Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-08-04 / 94. szám

B.-Csaba, 1881. Vili. évfolyam, 94. szám. Csütörtök, augusztuslió 4-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor: vasárnap, kedd, (féliven) és ostltörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 6 frt Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ 60 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : llaaseusteiu és Vogler czég 8ées, Prága, Budapesten, N'éme>.­szág és a Svájez mindeu fővárosaiban. Előfizetési felhívás a VIII. évfolyamának második felevére. Egy évnegyedre I frt 50 kr. Félév e 3 frt — — A/, előfizetés legczélszerübben póstauttal­Viinynyal eszközölhető. Az előfizetések a «Békésmegyei KLözlÖny» kiadóhivatalához cziinzendőü. Hirdetések jutányos áron vétet­nek fel. "^Mf Csabán, juniushóban. A „Békésmegyei Közlöny" hiadóhivatala. Az aratás és kiviteli kilátások, A Magyarország és Ausztria minden vidékéről naponkint érkező rozs- és buzaaratási hirek kedvezően hangzanak. Azon aggodalmak, melyeket a helyenkint beállt jelentékeny esőzések okoztak, a szép idő bekö­szönésével ismét eloszoltak, valamint a rozsdáról és üszögről hangoztatott panaszok is kevésbé alaposak­nak bizonyultak. Magyarországban a buza kielégítő középtermést fog adni, s azon számos cséplési kísérlet, mely eddig nyugaton, észauon és délen tartatott, a buza oly minősége mellett tanúskodik, mely a tavalyit lényegesen felülmúlja. A rozs minősége, igen kevés kivétellel, szintén kielégítő s a mennyiséget illetőleg sincs még ok panaszra. Az árpa nem igér oly gaz­Főszerkesztő : GARZÓ GYULA. SZERKESZTŐSÉG áS KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. számu ház. hová a lap szellemi és anyagi részét illető mindé a közleményt czimezni kórunk. Kéziratok, ixem adatnak, viasza. dag eredményt, mint tavaly, mindazonáltal elég fö­lösleg marad arra nézve, hogy a redukált kiviteli szükséglet kielégíttessék, aunyival inkább, mivel Mor­vaország ez idén ismét ugy a mennyiségre, mint a minőségre nézve kielégítő aratást remélhet. Zab ugy Magyarországban, mint Ausztriában jól fejlődött s gazdagabb eredményt igér, mint tavaly volt. A ma­gyarországi és tót-horvátországi repczetermés minő­ségre igen szép, mennyiségre pedig középszerű volt. A kiviteli kilátások, eltekintve a kereskedelem­politikai akadályoktól, többnyire a legfontosabb idegen termő és fogyasztó tartományok aratási eredményei szerint alakulnak. Amerikában, az onnan érkezett hi­rek szerint, az ezidei termés 20—25 százalékkai kis­sebb a mult évinél. Oroszországi hirek szerint ott az idén sokkal gazdagabb aratás lesz, mint mult évben volt, ugy, hogy Oroszország a gabnapiaczon ismét mint irányadó fog szerepelni. A Dunafejedelemségek 20—30 százalék s csökkenésről panaszkodhatnak, a mi kiviteli reményünket ismét növelheti. Franczia ós Olaszország jobb aratási eredffiény következtében ez idén kevesebb külföldi gabonára fog szorulni. Deli­Németországban megvannak elégedve az aratási kilá­tásokkal, észaion azonban lényeges c ökkenéstől tar­tanak. E körülmeny talán arra fogja birni a német kormányt, hogy ez idén végre részesiti a külföldi ga­bonát azon beviteli könnyítésekben, melyeket tavaly, ámbár a szükség már közel volt, megtagadott. Politikai események. * Páris, aug. i. Konstantinápolyból érkezett magáphi­rek megerősítik, hogy a szultán a franczia képviselő fogad­tatása alkalmával megujitá barátságos szándékait és kijelenté, hogy megparancsolta Tripolisz kormányzójának, nyomja el a Francziaország elleni üzelmeket. * Goletta, jul. 31. Diebel-R ízesben, Tunisztól alig tíz Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Biener Bernát kereskedő urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közíési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőség és kiadóhivatalban és Bienar B. ur nagytőzsdéjébei, de Povázsay László úr nyomdájában is fo­gadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivatalok nál, 5 kros póstautalványnyal. mértföldnyi™ beduin-csapatak razziákat űznek; az európaiak Tuniszba menekülnek. * London, aug. 1. Berlinből jelentik a „Standardénak, hogy ott sakkhuzásnak tekintik a czár moszkvai útját, mely arra volt hivatva, hogy ellensúlyozza az aggodalmakat, me­lyeket az osztrák-magyar-német keleti oppoziczió ébresztett. Az orosz udvar Moszkvába utaztában feltűnően hideg maga­tartást tanúsított Bécscsel ós Berlinnel szemközt. * London, aug. 1. A BTimes u-nak Lahoreból tegnapi kelettel azt jelentik, hogy Hasim khán julius 27-én csekély számu csapattal, Eyub khán nevében, ellenállás nélkül meg­szállotta Kandahart. * A bukaresti „Telegraphul" a román passzivisták ellen éles hangon szólal fel, elítélve az erdélyi román intelligenczia magatartását, azt ajánlva nekik, hogy követendő politikai ma­gatartásukban vegyenek példát a magyaroktól, a kik nem passzivitás által, de férfias küzdelmek árán szerezték vissza az alkotmányos jogokat. — A „Tjlegraphul" tudvalevőleg a román kormánypárt lapja » nyilatkozata annyiban figyelemre méltó, amennyiben ilyes czikkeit rendesen illetékes sugalina­záa után írja. A gyomai plébánián. [A papgazdasszony. — Az aranyszájú Szt.