak. Ugyanis az 1881-ik évi LII t. cz. 7. §-nak rsndeletéhez képest a Körös- és Berettyó völgyén, nem természetes vagy nem czólszerü határok szerint alakult vízszabályozási és árinentesitő társulatok ujbeosztás szerint hivatalból újra szervezendök. ós ott hol eddig még az érdekeltség társulattá nem alakult, ilyeneknek alakítása hivatalból elrendelendő lévén : a kákafoki, halásztelki és endröd-túri társulatok, valamint az oddig társulattá nem alakult alsó óbölzetek érdekeltségeinek érintetlen hagyása mellett, nevezett miniszter ur idézett rendeletében kimondotta, hogy : a) A 36-ik száinu Körösi átmetszésnél létező magaslat Keleti oldalától, a hármas — ós Kettős-Körös balpartján felfele egészen a Békés alatt levő Élővíz-Csatorna alsó torkolati zsilipjéig terjedő ártéri érdekeltség, valamint a jelenlegi alsó Fehér-Körös szabályozási társulat és az Aradmegyei KórŐ3 szabályozási társulat, ugy nem különben a Feher-Körös és Csigér egyesülési pontjától a Fehér-Körös balpartján felfelé és a Csigér jobb partján felteié azon poatig terjedő ártéri érd ekeltség, hol az árviz a természetes talajnál alacsonyabb, egy közös társulattá egyesitendö : b) A nagy-szalontai- ós hoszszufoki szabályozási társulat szintén egy Körös társulattá egyesitendők: c) A Berettyó szabályozási ós az iván fenéki ármentesito társulatokból nem különb in a Mező-Túr mester szállási óblőzetekböl szintén egy közös társulat alakítandó. A most joly.Att agyoaitósek körül fölmerülhető kérdések megvitatása czéljából az érdekelt társulatok ós társulatba még nem lépett érdekeltség a tervezett csoportok szerint küióu- külön értekezleteiket e hó 4-én megtartván, annak jelzése mellett miszerint a -á-ik 3-ik csoportbeli érdekeltség értekezletére nézve kívánom előterjeszteni, hogy az értekezlet eudatát t. i. Boros-Jenötől-Gyomáig terjedő társulatoknak ós társulati kötelékben még nain levő érdekeltségűek adminisz traionalis szempontból leendő csoportosítását és egygyé alailitásat meg ne.n oldotta, egy fdől azért, mert az alsó Fehér-Körös szabályozási társulat mindaddig, mig határozottan megállapítva nincsenek a hozzá járulásí ku!c3 s azon válasz vonalak, melyek a csoportosítandó érdekeltségi társulat terűinéba és hatáskörébe jutandnak, s a társulati kérdés felvetését ós érdemi tárgyalását korainak ós czólszerütlennek találta; más felől pedig azért mert az aradmegyei Körös szabályozási társulat legkomolyabb aggályait nyilvánította, a miniszteri leiratnak azon intentiója miatt, hogy Fjhór-Körösnek csupán balpartja szándékoltatik helyreállíttatni; holott az iiradmegyei társulat árterületén k túlnyomó része a FehérKóros jobb és a Fekete-Körös balpartja közötti deltában fekszik. Az érdekeltség többi tagjai hason szellemben nyilatkozván : az értekezlet érdemleges megállapodás lótrejövetele nólküi oszlott el. Horváth Gyula a Tisza-Körös és Maros balparti töltólósek felépítésével megbízott kormánybiztos egyik feladatát vépezvén, a Csongrád Csanád Békés ós Aradmegyóket, nem Különben Hódmező-Vásárholy város törvényhatóságát érdekli szárazérmenti belvizeknek, a Maros Tisza folyókba tervezeti levezetésének is keresztülvitele, nevezett kormánybiztos urnát oz irányban megtartott szemle útjában f. évi juliushó 22, 23 24, és 25-ik napján, e megye képviseletében részt vettem. (Vége köv.) MEGYEI HÍREK. * Ö felsége, királyunk születésnapján, Csaba város va lamennyi templomaiban ünnepélyes isteni tisztelet tartatott. * A békésmegyei régész- és művelődéstörténeti egyle f. hó 18-diki csabai vándorgyűlését f.ste kedélyes társas va csora követte, melyen több szellemes pohárköszöntés mondatott Különösen kiemelendő: Haan Lajos uré, kiSzabó Károly ur ban Csaba város vendégében azon „szabót" éltette, ki oly rend kivüli ügyességgel tudta ös-zevarni az egyes kikutatott adatok ból Gyulavar elfoglalásának történetét, s ugy „szabta" ki Ke lecsónyi jellemét, hogy az igasságosan itólő előtt egészen má
