Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-08-18 / 100. szám

B.-Csaba, 1881. VIII. évfolyam, 100. szám. Csütörtök, augusztushó 18-án. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik lietoxilvóiit háromszor: vasárnap, k.edd, (íóliven) és osíitör-töliön.. ELOFIZETESI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve kiildve : Egész évre 6 frt Fél évre „ Évnegyedre 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : llaasenstein és Vogler ezég üées, Prága, Budapesten, íiéme jiszag és a Övájez minden fővárosaiban. Főszerkesztő : GUftZO GYULA. SZERKLESSTOSEG áS KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. száma ház, uová a lap szellemi ós anyagi részét illető iniudeu közlő néayt czimezni üériiak. liczlracok neoa ailatuak vissza. Ugyes sz un ára 10 kr. A. keddi szám ára 5 kr. Kapható Biener Bernát Kereskedó urn.il és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „líyilttér'-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőség és kiadóhivatalban és Biener B. ur nagytőzsdéjébei, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivatalok nál, 5 kros postautalvány nyal. Magán-neveldék. —o— 10 éve annak, hogy hazánkban a nőnevelés terén élénkebb mozgalom indult meg. Az állam meghozta a közoktatásügyi törvényt s abban a leányok bővebb kiképzésére helyet adott a polgári leányiskoláknak : az ott részletezett szervezet szerint már vagy 20 iskola létezik az országban. De a katholikus klérus és magánosok is vetekedve állitnak leánynevelő intézeteket, hirdetve, hogy alapitóik megértették a haladó czivilizáczió szavát, mely a nőnemre is kiterjeszteni követeli a felvilágosodásnak áldását azon czélból, hogy az értelem kifejlesztése és az erkölcsök szeliditéso által képessé legyen az újkor követeléseihez méltón betölteni magasztos hivatását. Micsoda tapasztalatokkal kínál meg a leánynevelés ujabban oly szép lendületnek indult ügye ? Ha mértéket keresünk a leányiskolák működésének megítélésére, nem lehet,- hogy szembeszökő fontosságuknál fogva ne e kettőre induljon a figyelem : átgondolt, részleteiben kiképzett tanterv s annak keresztülvitolöt ailscrcser) előmozdító körn!mé«yftk és főleg ellenőrzés biztosithatják a leányiskolák feladatának helyes megoldását. A czélt illetőleg, mit a leánynevelésben szem előtt kell tartani, eltérők ugyan a vélemények, de az ország és népességének jelen állapota, ugy hisszük, elég világosan irja azt elő : oly nőkre van e nemzetnek szüksége, a kik mint az egyes családoknak központjai azokban őrei és ápolói legyenek azon fenséges erkölcsi és hazafias érdekeknek, melyektől a nemzeti jóllét emelkedése függ, olyan nőkre tehát, a kiket az értelmi erők gyakorlottsága és józan erkölcsi elveken alapuló jellemfejlődés képesekké tesz a jó gyermeknevelésre, a férj boldogitására és a családi jólét előmozdítására. Ha a leánynevelés elé e czél van kitűzve, nagyon természetednek fog feltűnni, hogy a leánynevelő intézetekben első sorban tervszerű tanítást akarnak látni. Az úttól, attól, hogy mint van az elkészítve, miiy irányban vezet, függ a czélra juttatás lehetősége. Vannak leányiskolák, melyekben ugy a tanulmányi tárgyak egymásutánját, mint terjedelmét, tárgyalása módját illetőleg, örökös kipkedés-Kapkodás teszi nagyon kérdésessé a megbecsülni való eredmény elérését. Ezek leginkább az úgynevezett „maganneveldék" sorában fedezhetők íeí. Abban a kényszerhelyzetben feszelegvén örökké, hogy a szülők minden, sokszor abszura kívánságának is megfeleljenek, a nevelés czélját is elérjék, az intézetek üzleti oldala majd minden nevelési kérdésben domináló magaslatra emelkedik, melynek minden egyéb - tekintet . alája van vetve. Ebből következik, hogy a növendékeket, határozott osztályok,ba.. foglalni, s <ítt meghatározott felíidatot "vSgeztecnf velök,*'

