Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-07-17 / 86. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1881. 86. szám. az ország hasonló testületei azt s ha fordulnak elö visszaélések, annak oka nem a rendszerben, hanem a szernélyekbea, vagy a téves felfogás, a törvény hely­telen alkalmazásában keresendő, ép úgy mint a köz­igazgatási biróságnál is elő fogna fordulhatni számos eset, hol ez vagy az jogaiban hasouló okokból, meg leend sértve, eltekintve attól, hogy az is nagy kér­dés, vájjon ily Közigazgatási biróság, - mely csak a holt aktákból tanulja ismerni az ügyet, fogja egyál­talán oly alaposan elintézhetni, mint oly testület, mely nagyobbrészt polgártársainkból áll, kik folyto­nosan kontaktusban állván velünk: úgyszólván, a köz­vetlenség és szóbeliség alapján járnak el ? Az pedig, hogy más országban elég lenne csak a Krassó-Szörény megye esete, hogy oly kormánynak le kellene köszönni, mely alatt ilyesmi történhet: az valóban majdnem komikusan hangzott, ép akkor, mi­dőn a t. gróf ur a választás ellen, a kinevezés mellett emel szót s maga is konstatálja, hogy hisz Krassó­Szörénymegyében ópenséggel csupa kinevezett tisztvi­selő volt, fényes bizonyítékául szolgálván ez annak, miszerint legalább sikkasztások ellenében, mindegy akár választott, akár kinevezett az illető tisztviselő, mert ilyesmi az egyénnek becsületességétől függ; az ily visz­szaélést semmiféle kormány a világon meg nem aka­dályozhatja és meg neui előzheti, hanem bűntények ellenében csupán a büntetőtörvény nyújthat garancziát. Azért valóban csodálatra méltó, hogy a t. gróf ur ezért is, a 48-sok nyomdokán haladva, a kormányt teszi felelőssé nemcsak, de még azt kívánja, hogy ez okból le is lépjen !! Igen, ha a kiderített sikkasztások kellő szigorral nem büntetnének : akkor jogos volna a vád, de hogy méltó büntetésben nem részesülnek, ezt némi igaz­ságérzettel nemcsak nem lehet állitaui, de meg kell engedni ellenkezőleg, hogy most e kormány alatt, e tekintetben, rangja es befolyása senkit sem véd és — mi köztudomásu dolog — hogy Pausz, egy nép­szerű miniszter veje, ép ugy lakol, mint bárki más. Politikai esemenyek. * Bulgáriában a válság véget ért. A szisztovai nemzet­gyűlés elfogadta a fejedelem propoziczióját; lemondott alkot­mányáról s hót évre a fejedelem abszoiut uralma alá helyezte magát. * Monarchiánk és a fényes porta között ez időszerint tűr­hető a viszony; legújabban Dervis pasa, Albánia hirhedt pa­czilikatora mesterkedik ennek aláásásán. Calice br. államunk konstantinápolyi követe, egy izben már interpellálta a portát a pasa egy sértő beszéde miatt, s legújabban ugyanő arra figyelmezteti a portát, hogy Ausztria-Magyarország novibazári csapatainak mozdulataiból következtetni lehet egy Salouichi felé való kirándulás közel voltára. Viszonválasz A. B. urnák. A „Békésmegyei Közlöny" f. évi 77-ik számá­ban, Öa engen igen magas polczra helyez; hogy me­lyikünk áll magasabban : az nem a mi dolgunk, bíz­zuk ezt a közvéleményre. Ugy látom, Ónt az bántja, tisztelt A. B. ur, hogy éu szegény polgár létemre, a magas, de kopott (?) kormány által sugallott (? ?) czikkeit megtámadni mertem, s ebben van valami igaza, de még sem ta­lálta el a szeg fejét, mert ón Önnel nem akartam po­lémiába ereszkedni. Mindössze is csak útját akartam állani a képviselőválasztások előtt az Ön mételyes tol­lának, mert az olyan űzetett (?) toll, mint az Öné, — most már