Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-06-21 / 74. szám

B.-Csaba, 1881. V1IL évfolyam, 74. szám. Kedd, juniushó 21-én. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. 4 Megjelenik hetenként háromszor: vasárnap, kodd, (féliven) és csütörtökön. ELOFIZETESI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve Egész évre 6 írt Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : Hauseiistein és Vogler ezég Bécs, Prága, Budapesten, Németor­szág és a Svájez minden fővárosaiban. Főszerkesztő : GARZO GYULA. SZERKESZTŐSÉG tS KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. számú ház, hová a lap szellemi és anyagi részét illető minden közleményt cziinezni kérünk. Kéziratok nem. adatnak viasza. Egyes szim ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Biener Bernát kereskedő urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos árou vétetnek fel. „Nyílttériben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőség és kiadóhivatalban és Biener B. ur nagytőzsdéjébeu, de Povázsay László úr nyomdájában is fo­gadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivatalok­nál, 5 kros póstautalványnyal. Előfizetési felhívás ít iy VIII. évfolyamának második félévére. Egy évnegyedre I frt 50 kr. Félévre 3 frt — — Az előfizetés legczélszerübbeu póstautal­ványnyal eszközölhető. Az előfizetések a ((Békésmegyei KLözlöny» kiadóhivatalához czimzendők. jSÜT' Hirdetések jutányos áron vétet­nek fel. Csabán, juniushóban. A „Békésmegyei Közlöny" hiadóhivatala. MEGYEI HÍREK. * A b.-csabai polg. leányiskolának mult számunkban közlött vizsgáinak befejezése után, ugyancsak juuius 28-án, a mikor a közvizsga lesz a városháza dísztermében, Ivarg Juliánná zongoratanitónő a polg. leányiskola 8 növendékével zongoravizsgát fog tartani, mit ezennel pótlóleg megem­lítünk. * Miniszteri rendelet. A belügyminisztérium többször tapasztalta, hogy a törvényhatóságok nincsenek tisztában az­zal, kogy ki köteles födözni a temetési költségeket oly va­gyontalan egyének után, a kik nem illetőségi helyeiken haltak el. Ez okból miheztartás végett az összes törvényhatóságokkal tudatta, hogy az e tekintetben fönnálló gyakorlatnál fogva minden község a határában halva talált vagy ott elhalt, telje­sen vagyontalan egyének eltemetésével járó mellőzhetlen költ­ségeket fedezni és az esetben, ha az elhaltaknak fizetni kö­teles ós képes rokonaik nincsenek, végleg is viselni tartozik. * A himlőoltás haszna. Dr. Buhanan, London egész­ségügyi tanácsosa adatai szerint kitűnik, hogy mialatt az ol­tással ellátott egyéneknél minden millióból csak 90 hal el, ez­alatt a nem oltottaknál háromezerötszáz. Ebből igen világosan látni, mily nagy előnye van a himlőoltásnak. — Mező-Berénybi)i,íjun. 19-kí kelettel a következő tu­dósitást vettük: „Ma délután az Arad felől érkező vonattal megérkezett körünké Zsilinszky Mihály országgyűlési volt kép­viselőnk, beszámoló beszédét elmondandó. — ÜZ állomásnál Környei Lajos a szabadelvű párt elnöke üdvözölte, s felkérte, hugy az egybegyűlt nagyszámú közönséget szíveskedjék a városházára követni. Az indóháztól nagyszámú felzászlózott lovasbandérium, s beláthatlan sora a kocsiknak, s tömérdek nép kiserte be a volt képviselőt, s most ismét .képviselője­löltet, a városházához, melynek kapuja előtt az előre elkészí­tett állványról elmondá beszámoló Deszédét. Nem tett ugy mint az ellenzékiek, nem ámított, nem szépített, a maga tiszta valóságában ecsetelte a történteket a múltban, festette a ne­hézségeket, melyekkel jövőre megküzdeni múlhatatlan