Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-06-19 / 73. szám

lel léklet. Békésmegyei Közlöny" 1881. 73. szám. keze munkájával, szűrét meg bekecsét pedig szeme láttára a szarvasi szűcsök csinálják. Eltévesztett argumentum ez és csak nevetésre inditó, a minthogy erre a fenkölt mondatra a várt „Effect" helyett, volt is nevetés a publikum soraiban. Hermann Ottó ur végzé beszédét, Nosza felállott a hordóra — pardonnez: emelvényre! — neves kísérője Mocsáry Lajos. Mocsáry ur nem „uj firma" már — mint Bukovay Absentius, a Borsszem Jankó diákja mondaná, ő vén csataló, a ki elmondhatja magáról a költővel „száz csatán, ezer veszély közt vívtam éretted hazám." Mocsáry ur sok kortescsatát kiáliott már, prédikált örök igazságokat a magyar alföld sok korcsmaállása alatt, mondott már sok programmbeszédet, sok ezer gyújtó és beszámoló beszédet, szavai édesdeden folynak ajkairól, szónoki heve ós népies példái egyaránt nagy hatással vannak: tagadhatlanul nagy szolgálatot tett barátjának Hermann Ottónak. tf Ok, úgymond — nem akarják „elcsapni

u az uralkodóházat. (Nagy hazafi, ilyen „népies" hangon nem ildomos a loyalis magyar ember előtt beszólni, a mely szentül tiszteli királyát; „elcsapni" a kis bérest és a kanászbojtárt szokás nagy Magyarországon nem a dynasztiat, — a kinek joga szent és sérthetetlen !) Azután — folytatja Mocsáry ur —• mi nem akarunk forradalmat. De az a hernyó is, a melyet eltipornak, felfordul és óvja magát. (Nagy hazafi, ez nagyon hatásos példa, bár a Schiller Ewige Rechtejére emlékeztet, hanem az ilyesmit nálunk népies nyelven ugy hívják, hogy izgatás. Mocsáry ur most nem képviselő és immunitást csak az ország háza nyújt, nem a szarvasi vásár állás! No de azért se baj!) Nunc venio ad fortissimum! Kán Pál ö, kit tollam harmadikul vesz fel. Nem országos kapaczitás, neve csak itt-amott tűnik fel egy-egy ujságczikk aláírása alakjában, melyet az ember esakharaar elfelejt, ama czikkekkel együtt. Legutóbb egy röpiratban olvastam tőle egy rövid czikket, a melyben ügyeden védte a — zsidókat; nem tudom jó ajánlólevel e ez a szarvasi szélbaloknál ? Ezt a jó urat bemutatóba hozták le magukkal a mesterek oly czélból, hogy ha Herrmann urat Szarvason is és Szegeden is „netán