rá is foghatom, miután nagyon sza­badkozik tőlle, pedig eddig eszein ágában sem volt ilyesmit még fel is tenni — a legjózanabb polgárt is meg­ingatni (?) Ugy látszik, nagyon tisztelt A. B. ur, ter­vem várakozásomon felül sikerül, a mennyiben elég világosan beszól a megyei képviselőválasztás. A mi az Ön által ajánlót „Sasku Károly diszes társalkodó­ját" és br, Knigge „ériDtkezés az emberekkel" czimű müveit illeti: tudomásul veszem, hátha ínég tanul­hatnék belőle. Viszonzásul, nehogy hálátlannak lát­szani Ón előtt én is ajánlok Önnek egyet : a Lipót­mezőt ; mert ha még három év múlva is ennek a kopott kormánynak pártot akar e megyeben szerezni, akkor csak a Lipótmezőt vegye igénybe, mert három év múlva úgysem lesz képes máshol híveket tobor­zani, ott pedig bizonyosan akad pajtásaira. A mi pedig az államtudományokat illeti, azt valóban nem fogom Öntől tanulni, mert jól tudom, hogy az Ön államtudománya csak Boszniától Szalonikig terjed. Az enyém, ha épen tudni akarja a tettek meze­je ; a mi pedig a hazaszeretetet illeti, ha beszélni tudna, megmondaná Szt.-Tamás, Versecz, Alibunár, Jankovácz, Szolnok, Vácz, Isaszeg, Hatvan, Gödöllő, Tápióbicske, Komárom ós Budavára 1848-ból. Most pedig tisztelt A. B. ur, isten Önnel, a jövő választásokig ; ha jövő választásokkor ismét kotnye­leskedni fog, újra találkozunk. Addig pedig eheti Önt a méreg, irkálhat, firkálhat a mennyit tetszik, Önnek úgyis nagyon könnyű, közel van az Ön által isteni­tett kormányhoz, s csak a számlát beadja, tenta, pa­piros, pennára, s még a munkadijat is megfizetik, mert ugy látszik abból ól. Nekem pedig szegény gaz­dának, más a teendőm; az ilyen haszontalan időtöl­tést csak folytassa Ön ha tetszik, de legalább tanul­jon meg magyarul, mert hogy nem tud, az bizonyos. Kitetszik abból is, hogy erővel rám akarja fogni azt, a mi nem áll: t. i. hogy ón az idézett paszust még­ha misitottam volna. — Ezt kereken tagadom, tessék még egyszer elolvasni, s ha nem érti, magyaráztassa meg magának olyannal, aki magyarul ért és beszél, és meg fog győződni róla, hogy aeni vagyok hami­sító, — és most jegyezze Ön meg maganak, hogy a ki megtanulta az abczót és hozza még írni is mint Ön, — még nem következik, hogy valami okosat is tudjon mondani. K. K.*) A tiszántúli ref. tanárok egyesületének köz­gyűlése. A tiszántúli ref. középtanodai tanárok egyesülete jul. 8. 9 ós 10-én tartá közgyűlését M.-Túron. Miután ezen egyesü­letnek tagjai megyénk két tanodájának, a békési gymuazium és a gyulai polgári iskola egynehány tanára, igy ezen gyűlés iránt, mely nem megyénk területén tartatott ugyan, még is érdeklődhetik megyénk közönsége is. Ki okból ismertetjük ezt e lapok hasábjain rövid vonásokban. M.-Túr városa s az ottani reformált egyház a magok ré­széről megtettek mindent, hogy vendégeiknek ott mulatását kellemessé tegyék. Bészt vett a gyűlésen körülbelül 40 rendes tag s azon kivül alapító, pártoló tagok és vendégei. Mielőtt maga a közgyűlés megnyittatott volna, a tanárok testületileg bemutatták magukat elebb M.-Túr városa tanácsá­nál, hol Bolvári Antal polgármester ur fogadta őket, azután a reformált egyház tanácsnál, hogy őket Szabó György egyházi főgondnok ur üdvözölte. Magát a közgyűlést a túri reíormált középiskola torna­rajz-helyiségében megnyitá lelkes elnöki beszédjével Szegedi Sándor debreczeni főgymnáziumi tanár, egyleti elnök ur. Er­re Lukács Dániel túri lelkész esperes ur bejelenté, hogy a túri ref. egyház az egyesület alapító levelet átnyujtá. Folyta­tólag az egylet rendes jegyzője Gergely Karoly né helyett, ki a megjelenésben betegsége miatt akadályoztatva volt, felolvas­ta annak évi jeienjósét Faragó m.