Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám
1881-06-19 / 73. szám
lel léklet. Békésmegyei Közlöny" 1881. 73. szám. hogy megütközik egy jellemző vonás felemlitésén, melyet az „on-dif szerint többektől hallván, a valószínűség okai szerint, szem előtt tartva a vendéglős nem épen erős oldalát, valónak tartottam, és tovább terjesztettem, de mert dokumentumokkal és tanukkal nem szoktak ilyesmit támogatni, csak egy csevegés alakjában tolmácsoltam a vendéglős nem hazafiúi, hanem vendéglősi magatartása iránt felmerült panaszokat. Azt meg el fogja ismerni, hogy a zsournalistikának joga van ily panaszoknak kifejezést adni. Azonban az igen t. czikkiró ur felszólalása ily alakban, midőn mindjárt egy oly alternatívát állit fel, melyszerint czikkem vagy téves intormaczio vagy rágalom kifolyása, nem indokolható és nem lehet elfogulatlan ítélet kifolyása. Meggondolta-e mit tett, midőn rám akarja olvasni, hogy rágalmazok ? Ezzel el akarja hitetni a világgal, mintha én a jeles hazafi szómélyének jogilag elismerendő becsületét megtámadtam volna, mintha elvontam volna tőle azon erkölcsi tulajdonok elismerését, melyek nélkül a társadalomnak méltó tagja nem lehet — mert rágalom alatt tnai napság csak ezt lehet érteni. Hogy pedig ártatlan közleményemmel azt nem tettem, el fogja ismerni az elfogulatlanul gondolkozó ós ítélő közönség. És most már tekintve, hogy a jus slrictum szerint íel lett volna jogosítva a vendéglős azon enuncziatiora, tekintve, hogy szokott modorából levont psychologiai következtetés alapján valószínűnek tarthattam ama kijelentést; t&kintve végre azt, hogy az egész dolog ugy a vonal alatt volt elmondva, a hol nem szokott dokumentumokkal bizonyítani a Figaro Ignotusa-a vagy Masque de Fer-e sem, mikor a párisi hotelier-knek — kik különben Francziaországban szintén jeles hazafiak lehetnek — odamondogatnak egy-egy tanúságos mesét: ííimler Pál úr felszólalásának csak oly alakban lett volna értelme, ha Micskó ur nevében következő nyilatkozatot küldött volna be, (s ezt fdszólitasra bárki és az audiatur et altéra pars elvénél fogva e sorok írója is tette volna) : „A B. K. 70. számában a ligeti vendéglősre vonatkozó causerie annak kijelentése szerint csak tév*es íriformation alapulhat.-' De Riinler úr drastikus fegyverrel támad, rágalommal — tehát büntetendő cselekménnyel — vádol. Ne várja tőlem, hogy én is hasonló fegyverekhez nyúljanak. Nem szeletek egyenlőtlen fegyverekkel küzdeni. Meggondolom, hogy egy köztiszteletben álló ősz polgárral állok szemközt, s nem is reflektálva több éles kitételeire, a spartaiak példáját követem, a kik tisztelettel hajoltak meg a senectus elölt. De ez nem zárja ki, hogy az ifjúságban is jogos önérzetet ezen bár kissé hosszadalmas védelem által csorbítatlanul feuutartsam. Aliquis. * A mint liiriik, a b.