,aí>bán fínüly ir tekteíat 'a megoldás teljességébe ós szabatosságára, azon „magánneveldékben" vajmi nehéz 1 A nevelőnői, gouvernant-oktatás nem ali aoban a hirüen, hogy elvi szempontból minden tekintetben gyakorolható, pedig ez a tökély maga, ha a magánueveldei rendszerrel helyezzük párthuzamba. Ez csak abban különbözik amittói, hogy mig ott egy nő. vagy férfi két három gyermek nevelésére fordítja minden gondját, mindegyiket önczólaak te. kintve, a kivel szemben eshetőleg egészen elütő nevelési eszközöket helyez mozgásba, addig itt egy-egy működő tanerőre jut 20—30 gyermek, a kiket mint t ugy szólva egyenként, sajátlagos külön utakon kell kiképeznie, a mi minden gondolkozni tudó ember előtt képtelenség, mert 20—30 gyermeket mindenkire nézve egyforma szigorral kötelező tanterv alapján lehet ugyan egy embernek tanítania és lehető sikert is felmutatnia, de bizony, ha kívánjuk, hogy minden gyermeké külön legyen a nevelő, akkor belőle egyreegyre csak nem jut több y

2o> '/lO-résznél, azaz kevesebb a semminél. Azért csak e kettő között lehe választani: vagy nyilvános iskola, vagy külön gouvernant1 Bizonyos tantárgyak sorozatát alaposan és hózagtalanul átdolgozni legkönnyebben a nyilvános ísko . Iában lehet s az fog leggyakrabban dicsekedhetni az ebből származó fontos eredménnyel: a lelki eiők fölnevelésével a benső egyensúly fentartásával, tehát mindennemű egyoldalúság s igy a személyesség kiirtásával, józan s általános érvényű nézetek elterjesztésével, a mi a társas együttlét egyik alapfeltótele, ez összhangzatos tovább képzéshez váló kedv felébresztésével, a tárgyilagos gondolkozáshoz való szoktatással: s ez mind megannyi sarkköve a háztartásban és gyermeknevelésben ügyeskedő nő jellemének. Valóban rosz szülők azok, a kik gyermekeik nevelésének ellenőrizését minden helyes ok nélkül elha nyagolják, sőt feladják nemcsak, mivel a szülő szeme legélesebb, ha a gyermeket fenyegitő veszélyt kell elhárítani, hanem azért is, mert a természettől reájuk ruházott jog s egyszersmind kötelesség is, mely mólyen gyökerezik az emberi nem magas rendeltetésében. Bátran mondható, hogy a hol nem a szülő ellenőrzi a gyermek fejlődését, ott nincs meg az igaA „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. A megkegyelmezett. Temme elbeszélése. Fordította : Hang Fereucz. (Folyt.) Ekkor ma hirtelen csúnya rendőrkém jön ós felőlem kérdezősködik. Hogy ő, tudjon meg tőlem mindent. Mari, szivem és életim oly tiszta és nyilt legyen elölted, mint a tiéd én előttem. Talán csak már heteim vannak az életemre. De addig Mari, nézz szemeimbe, csak szemeimbe. Látsz azokban bűntényt? — Nem, nem Johanna, te jó, te tiszta lélek. — Es mégis Mari — De nem. Ha mindent meg tudsz tőlem, közöld valakivel ós akkor — hiszen már akkor eltemettél — ti ketten nem fogtok megátkozni. — itt jön az idegen. Igazad volt, ez egy csúnya, barátságtalan csuszó-mászó ember. Bizonyosan rendőrkóm. Itt akarsz maradni Mari, még