Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-07-24 / 89. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1881. 89. szám. Hogy reudezettnek hitt viszonyaink között is felfeltüuedező emez ázsiai képnek teljes vázlatát adjuk, az illető káros által elbeszélt további adatokat ide iktatjuk. Régi közmondás, hogy „ha orgazda nem volna, tolvaj sem volna." Ebből kiindulva, ti mi károsunk is — miként ezt ő maga heszélé — miután a tolvajokkal nem boldogult, az orgazdákat nyomozta, ami hosszas fáradság és meglehetős péuzáldozat mellett sikerült is nekie. S igy megtudta, hogy két darab igás-ökröt kiválasztották használatra, a többit áthajtották Békésmegyéhe. A káros tehát vezetővel ellátva a közelebbi helyre Aradmegyébe indult. A kijelölt községbe érve, meggondolatlanul egyenesen oda ment, ahol állitólag ökrei be voltak kötve. Itt három asszony fogadta s miután megtudták, hogy mi járatban van, egyik jobbra, a másik balra futotott a faluban, mig a harmadik minden tétova nélkül olyat ütött a káros fejére, hogy bele szédült. Mire magához tért, már kísérője is elpárolgott és az utcza két vége felől botokkal s más házi eszközökkel fölfegyverzett emberek közeledtek éktelen zsivaj közt „káros ! káros ! itt a káros I hol a káros ?!" szavakat kiábálva. Szerencséjére maradt még annyi ideje, hogy egy kerítés melletti bokorban észrevétlenül meghúzhatta magát, mig a két felől jövő tömeg összeért ós nem találván a helyszinón keresett áldozatukat, kimentek a faluvégóre azon útra, melyen károsnak hoza felé kellett mennie. A káros búvhelyón hallva elleninek hangosan kifejezett szándókát, midőn már távol jártak tőle, előbújt rejtekhelyéből ós kerülő úton előbb kocsijához sietett, azután pedig ellenkező oldalon kihajtatott a faluból, örülvén, hogy legalább puszta óletót megmeothetó. Azon kérdésre, hogy hát miért nem fordult az elöljárósághoz ? röviden azt feleié: amely községben világos nappal nein biztos az ember élete, ott nem sokat remélhetni az elöljáróság pártfogásától. A további életveszélyes kutatások helyett káros perbe fogta az éjjeli őröket, akik valialt felelősségüknél fogva tartoznak nekie a kárt megtéríteni. A pert megnyerte. Most azonban a saját községe elöljárósága vette pártfogása alá az éjjeli őröket azon reményben, hogy károst keresetétől elüthetik. Hogy mily sikerrel ? Azt a jövő mutatja meg. Adataink közlésének sorát ezzel berekesztjük. De azért még nem veszünk bócsút olvasóinktól, mert az itt közölt száraz adatok hátterét megvilágítani, fölvett tárgyunkból kifolyó kötelességünknek ismerjük. Erről tehát jövőre. Sándor Kálmán. A békésvármegyei tanitó-egyesiilet közgyűlése aug. 20-án Mezö-Berényben. A közgyűlésre, ámbár a vasúti árleengedésről az igazol_ ványok csak az utolsó napon érkeztek meg, s igy a távulabbj községek tanitói nem igen használhatták, igen szép számmal jelentek meg az érdeklő közönség és az egyesületi tagok. Ha álialában mondható, hogy Berény érdemes lakossága minden várakozást felülmúló vendégszeretete által ünneppé tette azon napot a tauitókra nézve, melyet körében eltöltött, ugy maga » közgyűlés is, a mi tárgyainak érdekességét, mozzanatainak emelkedettségét illeti, egyike volt a legsikerültebbeknek. A herényi tót egyház Nyeinecz-fóle uj iskolájában, mely szépségére és jó berendezettségére nézve ritkítja párját a megyében, a mezőberényi na^y mozgékonyságot kifejtett fióktanitóegylet egy kis tanszerkiállitást rendezett, melyben iegiu _ kább a női kézimunkák (bizonyságot tevők Trauert Irma k. a. a Rosinger család derék nevelőnőjének jeles vezetéséről, és Schwartz Ida k. a. magín intézeti tanítónő ügyességéről,) valamint a mező-berényi, Fröbel gyermekkert taneszközei (Molnár Mária k. a. gyprmeickertésznő csinos kiállítása) ragadták meg a jelenlevők figyelmét; de nem tagadható, hogy a gyermekkertet leszámítva, Berény