Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-08-09 / 96. szám

B.-Csaba, 1881 VIII. évfolyam, 96. szám. Kedd, augusztushó 9-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik, hetenliént háromszor: vasárnap, kedd, (féliven) és csütörtökön. ELOFIZETESI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 6 írt Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : Iliiiisensteiu és Vogler ezég Bécs, Prága, Budapesten, Nétne 1). > szág és a Svájcz minden fővárosaiban. Főszerkesztő: GARZO Ű/ÜLA. SZERKESZTŐSÉG SS KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. számú, ház, nová a lap szellemi és anyagi részét illető minden közleményt czimezni kérünk. Kéziratok, nem. adatnak, vissza. Javaslat *) a csabai jegyzői lakok felépítéséhez. A főterén fekvő két jegyzői lasra 70 és 50 összesen 120 frtnyi kijavítási költség irányoztatik elő az 1882-ik évre Ki­jelentetik azonban ezúttal, hogy a város legdíszesebb belyét betöltő eme két épület, oly avult, rozzant dísztelen ós omla­dozó állapotig jutott el, miszerint azokra a kijavítási költséget fordítani nem érdemes. A valódi kijavítás ós jókarba állítás ezen épületeknél tulajdonképpen annyiba kerülne, mint azok­nak újból felépítése, s igy eme csekély tatarozási költség csak is arra való, nemi vakolással, fórczeléssel és dugdozással nyúj­tani eme két épületnek életét a mennyire lehet, még pedig két okból : 1-ször, mert minden rozzantságok mellűit ezen épületek jól jövedelmeznek a városnak ; 2-szor, mert a városnak nincs is pénzalapja, melyre tá­maszkodva, azok kiépítésére gondolni lehetne. Azonban ezen állapot nemcsak hogy soká nem tarthat, hanem lehet mondani, hogy a végéhez eljutott, mert emez épületek, az utóbbi esőzések által is annyira szenvedtek, hogy alig lesznek továbbra lakhatók. Tanúskodnak erről a mostani beulakó bérlők. Ezen állapotok számbavételénél alólirott indíttatva érzet­tem magamat gondolkozni, s valamely kisegítő javaslatot ter­jeszteni be arra nézve, miként lehetne ezen a város felemel­kedésére és felvirágozására nagy befolyással lehető nyilvános épületeket, a hely fontosságához képest díszesen felépíteni, jö­vedelmezővé tenni, anélkül azonban, hogy a város ezen lépés­nél felette megterheltetnék. Ha már a város, mint morális testület, nem rendelke­zik elegendő tőkepénzzel avagy évi jövedelemmel, mellyel az építkezést megkezdhetné: van a városnak egy nagy kincse, melynek tudatára csupán felébrednie kell, s azonnal birja mioden eszközét az építésnek, s ez nem egyóbb mint liitele a városnak. Hitelét hozza mozgásba a város, a mai olcsó pénzvilágban okosan és ésszerű számítással, s a két jegyzői lakot felépítheti *) Sztraka Ernő, Csaba város mérnöke egy javaslatot készitett a város tulajdonát képező s a főterén fekvő két jegyzői lak felépíttetésére. E japaslatot oly fontosnak tartjuk, hogy egész terjedelemben való köz­lését el nem omlaszthatjuk. Szerk. jövő évben anélkül, hogy ténylegesen egy krajezárnyi saját pénzét ruházná be a falakba s lesz két palotája nemcsak agy szólva ingyen, hanem évenként bizonyos tiszta jövedel­met is tehet félre, a mint azt a kiive;kezőkben kimutatni lesz szerencsém. Alolirottnak javaslata abból áll : vegyen fel a varos 60000 frtnyi kölcsöut 30 évi törlesztésre a bécsi nemíeti bank­tól. Ennyi pénzzel a két jegyzői lakot egy-egy emeletes diszes házzá fel lehet építeni. A kölcsön iránt alulírott közelebbről tudakozódván any­nyit megtudhattan : 1. liogy erkölcsi testületek betáblázás nélkül is kaphat­nak pénzt, de ha nem kapnának, van a városnak fekvőségi vagyona, s felépitendő két haza, melyekre a kölcsönt betáb­láztat hatná. 2. 6°/ 0-tes évi kamatfizetéssel, 30 évre terjedő amortizáczió mellett, a tőke is elenyészik; vagy is 3600 frtnyi évi fizetéssel 30 év alatt 60,000 frtnyi tőketartozást is törlesztene a város. 3. Ezen intézet értékpapírjai mai napon 100 frt — 99 írton állanak. 4. A pénzhez való hozzájutás költsége igen csekély s ugy szólván semmi, na a város sajátkezüleg ír az intézetnek. Az Építkezésre vonatkozó terv pedig a következő : 1. épiitetuék Hűkké laknál földszint 3 nagy bolt, kellő raktárakkal és irodával, 2. Szemián-fele laknál alól 2 nagy bolt, összesen tehát földszint 5 bolt, melyekért darabonkint a város könnyen kaphatna 505 frtnyi bert s igy az 5 bolt be­hozna évenkint 2o00 frtot. 