-csabai Appouyi-pártiak rábírták gr. Apponyi urat, hogy Usabán mégis lépjen fel ellenzéki jelöltnek. Ma menne érte 150 személyből élió baudórium Gerendásra, hol már megérkezett. Tegyük fel az esetet, hogy a gróf ur megválasztatik. Nem valószinü-e, hogy nekie a bobrói kerületet kell választenia, mert az mindig hű levén hozzá, ő sem hagyhatja el? Lenne tehát Csabán uj választás. Mire jó két választas, azt csak azoü tudják, kik inindeut jobban tudnak, mint más ember fia, mi nem. * A Bihar-, Békés-, Jász-Nagy-Kun-Szolnok- és Ssilágymegyéba tervezett helyi érdekű vasutak munkálatai néhány hó uiulva kezdetüket veszik. Cavallier Edmund, az angol syndikátus kiküldött tagja teljos biztosítékot nyert a kormánytól arra nézve, hogy ha a szükséges tőkéket összehozza, a tervezett vasúthálózatra az engedély neki haladéktalanul meg fog adatni s az engedély-okmány beczikkelyezés végett az országgyűlésnek közvetlenül a megalakus után be fog mutattatni. Cavallier Londonban a szükséges összeget már megnyerte s jóval az országgyűlés megnyitása ölőtt, már folyó óvi aug. hó elején tökepénzes társaival együtt Budapestre érkezik, hogy itt társait a helyi körülményekkel teljesen megismertesse, velők a vonalakat bejárja, őket az alkalmazást, vagy alvállalkozást nyerni óhajtó egyéniségekkel megismertesse, s a terveknél netalán felmerülhető apróbb igazításokat még időjében megtétethesse. — Nyilvános nyugta. 17 azaz tizenhét írtról o. é. mely összeget, mint az öcsödi népkör tagjai által, a körös-tar csai árvízkárosultak javára, f. hó 5-én rendezett táncivigalom tiszta jövedelmét, hogy e mai napon, György Imre elnök úrtól, számadásom alá vettem : hálás köszönetem nyilvánítása mellett elösmerem. K.-Tarcsán, 1881 jun. 17 én. Szabó Já nos, ref. lelkész. * A békési ágost. hitv. ev. egyházmegye patronatusa alatt álló szarvasi főiskola l8Sl-ki nyári vizsgái: I. Szigorlatok osztályonkint a tantermekben jun. 12—20-ig. II. Testgyakorlási közvizsgálat „a disztornasz-század"-dal jun. 20-án esti 5 és 8 óra közt Olah Miklós tanár vezetése alatt. Ili. Tanítóképzői közvi;sgálat juu. 20. d u. 3 ónuor a zeneiskolai teremben. Működők: Benka Gyula igazgató s Kicska Dániel tanár. IV. Főgymnáziumi vizsgálat juu. 21-én, ily rendben. A) Délelőtt a díszteremben 8 órától V^O-ig a megnyitó Veni Sancte után vallástan. Tanárok: Szemián, Gajdacs Korén, Lányi, Benka. VJO-töl s/JO-ig logika VII. oszt. Ben-' ka 10-től lO-ig növénytan VI. oszt. Korén. 10-től 12-ig latin. még pdg 10—11 algymn. Dlhányi, Szemian, Gajdács Korén. 11—12. V. VI. VII. oszt Gajdács, Kicska, Tatay. Jegyzet: e vizsgálat alatt a rajzmutatványok is megtekinthetők B) Délután a lemplomban 2/ 43-től a/ 44-ig m?nnyiségtan algymn Dlhányi, Mihálfi, Chovan. 2/ 44-től Ví-á-ig földrajz és történ, algymn. Dlhányi, Gajdács, Mihálfi. V-t^-tol %5-ig stil s előadási gyakorlatok, még pg. 7*5-tői 3/ 4b ig algymn. Dlhányi, Moravcsik, Korén. 3U ro-iő\ 2/<6ig V. VI. VII. oszt Mihálfi, Moravcsik, Benka. C) Esti 8 órakór a díszteremben hangászati vizsgálat, hdngversenyi alakban. Előrajza lentebb. V. Az érettségi szób. vizsg. folytatása és befejezése jun. 22-ik s köv. napjain, vezetve püspökileg megbízott férfiak által. VI. Magántanulók vizsgálata jun. 27 étől jul. 3-áig. Jegyzet. A nyilv. vizsgálatban — a fennebb megszabott rend szerint — mindvégig résztvenni minden nyilvtanuló köteles Hangverseny, junius 21-én esti 8 órakor a díszteremben. 1. Vándordal, énekli a tanulói dalkar Benka Pál karigazgató vezetése alatt 2. La Oampanello. Ecchard Gyulától zongorán előadja Szutter Vilmos tanuló. 3. Népdalok, énekli a tan. dalkar. 4. Szaval Satáry János tanuló. 