iskoláinak tanszerekkel való ellátottságában még tetemes hézagokat lehet találni. — Ugyan ezen iskolában tartotta meg Haasz Ármin, berényi izr. tanító 8—9-ig a minteleczkét, melynek tárgya a magyar nyelv tanítása nem magyar, illetőleg német tannyelvű iskolában volt. Előadó a névelőkről nyelvtani magyarázatot adott sok szép igyekezettel. Bőven szóltak a tárgyhoz Marczali, Simko Islváa, Donner Lajos, Benka Gyula, Moraucsik. Az előadásért, mely oly érdekes eszmecserét támasztott, előadónak jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. A közgyélést 9-kov a tót egyház presbyteriális termében Szentandrásy Pál mezőberényi érdemes árvagvám üdvözölte város és nagyt. Jeszenszky Károly lelkész ur az egyház nevében. Németh Lajos egyesületi elnök, hosszabb tartalmas és lelkes ödvozlő beszédében azntán különösen azt emelte ki, hogy a nemzet legvagyonosabb osztálya egészen elvonja figyelmét a népnevelóstől. s úgy látszik, tevékenységét egészen az anyagi léren összpontosítja, a mi nagyon káros következményeket vonhat maga után, mert a szoeziális mozgalmakkal szemben a nemzet napszámosai, a tanítók, mint népnevelők vannak hivatva a népet védeni. Ezután Sass István orosházi tanitó, egyesületi jegyző, olvasta el évi jelentését, melyből valóban szép képe sugárzott ki az egyesület munkásságának. A meglevő 4, t. i. csabai, orosházi, szarvasi, békési (iókegyletek mellé ez évben még kettő állíttatott, t. i. a mezőberényi ós gyomai. Az egyesület 125 működő tagot számlált, 26-al többet, mint az előző évben. A fiókok összesen 31 gyűlést tartottak, melyekben 26 011D k hozó 32 művet terjesztett elő, 15 elméletit, 17 gyakorlatit. Az igazgató-választmány is megtartotta szabályszerűen 4 gyűlését. A tagok munkássága leginkább a gyakorlati térre irányult, a mit csak helyeselni lehet. Dicsérettel emelte ki a jelentés a csabai fiókegylet abbeli intézkedését, hogy az Eötvös-alap gyarapítását felvette programmjába, bizottságot szervezett a inaga kebelében ez ügy előmozdítására és pénztárából egy bizonyos összegnek ezen czélra való fordítását elhatározta, Ü gyomai fiókegylet tagjai a takarékpénztárak meghonosításában fáradoznak, köztük különösen Göbölyös S. Az igazgató-választmány és érdekes tárgyak sorozata felett tanácskozott; az egyesületi tagok számat szaporította (van 133 tvudes 96 pártolótag, összesen 231), gondja volt a könyvtarra, mely adományokkal is szépen gyarapodott; e tekintetben különösen a magy. tud. akadémia tek. Zsilinszky Mihály és méltóságos Beliczey István főispán ur kötelezték az egyesületet hálára. Az egyesületi könyvtárbau jelenleg 84 becses szakmű foglaltatik. A tan»zenuuzeuiu gyarapitasaia 30 iriofc szavazott meg a valasztmány. A fiatal intézmény telsególese czéljából felkérte tek. Zsdinszky Mihály urat, hogy az országos tanszermúzeumtól fölös tanszereiből kikerülhető némi adományokat eszközöljön ki. A választmány a pénztárát is kétszer incgvizs gáltatta, s mindent rendben levőnek talált. Az évi jelentés felolvasása után az elnök több rendbeli jelentest tett, nevezetesen, hogy a minisztérium bi/tosa által az egyesület feliratára a konyuakertészet ós selyemtenyésztés ügyében választ íratott és több e tárgyadra vonatkozó művet küldött, a fiókok Közt való kiosztásra, továbbá, hogy egy magát megnevezni nem akaró pártfogója az egyletuek 2 aranyat adományozott, pályakérdésül való kitűzésre, mit hálás köszönettel vett a közgyűlés tudomásul; végül a régész és müvelődéstörtéuelmi egylet délutáni ásatásait Brozik K. egyleti tag tartandó előadásat a legújabb szeikezatű Goudócs lele móhkaptárról, a a helybeli Erőbei gyermekkert déíutáai megtekintését ajáalotta az elnök. Elfogadtattak továbbá az igazg. bizottság indítványa alapjan a jövő évre megvitatandó kerdósekül: 1. Mintaleczke az értelemgyakorlatok korébői az első osztályban. 