-turi tanár ur. Az egylet pénzbevételei és kiadásairól számolt Oszterlamm Ernő pénz­tárnok. A bevétel 313 írt 23 kr., a kiadás 267 frt 85 kr., s az egylet vagyona 1453 frt 87 krt rett. Ezen előterjesztések utau elővétettek a folyó üg^ek. Ki lettek nevezve bizottságok, me­lyek a következő napot benyujták munkálatokat. Erre meg­hallgatá a közgyűlés Bodolay László mezőtúri iga/.gatónak fel­olvasásai e czim alatt: Adatok a mezőtúri reformált gymnazi­um történetéhez. Ebből értesültünk, hogy e gymnazium már 1530-ban alakúit meg, s azóta sok viszontagság között, csak rövid fél­beszakításokkal egész a mai napig fenmaradt. E tanodának volt tanára a későbbi debreczeni tanár Peczeiyi József is. Midőn e tanártól a mezőtúriaknak el kellett váiniok, az egyház által kiállított bizonyítványban az van mondva róla, hogy ha a jólevö isten valamely iskolát megáldani akar, ad­jon neki Peczélyi Józssfet. Jelenleg a tanodanak van 6 osztá­lya jj^endes tanárral. Az iskola jelentékeny alappal bir; tőkékben: 23500 frt, tanári alap 9700 frt, építkezési és 200 forint ösztöndíj tőkék­kel s igy összesen pénzben 28180 forinttal; főidben pedig öszzsesen 223 kat. holdnyi szántótöld területtel, melyet a m .­túri közbirtokosság örök időkre lekötött. Az iskola óvi jöve­*) JSem tagadtuk meg K, K. urnák ezen furesa, személyeskedő viszonválasznak sem felvételét. Ha saját pártunkbelije írna ugy politikai ellenfeleink ellen: lapunkban semmi áron fel nem vennők, de saját em­bereinket s önmagunkat is szidatjuk, hogy ne mondják elvi ellenfeleink, miszerint mi elzárjuk előlük a védelem útját. Hogy érvelni nem tudnak arról ök nem tehetnek. S ép azért, mert K. K. umak ezen viszonvála­sza érveket egyáltalán nem tartalmaz : ugy hisszük, t. munkatársunk nem fogja szükségét találni, hogy az ilyenre mój egyszer reflektál­táljon. Szerk. delme ezidón 4928 frt bevétel s ugyan annyi kiadás. Könyv­tára még nagyon csekély, csak 1222 köteles számlál. Ezen éljenzéssel fogadott szép felolvasást követte Bihari Péter pesti ref. főgym. tanár urnák felolvasása. Visszapillantás a hazai és külföldi középiskolák mult évi tanügyére. Szakavatott tájé­kozottsággal ad számot itt a jeles tanférfiu mindazon mozza­natokról, melyek az európai nagy nemzeteket franczia, angol, német ós sajat nemzetünket a Középtanodai tanügy terén fog­lalkoztatták. Délután Nagy Pál debreczeni főgym. tanár ur rendkívül vonzó modorban tartá előadását arról, hogyan kelljen a phyzika tanítást kezelni ott, hol költséges phyzikai tanszerek nem ál­ianak rendelkezésre. A nagy érdeklődéssel végig hallgatott előadást e tétellej fejezte be, hogy a természet világrendje mellett létezik egy er­kölcsi világrend is s az anyag mellett ott van az isten. Ezzel jelezte az álláspontot, melyen a természettudomá­nyok előadásánál áll. Ezt a mai hitetlen korban elismeréssel teli kiemelnünk. Az első nap közgyűlésének többi idejét a ref. tanári nyugdijintózét szabályainak vitásása vette igénybe. Mihálfi József. (Vége köv.) MEGYEI HÍREK. * Előfizetési felhivás. Mindazon tisztelt elő­fizetőket, kiknek előfizetése mult íió végevei lejárt, kérjük annak mieiőDbi megajitasára, nehogy a szét­küldésben akadaly merüljön