5. Beteg leány, (Egressy B.) énekli a tan. dalkai-. 6. Szaval Nánasy Imre tanuló. 7. Egyveleg magyar népdalokból, ^énekli a tan. dalkar. 8. Kápolna, Kreutzertől, énekli a tan. dalkar. 9. Legenda. Wienawszkitól, hegedűn előadja Kuczkay Zoltán tanuló, zongoraval kísérve Szutter Vilmos tanuló által 10. Szépőrömköuy (Bank-bánból), s a nemzeti zászló, — énekli a tan. dalkar. 11. Szaval Grimm Zsiga tanuló. 12. Párizsi ifjúság, énekli a tan. dalkat. Végül az Osztroluczky Géza jutalmak kiosztása s utáua a zárinduló. Belépti dij 50 kr a daUar javára. Jegyek válthatók előre Mocskónyi Ágost tanárnál, közvetlen belépéskor a pénztárnál. Netaláni feliilűzetósek pontosan feljegyeztetnek. * A legközelebbi b.-csabai tnarha- és favásár (mához egy hétre) a Karassiay Istváu ur házával szemközt levő üres téren fog megtartatni, mivel azon tér melyen közönségesen tartatik, viz alatt áll. * Nem tartjuk feleslegesuek megemliteni most, midőn lapunk VlII-dik évfolyamának II-dik félévére felhívjak a közönséget az előfizetésre —miszerint gondoskodtunk róla, hogy a választások ideje alatt eredeti táviratokban a közönséget a nevezetesebb választások eredményéről gyorsan értesítsük, ugy hogy azon idő alatt a szükséghez képest rendkivüli számokat fogunk kiadni. A lapunkra előfizető közönség tehát a nevezetesebb választásokat sok esetben lapunk által a fővárosi lapok megérkezte előtt fogja megtudni. Törvénykezési terem. * Pályázati hirdetmény. A szeghalmi kir. járásbíróságnál évi 300 frt fizetéssel, 40 frt. lakbérrel, és 50 frt ruha illetménnyel egybekapcsolt egy lí-od osztályú szolgai állomás Üresedésbe jővén, annak betöltési) tekintetéből a nagyméltóságú igazságügy miniszter urnák f. évi 18ö8. szám alatt kelt magas rendelete folytán pályázatét hirdetek, s felhívom mindazokat kik a fent irt állomást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen bélyegzett, okmányokkal, de különösen életkorukat igazoló anyakönyvi kivonatial is felszerelt kérvényüket a f. évi augusztus hó 6-ig az 1874. évi oktober hó 15-en 8130. J. M E. szám alatt kiadott biroi ügyviteli szabályok •> § ban körülirt rnodon, illetőleg az 1873. évi II. t. czikk 8 és 18 §§-aina< ínegfelőleg hozzám annál bizonyosabban bekiildjék, — minthogy a későbben érkezendő, vagy más uton beterjesztett kér vények figyelembe nem vétethetnek: megjegyeztetik hogy az 1873 évi II t. ezikk értelmében azon, a mag.ar állam területén honpolgári joggal, — ós a magyar nyelvet teljesen bíró testileg ép altisztek, — kik a hadseregben a hadi tengerészeinél, vagy a honvéd törzseknél és osztályoknál 12. évig, és eközben legalább H 8 évig mint altisztek tettleg szolgáltak, és maguk viseletéről kedvező igazolvánnyal vmnafc ellátva, vagy az ellenség előtt vagy közbiztonsági szolgálatban oly rnodon sérültek meg, hogy habár ez áltál további katonai szolgálatra képtelenekké váltakis, polgári állomásokra még alkalmazhatók: egysbb pályázok felett ha különben kellőképen minósitvék elsőbbséggel birnak. Kelt tí -Gryulán 1881. unius hó 15-én Nóvák, elnök. * Jegyzéke, a b.