velem beszól ? — Amint kívánod, Johanna. — Ugy maradj. Egy kicsiny, csúnya, barátságtalan csuszó-mászó ember lépett a szobába. Megdöbbent, midőn a másik asszonyt is látta a vendéglősnót, kiknél megszállott s kit már érkezésekor látott. Mindjárt ezután barátságosan mosolygott — Az asszonyság bejelentett, annál jobb, igy minden kerülgetés néküi a dologra térhetek s annál rövidebb lehetek. A tanítónő felé fordult, mindig barátságosan. — A kisasszony neve Neumann Johanna? — Igy nevezem magamat uram. Szabad kérdezne i, mi vezeti önt hozzám ? — Azonnal szerencsém lesz ezt önnek elmondanom. Előbb azonban azon kérdést intézném önhöz, hogy ismerős-e ön előtt egy Schade Ida nevű nő ? l£ kérdésnél erősen nézett a kérdezettre. Ez nyugodtan fogadta azt. Arczanak egy vonása sem változott. Hasonló nyugodtsággal felé neki. — Uram, mi czélból intézi ön hozzám-e kérdést? — Már megjegyzem kisasszony, hogy azonnal szerencsém leead ezt megmondanom. — Es ki ön uram ? A tanítónő szigorúan fólbeszakasztá. — Uram, én öntől mitsem akarok megtudni. Azonnal hagyjon el engemet. Az idegen barátságos maradt, mint előbb. — Oh kisasszony ón talán inégís egy kellemes hírt hoznék önnek. Lenne szives ezt elolvasni. Egy hírlapot vont elő ós eléje az asztalra tette. Ujjával egy helyre mutatott. A nő kissé reszketett. Valamit olvasott, mit nem várt. Valami egészen másra volt elkészülve. — Ez meglepi a kisasszonyt? —• kórdé az idegen. — Nem uram, feleié az. — Már olvasta ön ? — Nem, uram. — Ah ugy ön nem pontosan és nem teljesen olvasta? Megengedi, hogy felolvassam ön előtt? Es teleletet nem várva, fogta az ujságlapot és olvasá: „J. S. Dieszenhofenre emlékeztetik és tudósítás kéretik tőle, A. H. részére, ki ismét a hazában van. — Ön még nincs tájékozva kisasszony, — folytatá az idegen. — Szabad talán emlékezetét segiteneua ? Több óv előtt egészen hasonló fölhívás volt a hírlapokban. Csakhogy akkor a haza helyett Z. betű volt olvasható ós igy a dologban nem volt valami megállapodhatási pont. Annál több van ezen uj fölhívásban, mert nyolcz nap óra kegyelmeztetések osztattak ki; különösen sok menekültet ért Zürichben es igy a Z. betűnek meg van a jelentősége. Kitért oly hamar vissza Zürichből hazájába? Csak egy, H. Sándor gróf, ezt könnyen ki lehetett tudni és kit kellett a grófnak oly alkalmilag s állhatatosan keresnie? Ki volt S. J.? Ah, a grófnak egy ifjúkori ismertsége volt; Schade Ida a fiatal nő neve. E névhez másféle, a legsajátságosabb érdekek is kapcsolvák. Hol volt található? Meg kellett találtatnia. 0 csaknem tizenhárom év óta eltűnt, és véletlen által — a véletlen a legcsudálatosabb uralkodója a világnak — a véletlen által tudtam meg, hogy körülbelül tizenkét év előtte városkába egy szép nő jött, ki bizonyosan Schade Ida lehetett. De mint látom, a véletlen is tévútra vezethet. — Azt teheti, uram, feleié a nevelőnő, ki ismét magához tért. — Es én sajnálom ezt, — folytatá a barátságos idegen, annálinkább, mert a véletlen ós tévedésein az oka annak, hegy móg valaki indult-e hiábavaló utazásra. A tanítónő ajból megrendült. Képtelen volt szemeit fölemelni. — Őn uem kérdezi, hogy ki ez a valaki, kisasszony ? A nőnek sem felelete, sem kérdése nem volt. — Ah, ön kitalálja, lu>gy a gróf van jtban ide. 0 megtudta tőlem, hogy Schade Ida, Neumann Johanna név alatt itt vau, és azonnal külön postakocsit fogadott. (Folyt, köv.)