1

1 — mint egy szélbali kortes nekem bizalmasan megsúgta — megválasztaná*: ő legyen Szarvas függetlenségi képviselő-jelöltje. Kun Pál ur professzori tempóval hoszszú lére eresztó beszédjét, a mely után merem állítani, hogy ő igen ártatlan ós nagyon becsütetes ember, nem sok vizet zavar és azon ritka halandókhoz tartozik, a kik a légynek se ártanak. Kellemes hatásra talált az igénytelen és szerény Kún Pál urnák azon szakszerű érve, miszerint a kormány csak azért áldoz nagyobb összeget a lónevelésre, mint a népnevelésre, mert attól fél, hogy ha a népet oktatnák, felvilágosítanák, a nép menten átpártolna a szélsőbalhoz. (Ez nem nagy bók uram, mert ez által nyilván általa mondatott az, hogy a szélbali választók még kevés műveltséggel dicsekedhetnek, oktatni kell még őket I) Megfoghatlan merészséggel jó Kún Pál ur még a Móricz-párt bizonyos csengő argumentumaira is mert reflektálni. Sajna! a kathedrai műszavakat nem érté meg az állás alatti publikum. Hanem az már sokkal élénkebb hatásra talált, a mikor Kún Pál ur kijelenté, hogy ő nem veszteget több okból, az első ok az, hogy pénze — nincs. (Háromszoros éljen.) E szép mondá? valamit juttat eszünkbe. Egyszer a Bach-korszakban Piripócsra egy magas hivatalnokérkezett. Az egész falu ki volt rendelve az ünnepélyes fogadásra. A helység birája nagy beszédben bocsánatot kórt a nagy úrtól azon körülmény miatt, hogy a fogadtatás alkalmára miért nem kongatták meg a harangokat. Erre nézve úgymond ő nyolcz okot hoz fel; az első ok az, hogy Piripócson harang — nincs. Jól van barátom — mondá a nagy úr, a többi 7 okra nem vagyok kíváncsi. Igy vagyunk mink a Kún Pál urék vesztegetésével is, „Nem adom 100 forintért hogy semmim sincsen!" Evvel véget ért az ünnepély, az esernyők kibontattak, az eső hullott, az éljen dörgött, a szól zúgott. Az állás kiürült, ismét csend lett, a verebek, melyeket Herrmann Ottó ur már harmadszor zavart ki nyugalmuKból (bosszúból jövőre tán el sem fognak jövőre), — most visszatértek fészkeikbe és vidám csicsergéstől visszhangzott a fészer ismét. Nyilván azt rebesgették ez ártatlan madárkák, hogy milyen irigylésreméltók azok az emberek, a kikneK a Pestről lejött urak valóságos Eldorádót ígértek ! JÜ. A. Politikai események. * Szófia, jun. 15. Este. Sándor bolgár fejedelem tegnap délután, katona szemleutjában Vraezába érkezett, a hol öt 20,000 emberből álló tömeg élénk kiáltásokkal fogadta. A fejedelem fogadta Berkovácz, Orhanie és Vracza községek küldöttségeit, melyek kinyilatkoztatták, hogy ök változatlanul elfogadják a fejodelem által javaslatba hozott föltételeket. * Hamburg, jun. 16. A polgárság 106 szavazattal 46 ellenében, tehát a szükséges két harmad többséggel elfogadta a vámterülethez való csatlakozásról szóló szerződést. * Berlin, jun. 16. A birodalmi gyülós ülésszakát tegnap este berekesztették. * Róma, jun. 16. Strossmayar diakovári püspök ide érkezett, hogy a nagy szláv buesujárást, mely junius hó vége felé fog megtörténni, előkészítse. Egy ellenzéki észrevételei a „Békésmegyei Közlöny" 67-ik számában megjelent „A választások" czimü czikk egy passzusára. A „Békésmegyei Közlöny" 67-ik számában megütközéssel olvastam B. A. aláírás alatt egy a „választásokról" irt czikket, melyre bátorkodom megjegyezni, hogy a tisztelt czikkező ur nagyon elvetette a sulykot akkor, midőn állítja, hogy a ki „a mostani szabadelvű kormányt nem pártolja, az sokkal elfogultabb, és sokkal inkább zsákmánya volna az egy oldalú pártszenvedélynek, semhogy tisztán tudna látni, és higgadtan itclni." En azt hiszem, hogy a czikkező ur a vak, s gondolkozni egyáltalán nem tud, mert ha látni, s gondolkozni tudna, be kellene ösmernie, hogy soha rosszabb kormány nem ült Magyarország bársonyszékén, mint épen a Tiszakormány; bizonyítja ezt az a tömérdek adónem, melyet csakis olyan agyafúrt kormány volt képes kigondolni, mint a Tiszá-ó, — az a egynehány száz millió adósság, mely mindig csak növekszik, s melyet a hires Tiszakormáuy az ő még híresebb mamelukjaival egyetemben a nép számára készít, s a kamatokat azzal fizetteti meg, azon különbséggel, hogy a felvett kölcsönök nem fordíttatnak valami magasztos czélokra, s nem is a haza javára, hanem pánczélos hajóra, Boszniára, bécsi arzelnálra, Horvátországra, Lloyd-subvenczióra, s Isten tudja még milyen más érdekekre, csak magyar érdekekre nem. Láthatja tehát czikkező úr, hogy nagyon is átlátunk a szitán, és hogy már eddig is torkig vagyunk a tisztelt czikkiró ur által istenitett Tisza kormányával, és ő szerinte kipróbált embereivel, mert érdeme vajmi kevés, ha csak azt nem számítja érdemnek, hogy az adóbehajtást annyira vitte, hogy nem hiszem, miszerint lY-ik Béla királyunk alatt Batukhánnak csordái többre vitték volna. De boldog ország is vagyunk mi, Istenem! rágódik a nemzet testén vagy 50 ezer végrehajtó, azonkívül egy pár ezer bukott, kormánypárti követből lett adó- ós iskolafelügyélő, ós a manó tudja milyen mindenféle czimen nevezendő honboldogitó. Ahhoz kell vakság be nem látni, hogy rosszul teszi ez a honboldogitó Tiszakormány, hogy ezt a szép „haderőt" reánk pocsékolja, ily gyönyörűséges haddal az egó-z világot meghódíthatná, mert a merre csak menne: a nép mindenütt elszaladna előlük, mint hajdan a bólpoklosoktól. A ki a szabadságot ugy mint a czikkező úr nem szereti, az meghajolhat a mai honboldogitó kormánynak; de a ki azt önzetlenül szereti s ebből kifolyólag, a ki a kincstári javakat nem akarja potom áron elvesztegetni engedni holmi üzéreknek — a ki Ausztria felsőbbségét Magyarország felett el riem ismeri: az nem hajol meg előtte soha és mégis lesz józan belátása ós higgadt Ítélete, habár czikkező ur kétségbe vonja is, inert szive és józan esze sugalatát követi akkor, midőn meggyőződésének ad kifejezést az urnánál. Ne Ítéljünk, hogy ne Ítéltessünk, mondja az irás