-gyulai kir. tszéknél 1881. évi juniushó 20 s következő napjain előadandó bftő ügyeknek. Előadó: D o b o s f y junius 20-án 789 Tóth Imre és társai lopás 823 Paulik Jáno» súlyos testi sértés. Junius 21-én 824 Bukó György súlyos testi sértés 82 3 Ferenezi Tivadar súlyos testi sértés 934 Balló János személyes szabadság megsértése. Irodalom és művészet. * „Budapesti Hirlap ezimmel egy uj napilap első száma jelent meg. A régi „Pesti Hirlap kivált szerkesztősége indította meg, s mint az előfizetési felhívás módja, Rákosi Jenő mint kiadó-társ vesz részt az alapításban. * A „Vasárnapi Újság" junius 12-ki száma követkaző tartalommal jelent meg: „Gyertyánffy István ós a budai állami tanítóképezde." „Erdélyi János hagyományaiból (két költemény). „Itthon." Költemény. Csengeri Jánostól. „Jámbor Beucze négy évszaka." Elbeszélés. „Köztársasági udvari etiquette." „Holdudvarok." „Szerelmem sírján." Költemény. Pásztóitól. Rezső trónörökös és neje Stefánia főherczegnő házassági közös czimere. „A házassági jog a mohamedánoknál.'- „Amuletek és talizmánok." „Nyoma veszett 1" Angol regény. „Egyveleg." „Doppler Ferencz." ..Stephenson-ünnep." „Báró Uchatius." ,,A hosszan alvók történetéhez." „Még egy kép a trónörökös náizünnepélyéröl." Irodalom éa művészet, közintézetek és egyletek, egyház ós iskola, mi újság ? stb. rendes heti rovatok. Gazdászat, ipar cs kereskedelem. A békésmegjei gazdasági egyletnek rendszeres állatliiállitásai. Alföldünknek a túlságos szemtermelés folytán kime talaja az állattenyésztésnek az eddiginél nagyobb mérv űzését immár elodázhatlanná tévén, gazdasági egyletünk, moly a szemfermelés és állattenyésztés közötti helyes ar behozatalát fenállása óta sürgeti és arra kiállítások és pá zatok által folytonosan ösztönzött, elérkezettnek látja az arra, hogy egy lépéssel tovább menvén, egy müve állapítson meg mely évek hosszú során át előre állandó mutatásul és ösztönzésül szolgáljon megyénk gazdáinak a hogy állatjaikat szaporítsák és nemesítsék. E müvelet az latkiállitásoknak tervszerű rendszeresítéséből áll. Eddig is tartott ugyan egyletünk minden 3-ad, < évben, megyénk különböző helyein, állatkiállitásokat, de e czéljuknak eléggé nem felelhettek meg, mert: 1. Senki gazdáink közül soha időjén előre nem ti fog-e, hol, mikor és mily dijakkal állatkiállitás tartatni megtartott kiállitás tehát, mindannyiszor csak 6—8 hi olőra hirdettetvén, készületlenül lepte meg gazdáinkat, mi folytán nem annyira a hosszú igyekezetnek érdeme, mint ^ább a véletlennek játéka lett díjazva; 2. Mert a dijak igen csekélyek voltak; 3. A programraokban nem tűzött ki egyletünk irányt melyre megyénk állattenyésztésért ösztönözni az uralkodó szonyok folytán jónak látja. Hogy a haladó gazda az okszerű állattenyésztésre landó ingert, buzdítást érezzen és érdeméhez méltóan ju maztassák : 1. ü,vekke! elí're biztosan tudnia kell, fog-e, hol mily dijakkal egyletünk kiállítást tartani, mert az őntnda okszerű állattenyésztési tervnek kivitele évekkel előre két lést igényel; tudnia kell továbbá, hogy : 2. Az állattenyésztésnek mely irányát (igavonás, vagy tej ? — gyapjú v agy hús ? — zsir vagy hus'?) ajá és méltatja egyletünk leginkább, mint Alföldünk és a p által legjobban indokoltat. Meggyőződésünk ugyanis, hogy Alföldünkön az álló nyésztésnek minden egyes ágát (ló, marba, juh, sertés) égalj, hazai viszonyok és a külföld kereslete által