2. A tanyai iskoláztatás kérdésé Békesinegyebeu. 3. A népiskolai tantárgyaknak egymáshoz való viszonya. A közgyűlés az 1881/84 evre — most először, — pályakerdéseket is tűzött ki, nevezetesen : 1. Hogyan ápolja és fokozza a tanitó a gondjaira bízott ifjúság szépészeti évzékét f A legjobb mű jutalma Z arany, a másodiké 1 arany. t. Az egyéni hivatás tudatára mikor és mi módon hasson a népiskolai tanito f A legjobb mű jutalma szinte Z arany, a másodiké 1 arany. Donner Lajos előadó jelenei, kogy a tanítóképzésről tek. Benka Gyula tauar ur, és Sargavv Erzsébet, orosházi poí|'. iskolai tanitóné küldöttek be dolgozatodat, melyeknek alapján Határozati javaslatul e kórdóst illetőleg következőket ajánlja: 1. A képző intézeti felviteleknél „jó" jegyű bizonyítvány követeltessék, a gymuázium, reáliskola vagy polgári iskola 4 osztalyának elvégezéséről. Z. A kepzőintózetek szoktassanak az önkepzesre. 3. A tanitóképző-nevelés hasson az idétlen fenhéjazás elkerülése és a kellő szerénység előmozdítása czéljából a jellemfejlesztésre. 4. A szaktárgyak közül először a paedagogiai történetét kell bőven tanitani, az általáuos neveléstant csak legvégül s nagyon röviden. 5. A tanítóképzői tanfolyam emeltessek 3 évről 4-re. E hatarozati javaslat elfogadtatott. Bányai előadja a sajat és Sziráczay dolgozata alapján véleményét a konyhakertészet meghonosításáról, melyet abban foglal össze, hogy a tanító-egyesület hárítsa el magáról ez ügyuek megindítását, miután sikertel ugy sem tehetné s bizza azt az iskolai hatóságokra. Hosszabb vita után határozati javaslatul elfogadtatott: Banyai Imre dolgozza ki részletesen, hogy mi utakon és mi módokon lehetne az iskola közreműködésével a konyhakertószetet terjeszteni, ez iratát küldje be az igazgató választmányhoz, mely a tárgyat megbeszélve felszólítást intézzen az iskolai hatóságokhoz, valamint a népnevelési egyesületekhez a konyhakertészet előmozdítása czéljából az ó melékelendő javaslatai értelmében és alapján. Azon kérdést illetőleg, hogy minő állást foglaljon el a tanitóagyesület a létesítendő orazágos tanitói szövetséggel szemben, Veres Lajos Gyomáról, előadván ez ügyet részletesen, azt indítványozza, hogy miután a minisztérium aug. 22-re összehívta az országos tauitói képviseleti közgyűlést, az egylet válasszon kepviselőt. E pontnál hoss/.abb vita fejlődött ki, melynek vége az lett, hogy az indítvány elfogadtatott. Titkos szavazattal egyesületi képviselőnek Németh Lajos választatott meg. Németh Lajos egyesületi elnök előadást tartott az Eötvös alapról; határozatilag egyhangúlag kimondatott, hogy az egyesület a

Z Eötvös alap ügyét magáévá teszi, központi pénz. tárnokot választ, ós a fiókokat kötelezi gyűjtő-bizottságok szervezésére. Iiohay János hosszabb átgondolt, tartalmas beszédben fejtegetvén a fiókegyesületi munkásság hasznos voltát, kimondatni kéri, hogy azon egyesületi r. tagok, a kiknek módjában áll fiókokban működni, tartozzanak a fiókegyesület tagjai is lenni s ha a fenálló fiókoköól kilépnek, tekintessenek az anyaegyesületből is kilépetteknek. Ez inditvény is elfogadtatott. A pénztárvizsgáló-bi/.ottság jelentését felolvasván, Gécs János pénztárnokot a felelősség terhe alól felmenteni ajánlja. Felmentetik. A közgyűlés továbbá elhatározta, hogy Launer Pál csaba