-János. — A két testvér. — Ho­gyan ment kántor Gyuszi a színpadra.) Irta: Molnár György*; (Folytatás.) Csak a nyelve volt egy kissé pattogós és a na­turáléja dörmögős, haragos ; menykő kényes ós ne­gédes volt a temperaturája, érzékeny lágy a zúzája ; mája elkérgesedett, szive holdas ábrándot kedvelő, minden csekélységre rivó-siró neheztelő. Másként derék jó asszony volt, világ bolondsá­ga, Vénus játéka után, már csak a múltra való só­hajtásokkal gongolt. Éppen ilyen kellett a gyomai fiatal szent plébánosnak, a pátronus által soványán dotált magvető eklézsiának. *) Mutatvány a „Világostól Világosig" ezimű mű 1 dik kötetéből. Szerk. A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖM" TÁRCZÁJA. A megkegyelmezett. Temme elbeszélése. Fordította: Hang Ferencz. (Folyt.) — Tudtam, hogy igy fogadandsz. — És itt biztonságban vagy. Nálam nem fognak keres­ni ós e messze terjedő kastélyban senkisem találhatna meg. Itt egy évig ós fölfedezetlenül maradthatsz. — Reménylem, hogy barátságodat csat röyid időre kell igénybe vennem. Félbe szakasztatánk. A kastélyudvarba sebesen kocsi ro­bogott be. Barátom kinézett az ablakon. — Az orvos! mondá. A halotthoz kell őt vezetnem. Térj vissza szobádba, majd ismét visszajövök hozzád. Én visszatértem fzobámba, el is távozott az övéből, és ismét teljes csöndben valék, szabadon követhetem gondo­lataimat. Mindinkább nyugtalanabbá levek. Én a leánynak e szót „bűntény" akartam kiáltani, ő tudta. „Mondd ki!" mon­dá ő. Fájdalommal vártam visszatérésére, ö nem jött. De va­lami más jött, A gróf félóra múlva visszatért szobájába. Egy idegen, az orvos volt nála, mint nem sokára meg kellett tudnom. — Gróf ur, — szóla az idegen, mindjárt belépése után, «« kértem önt, hogy ide vezessen, minthogy valami közleni valóm van önnel, melyet legközelebb egyedül csak önnek mond­hatok meg. — Mély csaknem ünnepélyes komolysággal beszólt, fá­radtsággal visszatartott megindulással. — És mi volna az? kérdó a gróf. Az ő hangja is megindultságot, a feszültség megindulását árulta el. — Az ön neje méreg által mult ki! — Nagy Isten 1 kiálta föl a gróf. Egy iszonyú fájdalmi hang volt ez. -- Szedje össze magát gróf ur, folytatá az orvos. Dol­gomban bizonyos vagyok és ha itt nem valami nagy szeren­csétlenség törtónt, melyet ter íószetesen alig tudnék megfejte­ni, akkor egy iszonyú blintóay vitetett véghez, melynek miu­den körülmény közt napvilágra kell hozatnia. Erről kell nyu­galommal és tisztán beszélnünk, mielőtt a dolog a törvény­széknek följelentetnók. Szabad egy kérdésre feleletét kórnem ? A betegség történetét közölte ön velem. Kik voltak teg­napelőtt óta a megholt körül? Különösen tegnap estétől fogva, ós ma ? — A nevelőnő. — Mindig? — Szakadatlanul. — ő egyedül? — Többnyire egyedül, midőn a komorna is ott nem volt. — És e nevelőnő ? Az orvos zavarban volt. Nem volt képes szavakat találni, melyek kifejezzék azt, amit mondani akart, vagy bátorsága nem volt kimondani. — Szabad önt kórnem, hogy kövessen? mondá a gróf hirtelen. ó egyszerre feltűnően más hangon beszélt ós hirtelen vala ­mit határozni látszók. — Hová? — icérdó az orvos. — Szabad kórnem ? Elhagyták a szobát és én ismét a legkinosabb magány­ban valók. Amint előbb minden perczben nyugodtabb levek, most perczről perezre emelkedett aggályom, melyet meg nem nevezhetek, le nem irhatok. Több mint egy óráig egyedül va­lék. Senki sem jött hozzám. Sem lépteket, sem hangokat nem hallottam. Csak egyszer hallottam ismét egy lovast a kastélyud­varból sebesen elvágtatni. Kóső est lón. Végre a gróf szobájából a titkos szőnyegajtón át jött va­laki hozzám. A gróf komornoka volt, egy öreg ember, kit már előbb láttam, ki már az elhalt atyja komornoka és meg­hitt szolgája volt. A gróf küldötte. A gróf urnák lehetetlen magának jönnie. Ő kéret, hogy a szolgát egy másik szobába kövessem, amelyben szintén biztonságban ós háborítatlanul le­szek, ós a melyben nyugalmamra ós kényelmemre minden ké­szen áll. Holnap reggel jövend a gróf ur hozzám. Követtem a szolgát, ki több elhagyott folyosón át a messzeterjedő kas­tély egy távoli részébe vezetett, két szoba volt ott számomra kényelmesen berendezve. — Én visszajövök kihordani, — mondá. De mindenekelőtt kérdéseim voltak hozzá. Ó még most is a ház bizalmasa volt ós mindent tudott ami a kastélyban történt. Ö most is tudott mindent, mert iné -

Next

/
Thumbnails
Contents