3. A Hűkké laknál az emeleten építtetnék 2 lakosztály megfelelő helyiségekkel, azért kapna 1000 frtot a város. 4. Szemián laknál építtetnék az emeleten egy tágasabb uri bórlak, melyért remélhető 600 frt, évi összes jövedelem 4100 frt, évi törlési összeg 3600 írt, tiszta jövedelem 500 frt. Megjegyeztetik, hogy ezen számítás a minimális, mert ha a „Fiume vendéglőben" kis területű ós szűk raktárakkal ellátott bőitekért tényleg 7—800 frt bérösszeget lehet kapni, itt sokkal tágasabb s minden helyisógi előnyökkel kínálkozó boltoknál legalább ennyit teljes joggal lehet reményleni. Felhozható még nehezményképpeu az épületeknek maj­dan bekövetkezendő adója és tatarozási költsége, mint melyek a tiszta jövedelmet apasztani fogják. Erre a válasz abból áll; A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCMJA. A csabai nöegyletnek hangversenye. Bátorsággal és szokott önmegtagadással várom a szerkesztő rendeleteit. Ha azt mondja, hogy írjak vezórczikket a keleti kér­désről vagy valami irányezikket az irodalmi törekvésekről, azon­nal megragadom a tollat. De ha igy szól a szerkesztő : írjon va­lami alkalmi tárczát, akkor szeretem kerülni a tollat. Van-e, a ki gyönyörködni tud az alkalmi költemenyek banális frázi­3ain ? Es ha napjainkban a tárczák kiszorították a verslába­iat, a próza nem képes megszüntetni az „alkalmiság" ezer­nyi hátrányait. Csak akkor, ha meggondolom, hogy ez al­íalmi tárczának hivatása méltatni a jótékonyság oltárára tett ildozatokat, csak akkor oszladozik ez ellenszenvem. És mél­án. A jótékonyság az, mely századunk erényeit, nemes to­•ekvéseit oly szép világításban tünteti fel, a mely balzsamot iraszt a társadalom sajgó sebeire. Tehát ilyenkor még az ilkalmiságnak is van létjoga. A ki a nőegylet által szomba­on rendezett hangversenyről ír, nem fog habozni akkor, oikor elismerőleg kell feljegyeznie, hogy az nem volt „titulus lansandi," hanem igazán a jótékonyság érdekében hozott ál­lozat. Alig két hete, hogy megpendítették a hangverseny gyét. A nőegylet költségvetésében a bevételek összege nem olt nagyobb a kiadásokénál, ami annyit tesz, hogy a gép íog van akasztva működésében, mert hiányzik a „nervus erum gerendarum" — a pénz. Egy hangverseny kellett, a lely ismét működésbe hozza a gépet. A nőegylet igen tisz­telt elnöke, Beliczey Istvánné ő méltósága termeiben tartá a bálbizottság értekezleteit. A nőegylet fáradhatlan elnöke Haj­nik Béla urat kérte fel a rendezésre, kinek nevéhez eddig szép siker fűződik. Első dolga volt megnyerni városunk lap­pangó ós elismert tehetségeit. A közremü&ödöknek alig ma­radt pár napnyi idejük, hogy darabjaikat betanulják. A mű­sor változatossága mégis kellemes élvezetet nyújtott közön­ségünknek. Müller Márta és Klára úrhölgyek nyitották meg a hangversenyt, Boieldieu nyitányával a „fehér nőből." Nem tartozik az úgynevezett senzaczionalis darabok közé, a melyek hatásra számítanak. A kisasszonyok összevágó, értelmes já­téka érvényre juttatta a darab szépségéit ós technikájuk ar­ról tanúskodott, hogy a közönség gyakorlott zeneértökkel áll szemben. Rimler Nina úrhölgy néhány kedvelt népdalt éne­kelt. A kisasszony nem első izben lépett fel s igy közönsé­günk sokkal jobban ismeri zenei tehetségét, semhogy a refe­rens dicséretére szorulna. Ezúttal még csak azt kell dicsérő­leg felemlítenünk, hogy előadási modorában haladt, illetve nem csak szépen énekel, de kellő mimikával is él. Beliczey Géza ur Petőfinek „Egy gondolat bánt engemet" czimü re­mek költeményét értelmesen éa kellő mérséklettel szavalta. „A Valse d' Adellet Gróf Zichy Géza e speciialis balkézre irt darabját, Reiner Gizella úrhölgy játszotta. Akisasszony, mint a a budapesti nemzeti zenede szóptehetségü növendéke e dara­bot játszotta el a Székely-matinéen, a mely alkalommal a jelenlevő szerző és Liszt Ferencz dicséretót vivta ki, s ez fel­menti a referenst ujabb dicséretek elmondásától. A közönség tapsai ós ujrázásai után a kisasszony ha jól emlékszünk Szó­Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Biener Bernát