fel. Előfizetési dij: fe­évre 3 frt, évnegyedre I frt 50 kr. A. ls.iad.0­lxiva.tal. * Ordódy Pál közi. miniszter és fíyeronimy ál­lamtitkár urak ma érkeznek Gyulára, a Koros leg­utóbbi áradása által okozott vízkárokat ós a gátakat személyesen megszemlólendők. Ma Gyuláról Gyula­Varsandra indulnak a Csahost megnézni, azután a Fehér-Körös balparti töltésein fel Kis-Jenőig s este Gyulára visszatérnek. — 18-an reggeii 7 orakor a gyula-békési nagy csatorna balpartjan, Békésre, innét gőzösön Tarosára, onnan a íSebes-Körös torkolatához es fel Körös-Ladányba, honnét Szeghalmon keresztül fel a Berettyó jobbparti töltései mentén ; Füzes-Gyar­inatról be a Sebes-Körös sárrétjébe, végül innét Gyo­mára és Endrődre, s akkor Gyomárol vissza Buda­pestre mennek a vendégek. A szél baliak azt a hirt terjesztéttek megyénkben, hogy most, mivel megyénk oly háladatosan viselte magát a vaiasztások alatt és 3 élleuzókit választott, hat majd igy meg amúgy lesz ós Békósmegye érdekei hátterbe lógnak szoríttatni. No iám, mi lesz. Maga a miniszter es államtitkai- jő megnezui, hol van baj s ha ő nézi, lesz is segítség a hol kell. — liékéswegye közigazgatási bizottságának Gynlán 1881 julius 11-óu tartott üléséről. Jelen voltak: Beliczey Ist­ván főispán ur ő méltosaga elnöklete alatt Márki Lajos főjegy­ző, Nagy Károly árvaszéki elnök, Kertay Zsigmond t. ügyész, dr. Kovács István m. főorvos, tíaasz József kir. főmérnök, Bánhegyi kir. tanfelügyelő, CziftVa Imre kir. ügyész, az adó­felügyeJőség részéről Orosz László kir. adófelügyelői helyettes, Keiler, Farkas, Hajnal, Haviar, Varságh, Szucsu, Fehér Göu­döcs, Ambrus biz. tagok. — Az alispan szembaja miatt az ülé­sen meg nejn jelenhetett. Az ülés megnyittatásán mindenek­előitt a főjegyző által szerkesztett alispani havi jelentés olvas­tatott fel, melyet ez egyszer nem közlendünk, s mely­nek folytán következő határozatok hozattak: Miután a tavasz folyamán kiöntött árvíz levezetésére, mely csupán Gyulaváros határában mintegy 12 ezer holdat most is elöntve tart, az ed­digi intézkedés elégtelennek bizouyulván, a vasüti töltésen telt átvágások kiszélesbbitesü ós a csaba-gyulai országúti gát át­vágása iránti intézkedés foganatositásara a gyulai kir. folyam­mérnöki hivatal utasíttat >tt. Miután ugy az árviz kitörésenek mint az apadás lassúságának, főoka a körösi alsó átmetszések kiképezetlenségóben fekszik, a kormány feliratilag megkereste­tik, hogy a jövőre nézve bekövetkezhető hasonló veszélyek iráni méltó aggály eloszlása tekintetéből mielőbb intézkedni méltóztassék. Egyebekben az alispáni jelentés tudomásul véte­tett. A kir. adofelügyelő jelenti, hogy egyenes adókban f. év juuius havában a békési kir. adóhivatal kerületébea 7024 frt 41 kr. a csabai k. adóhivatal kerületében 10929 frt 82 1/ i kr. a gyula kir. adóhivital kerületében 2699 frt 987 a kr. a szar­vasi kir. adóhivatal kerületében 2929 frt 20 kr. összesen 23583 frt 42 kr. folyt be, mig a mult év junius havában 44301 frt 71 kr., s igy a mult évi eredmény 207187 29 kr­ral kedvezőbb volt. Hadmentességi dijak fejeben junius hóban 1810 frt 46 kr. folyl be. A kir adofelügyelő azon panaszával hogy a mult hóban tartott közs. gi jegyzői szigorlatokra meg nem hivatott, a törvényhatóság bizottságához uUsittatott. (Vé­ge kövj — Folyó hó 14-én tartotta a rhosszufoki gát társulat" gyűlését Gr. Weacheim Frigyes ur békési kastélyában. Az

Next

/
Thumbnails
Contents