szükség. Beszódközben számtalanszor riadó éijenzéssel szakittatott félbe. Mindenki áltul megértve, a az egé.iz hallgatóság megelégedé­se közt szállott le az állványról, — s mindjárt többek kise­retében — a tót egyház temploma' élé ment, hol a tótajku nép kívánságára köztük szintén megjelent, s tót nyelven né­hány a vizszabalyozására s más állapotokra vonatkozó lelkes szót mondott, hol szintén éléuK éljenek s áldások között fe­jezte be 6zonoklatát. Este 60 terítékű bankett volt, azonban százon felül jelentek meg a választók, s a helyiségben alig tértek. Ez alkalommal sokan mondottak toasztokat, melyek sorát a szabadelvű pártnak is nestora tek. Bonyhai Benjámin ur kezdette, éltetvén a herényi és tárcsái szab. párt elnökét, Köruyei Lajost. Képviselőjelöltünk, több izben Környei párt­eluök, nt. Szabó János, tárcsái lelkész, s többen mondot­tak toasztokat, mig 11 óra után a társaság lelkes él­jenek közt szétoszlott; elbúcsúzván a viszontlátásig kedves képviselőjelöltjétől, kit sárréti útjára városunk közönsége leg­nagyobb részének áldása kíséri." * Dr. Szeberényi Gusztáv ur, B.-Csaba városa volt országgyűlési képviselője hétfőn délelőtt 11 óra után tartotta rövid, de velős beszámoló bészédét az oly nagy számmal A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRMÁJA. A csabai szabadelvű párt dala. Ad nótám : Talpra magyar I Lesz követünk, kit követünk, Mert tudjuk, hogy érez velünk ; Tudja mi fáj, hol a sebünk, S felbátorít, ha csüggedünk. A kibontott lobogónkra esküszünk : Szeberényi lesz újra a követünk! Nem Ígérget arany-hegyet, De tesz értünk, a mit tehet. Nyom a szava a becsülete : És nekünk hát ne Kellene ? A kibontott lobogónkra esküszünk : Szeberényi lesz újra a követünk! Éljen, a ki nem önjavát, Szereti az édes hazát, S bár sarat dob rá az ellen, Marad azért tiszta jellem. A kibontott lobogónkra esküszünk : Szeberényi lesz újra a követünk! (B.-Csabán, 1881. jun. 19.) A vasárnapi néptánozokról. Mottó: „ . . minden ország támasza, talpköve A tiszta erkölcs . . ." A közelmúlt farsangi gazdák bálja és a részvét-űnne­pélyi népmulatság azon gondolatot ébresztette bennünk, hogy bíráljuk meg a mulatni szerető népünknél a fiatalság vasár­napi tánczait s mutassuk ki annak erkölcsrontó árnyoldalait. Hogy népünk, hála a mindenhatónak, munkás, azt min­denki tudja. Nem csoda tehát, hogy befejezve hetenként erős munkáját, szeret mulatni is, hisz munka után oly édes a nyugalom. Városunk fiatalsága nyugszik, pihen ugy, hogy vasár­nap d. ü. elmegyen a korcsmába tánczolni, szüleik pedig a ház tornácza alatt összejőve, elmélkednek az idő mostoba­sága felett. Ha a táncz végeztével a fiatalság csendben haza oszol­nék, sőt ha egész d. u. semmi éktelen lármát, verekedést káromkodást nem űzne egyik vasárnap úgy, mint másik : csak dicsérni tudnók időtöltését. De éppen az a baj, hogy megfordítva van. Egész héten csendes, nyugodt az egész város. Vasár­nap ? — pedig akkor a vallásos nép szinte csendet óhajt — akkor a magára hagyott fiatalok a korcsmáros fejet, észt­rontó, bódító italától feltüzelve ordítnak, káromkodnak é» hogy a napot méltóan befejezzék: egymást vérig ütlegelve egybesereglett választók előtt, hogy a városháza nagy terme nem levén képes őket befogadni, az udvarra kellett lemennie beszédjét elmondandó. Szabadelviipárti programmal fogadta el — így moDdá — a nem Keresett, de azért reá nem kevésbé megtisztelő megbízást 3 évvel ezelőtt, és nyugodt lelkiisme­rettel mondhatja, hogy meggyőződéséhez hiven, e pártnak a lehetséges, és állandó biztos