kereskedő urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Xyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőség és kiadóhivatalban és Biener B. ur nagytőzsdéjében, de Povázsay László úr nyomdájában is fo­gadtatuak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivatalok nál, 5 kros póstautalványnyai. hogy 10 évig az uj épületek adómentesek, továbbá 10 évig a jól épített házak alig igényeinek javítási költséget, tiz éven tuli ilynemű költségekkel szemközt pedig állani tog a város fejlődése, kereskedelmi előhaladottsága, mely tényezők bizony­nyal meghozandják ama több jövedelmet, melyből ugy az adó, mint a tatarozás kerülni fog, sőt meghozandjás annak bizo­nyosságát, hogy a városi képviselőtestület helyesen gondolko­zott és tervezett, midőn ily hitelmunkálat keresztülvitelével nemcsak saját városát igyekezett emelni ós szépíteni, hanem 30 év leforgásával a késő nemzedéknek törekedett teremteni biztos ós valódi forrásokat a közjövedelemhez. Kelt B.-Csaba, 1881. aug. 3. Sztraka Ernő s. k. Csaba v. mérnöke. MEGYEI HIREK. * Békésinegye közigazgatási bizottságának Gyulán 1881. augusztus 8-án tartott üléséből. Jelenvoltak Jancsovics Pál alispán elnöklete alatt Márki Lajos főjegyző, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Haasz P. József kir. főmérnök, Má­riássy Gy. kir. adófelügyólö, Dr. Kovács István m. főorvos, Dr. Hajnal István, Göndöcs Benedek, Farkas Béla, Fehér Béla biz. tangók. Terónyi Lajos m. aljegyző. Mindenekelőtt a főjegyző által szerkesztett alispáni havi jelentés olvastatott fel, melynek folytán a megye főorvosa megbízatott, hogy a Csabán uralgó vörheny-járvány állásáról személyes meggyő­ződést szerezvén, a teendő óvintézkedésekre nézve az alis­pánhoz végrehajtás végett véleményes jelentést tegyen, egye­bekben a jelentés tudomásul vétetett. A közigazgatási bizott­ság félévi jelentése felolvasva s némi pótlással helybenhagy­va felterjesztetni rendeltetett. Az ülésen kivül elintézett ügyek jegyzéke felolvastatván, tudomásul vétetett. A posta és táv­irdafelügyelőnek írásban beküldött jelentése szerint a gyulai kir. postahivatal államivá tétele tárgyában a kellő lépések megtótettek. A kir. tanfelügyelő jelentése és előadmányai, — melyek közt közérdekű ez egyszer elő nem fordult, tudomá­sul vetettek. A kir. adófelügyelő jelentése szerint a mult hó­ban egyenes állami adókban a csabai adóhivatalnál 20162 frt 27V» kr, a békési adóhivatalnál 4371 frt 97 kr, a gyu­lainál 2730 frt 8 kr, a szarvasinál 5618 frt 65 1/,, kr. Össze­kely Imre egy ábrándját 03 „fecském, fecském" czimü meg­kapó szépségű dalt játszotta el. Ezután Traversz István ur énekelt egy német dalt, a melynek szövegét Hajnik Béla ur fordította magyarra. Traversz ur erőteljes, kellemes hangjá­val elragadta közönségünket. A kitörö tapsok, „újra" „hall­junk egy népdalt" kiáltásoknak engedve, Traversa úr szives volt a „Lekaszálták már a rétet" szövegű népdalt elénekelni, a mit a közönség aztán még viharosabb tapssal viszonzott. A műsor összeállítói ügyesen jártak el, a mikor Traversz Ist­ván urat ós Reiner Gizella úrhölgyet is megnyerték a hang­verseny ügyének. Reinei Gizella úrhölgy a szóló művészet terén is ragyogtatta tehetségét. Tompa Mihálynak a .Gólyá­hoz" czimü elegikus allegóriáját szavalta. Tudjuk, hogy mi­nő hatást gyakorolt ez a költemény az elnyomatás korsza­kában: reményt csepegtetett a csüggedők keblébe egy szebb jővö iránt, erőt kölcsönzött a kétségbeesöknek, a gyengék­nek. Azóta megváltoztak az idők De igaz Garay azon mondása: Egy öröklét van a földön: a művészeté. Ez a költe­mény még ma is szép. Különösen mikor olyan tolmácsolója akad, a minő Reiner Gizella úrhölgy volt. Annyi órzo­lemmel, annyi bensőséggel szavalt, hogy az érzékenyek szemében konyak csilláralottak : meganynyi bizonyítékai annak a közvetlenségnek, mellyel a kisasszony költésze­tünk e remekét előadta. Szavalata Jászai Mari ós Fáy Sze­réna, a nemzeti szinház művészeinek előadásaira emlékezte­tett. A közreműködő kisasszony a lefolyt tanévben hallgatta a szülészeti konzervatórium első évfolyamát. Es ha ily rövid idö alatt ilyen sikert mutathatott fel: joggal reméljük ós

Next

/
Thumbnails
Contents