; kereskedőt, a ki folyamodást nyújtott be, irkái kiadását illetőleg, melyekre a saját költségén Békésmegye mappáját szándékozik nyomatni, erkölcsi támogatásban fogja részesíteni. A jövő évre Csaba városa hivta meg az egyesületet, hogy a közgyűlés ott tartassék meg. Ezután megejtetett a tisztválasztás melyszerínt a kandidáló bizottság ajánlottai közül elnöknek megválasztatott Németh Lajos, alelnöknek Török Gábor, jegyzőknek Sass István és Salát Tamás, pénztárnoknak Rohay János, köuyvtárnoknak Uhriu Pál, igazgató választmányi tagoknak a fiókok elnökein kivül még 6 rendes és 4 póttag. A választások után Németh Lajos ehnk megköszönve Berény érdemes lakosságának lekötelező vendégszeretetét, az egyházi elöljáróságnak, hogy a helyiséget átengedni szíveskedett, befejezte a közgyűlést. Nagyvilági események. * A czárgyiikosok utolsójára is, ki van már mondva a végleges Ítélet. A pétervári hivatalos lap ina tette kö/zé a czár rendeletét, mely a Helfman Jessze ellen hozott halábteletet, a benyújtott inegkegyeluiezósi kérvény alapján, életfogytiglani kényszermunkára változtatja át. * Ügyes rendőr. Egy az angol udvarnál tartózkodó külföldi követ felkérte a londoni rendőrséget, hogy tudakoljak meg egy fiatal leány tartózkodási helyét, ki tudtán kivül nehány milliót örökölt. A dolognak azonban nem volt szabad feltűnést keltenie ós azért egy általauosan ügyesnek ismert rendőrt biztak meg a kisasszony felkeresésével. Hat üet múlva a rendőr beállít iőnökéhe. „Nos — kórdé ez — megtalalta a leányt?" „Igen, már egy hónap előtt, varrónő volt." „De hol van most?" — „Nálam, én ugyanis nőül vettem." MEGYEI ílIREK. * Előfizetési l'elhivás. Mindazon tisztelt előfizetőket, kiknek előfizetése mait hó végevei lejárt, kérjük annak mielőüni megújítására, nenogy a szétküldésben akadaly merüljön fel. Előíizetesi ciij: féevre 3 frt, evnegyeűre I frt 50 kr. A. k.iad.0Ixivatal. * A selmeczbányai ev. lyczeuui értesítőjét a mult röl közzé teszi Breznyik János igazg. tanár. Első helyen a lyczeummal kapcsolatosau ielállitandó tanitó képzőnek tervezete közöltetik. A bányakerületi közgyűlés ugyanis tavaly amíg egyrészt a Szarvason már fennálló tanitó-képzóintézetet kerületi intézetnek nyilvánitá, másrészt egy második, még pedig Selmeczen felállítandó kerületi tanitó-képzö intézjtnek szükségét is kimondá. E czélból készült s mutattatik be tágabb körnek a tanító-képzőnek szervezete, melynek kivitele iét szakavatott tanerő külön vezetése mellett bizonyos ós biztos. — A lyczeum ügyeinek kormányzása 1859 óta a ker. gyűlés által 3-3 évre választatni szokott ker. osk. tanácsra van bizva. 7 rendes, 5 rendkivüli tanár vezeté az oktatást. Uj tanárokul meghívattak Osztroluczky Gyula aszódi tanár s Masznyik Endre, tiszafoldvári segédlelkész s tanárjelölt, ki a magyar nyelv s irodalom nem különben a class. philoiogiából készült s a budapesti kir. egyetemen az alapvizsgát kitünö eredménnyel letette. A zeneintézetben Moesz Géza tanár vezetése alatt 42 növendék tanult zongorázni, 11-en ingyen, a többi 10-15 forintnyi évi díjért. Az intézet 9 szárnyzongora, 8 kis zongora, egy melodikon, egy kis orgonával rendelkezik. A rajzolás az algymn. osztályokban kötelező tantárgy; a tornaintézet feltartási költségeihez 345 forinttal járult. A legkitűnőbb tornászok jutalmazására a b.-csabai Részvét albumból több példány vásároltatott. A gyorsirászatot 24-en tanulták. A különböző könyvtáraknál 11,14Z kötet van kimutatva. A természetrajzi szertár ez idén ezer példányt meghaladó csontvázatian allatgyüjtménynyel gyarapittatott. A tápintézetben 163 tanuló volt ellátva ebéddel és vacsorával, ha kellett, orv. segéllyel s gyógyszerekkel is 46 forintnyi évi díjért, melyből 39-nek kisebb, nagyobb összeg elengedtetett. Az évenként kiküldetni szokott supplikansok 835 forintot hoztak az intézet részére. A lyczeum föpártfogója a bányai ev. egyházkerületet, mely a Zsedényi féle alapítvány kamatjával együtt 3137 forintot szolgáltatott be a pénztárba. A lyczeum egyletei, mint a magyar önképző kör, a dalegylet áldásosán tevékenyek valának. A tanulók száma a lyczeumi 8 osztályban volt 308, magántanuló csak 4 a többi nyilvános. E«»k közt 5 külhoni. Vallásra nézve ág. hitv. 184, helv. hitv. 38, rom. katii. 74, izr. 12. Az éretséyi vizsgálatot letették 24-en; egy az érettségi vizgálatnak egy év múlva leendő ismétlésére, 7-en pedig egy-egy tárgyból sept. 7-én