haladást kivívni czélul tűzött zászlaját követte. Nem tartott sok felesleges beszédet, de a vallásalap rendezése kérdésében felszólalt, minek folytán e kérdés a jövő országgyűlés első teendői közzé fog tartozni. Azonkivül különösen Csaba város érdekeit előmozdítani ipar­kodott B hogy azt nem egészen sikertelenül tette: bizonyítja az 1881 évi jan. elseje óta Csahán létező telekkönyv. Beszéd­jét több izben lelkes éljennel kisérte a választók sokasága. A haza éltetésével befejezte beszédjét. Nyomban beszámolója után Horváth János gyamnaziuuii igazgató ur a szabadelvű­párti választók nevében felkérte a jelöltségnok újra leendő elvállalására, mire kinyilvánitá, hogy polgári kötelességének tartja polgártársai megtisztelő bizalma előtt meghajolni ós ugyanazon alapon elfo-adni a jelöltséget. (Jövőre a beszá­moló beszédét egész terjedelmében közöljük.) — Füzes-Gyarmaton az ellenzék értelmes és intelligens része megbotránkozászal logadta Hoicsy Pál függetlenségi je­löltnek némely furcsa állításait, melyekkel az ő jóhiszemüsó­gökre kivánt hatni. Természetesen, szidta a kormányt, mely a „nép vérét kiszívja" gyermekeit pedig „mészárszékre" viszi. A földmivelők is csak fejőket csóválták az ilyen beszédre An­nál jobban hatott Zsilinszky M. beszámoló beszéde, mely nem foglalkozott az ellenfél gyalázásával, hanem előadta az ország állapotát ugy, a hogy van, s elmondotta azt is, hogy miként akár a szabadelvű párt segíteni a tagadhatatlanul létező ba­jokon. A község érdemes elöljárói szívélyesen fogadták a be­számoló képviselőt, s mi reméljük, hogy az ország dolgát ez­után sem fogják akarni oly politikai ultrákra bízni, miut ami­nőnek mutatta magát Hoicsy Pál url * Szarvasról irják: „Móricz Pál volt képviselőnk Jókai Mór kíséretében 19-én délelőtt 10 órakor ideérkezett. A vasútnál ezernyi néptömeg gyűlt össze, s midőn a vonat be­robogott, harsány éljen kiáltások hangzottak. Póhl főjegyző üd­vözlő beszédet tartott, azután a jelenlevő hölgyei virágbokré­tákat nyújtottak át az érkezetteknek. 80 lovas banderista nyi­totta meg a menetet, mely a zászlókkal ékített utczákou át a valóságos viadori csatát vívnak, éberazemü, rendőrségünk daczára. Az értelmes szemlélő felette csodálkozik és sajnálkozik a felett, hogy a hajadonok ezen korcsmai tánezok alkalmá­val mosolyogva, sőt kaczagva hallgatják a berúgott hősök botrányos illemsértő viseletét, s trágár durva megjegyzéseiket. Sajnosabb azonban még az, hogy a serdülő gyermek sereg ily bachanaliáknak szem-és fültanuja ós igy csirájában fojtja el, ily példa, nemesre irányuló keblét, mert semmi sem oly vonzó s foganatos a fogékony gyermek kebelre, mint a nagyobbak által nyújtott példa, még ha rósz is. Pedig mindezen könnyen lehetne segíteni. Segíthet pedig ezen a város, segíthetnek a város atyái, anyagi áldozatok nélkül. Ha városunk elöljárósága <« ügyet magáévá tenné — mi méltán megilletné — egyszerűen a korcsmák vasárnapi tánczait betiltaná. Hogy azonban az igazi szivnemesitő, ártatlan tánezot a fiatalság ne nélkülözze, kijelölhetne e czélra egy-két oly he­lyet, a hová a tánezoló fiatalságnak szülei sem restellenék elmenni időtöltés végett; igy legalább felügyelet alatt leuna a fiatalság azon része is — ha oly helyen italmérés lenne - - a mely könnyen hajlandó a dorbézolásra s illetlen maga­viseletre. Ilyen hely p. o. a városi sétakert. Ez épen szép­sége s nyilvánossága által felelne meg e czélnak; de le­hetne több ily helyet kijelölni. Sőt az ily tánezhelyeket. lehetne olyaténkép rendeztetn

Next

/
Thumbnails
Contents