indo külön elvekre kell alapitanunk, ha állattenyésztésünket oddiginél hasznosabbá, jövedelmezőbbé tenni akarjuk. M azonban az állaltenyésztésnél évek sora kell arra, hegj tenyésziránynak helyessége felismertessék éa ismét évek ? arra, hogy a megállapított helyes irány elterjedjen: f-n emiitett müveietünket is egymásután életbeléptetendő két ré tartjuk beosztandónak : 1. Az évek első során (9 évig) évenként fog tar egyletünk állatkiállatást, még pedig minden 3-ad évben ( bán egy központi megyeit, magán-, « ö- a pedig járásonként előre megállapitott helyeken mérsékelt dijakkal, mely kiállításokon az állatoknak külön válfajai a marhánál a honi, a külföldi, a keresztezett) egyaránt jaztatnak. Az éveknek ezen első sora tanulmánynak ide szolgáland arra, mely állntnomnek melyik válfaja ajánla azontúl gazdáinknak leginkább a tanyészfésro. E szerint 188l-ben Orosfiázán ogy járási, 82-ben Gyulán járási, 83Csabán központi, 84-ben Szarvason járási, 85-ben Bék^ járási, 86-ban Csabán központi, 87-ben Gyomán járási, ban Szeghalmon járási és 80-ben Csabán központi állatk litás tartatni és azoknak programmjai az első évben el kihirdettetni. 2. Ezen PISÖ 9 évnek elteltével megállapittatván az lattenyésztésnelc a külön nemek és válfajok szerint megy( ben legindokoltabb iránya, azontúl Csabán évenként magas dijakkal, évek sorára előre megállapitott s járás ként váltakozó helyeken, megtartatni, melyeKen a megii pitott tenyészirány fog a többiek felett kiválólag díjazta E programmok 6 évre előre állapittatnak meg és az évben kihirdettetnek. Mind az első 9, mind a második 6 éves czyklus { grammjának előre mogállapitása, kihirdetése és változa megtartása azért lényeges és fontos, hogy gazdáink az il kiállításra évekkel előre bizton készülhessenek és biztosítva gyenek a felől, hogy az ajánlt helyes irányban kiválás apa és anyaállataiknak sikerült ivadéka annak biztos ide és helyén a kiállításokon valóban kitüntettetni és ők maj okszerű következetességükért jutalmaztatni fognak. Végre — a mennyiben a m. kormány reá áll — állami lótenyésztési dijak mindenkor e kiállítások alkalmi osztandók ki. A fenebbiek folytán az első 1881-9-ik évsorban a rc szeresitett állatkiállitásoknak, ugy a központiaknak, mint járásiaknak Programmja a következő: A) A lovaknál, — minthogy a sikerült anya- és esi kanczákat az állam díjazza, egyletünk csupán a 4 éven lüli ménekre nyit versenyt és dijazza. Aközponti A járási k i á 1 I i t á s o n A7. 1. 20 d. ar., v. ar. éremmel 10 d. ar., v. ar. nremmc A 2. 20 d. ez. frttal, v. ez. „ 10 d. ez. frttal v. ez. „ A 3. bronz éremmel bronz éremmel. B) A szarvasmarhánál külön, de egyenlően fog dij tatni: 1. az eredeti hazai faj, 2. a tiszta külföldi, bármii; válfaja, és 3. a kettő közti keresztezés, — mind a hái csoportban mind a két nem, egy évesektől felfele. Az ig alkalmas, saját tenyésztésű 4 éves tinók éa dijaztatnak, r pedig magasabb díjjal a saját bikától, kisebbet az idege: nyertek. Igavonásra szoktatott és bemutatott tehénfogat s: tén dijaztatik. Határozott jellegű tiszta tenyészirány eg jelentkezelt birtokosoknál a gazdálkodás helyszínén, v esetleg a kiállításon gulyánként ia dijaztatik. Mind a három fenebbi válfaju marha megítélésénél