a Legyen czikkező úr azon, vagy bármely nézetnél, s h. ez meggyőződése, ón eme meggyőződóst tisztelem és becsülöm, de viszont megkívánom ón is, hogy az ón ineg

t győződósemet is tisztelje ós becsülje s ne törjön pálezá azok felett, kik nem azon nézeten vannak, melyen ön, mert erre nagyon sokféleképen tudnék felelni, de ezúttal elégelje meg ezt; s ha már minden áron kortese akar lenni e megyében azon elvnek, melyet fennen hirdet: tegye azt más alakban, ós oly modorban, mely senki jellemét és becsületét nem sérti, ne hogy : „Wie der Schelm ist, so denkt er" példabeszódot épen czikkező úrról keljen feltenni. E kis leczke talán nem ártott, kívánom, hogy a tisztelt czikkező úr hasznát is vegye. K. K.*) Mózes egészségügyi törvényei. Irta: Or. Széli Lajos. X . (Utolsó közlemény.) A hosszú életkor természeti okain kívül még más körülmények is közreműködnek-. Azon tény, hogy a zsidóknak a zsidó és keresztyén, valamint a politikai ünnepeken kívül hetenként két vasárnapot (a szombatot és vasárnapot) kejI megünnepelniük, a zsidók részére kétszer annyi ünnepnapot nyújt, iniut a mennyi van a keresztyéneknek.— Az zsidók nein foglalkoznak bányászattal, erőmüvi és más veszélyes iparokkal. \ bibliai és hagyományos eltiltása bizonyos élelmi szereknek kedvező a hosszú életkorra. S végre a zsidóknál a családi érzék sokkal erősebben ki van fejlődve, mint a keresztyéneknél, iniből az következik, hogy nálok a gyermekek, betegek, gyámoltalanok és szegények sokkal erőteljesebben gondoztatnak, támogattatuak. Jótékonyságuk majdnem hasonhthatlan; erkölcsös voltukat a törvényszéki statisztika bebizonyította. Különösen kitűnnek óvatosságuk és akaratszilárdságuk által, melyet változhatatlan bizalommal ápolt mély hitükből merítenek. Ritkaság köztük részeget látni, a szeszes italok túlságos élvezetétől tartózkodnak ; vallásos szokásaik a tisztaságot követelik és pedig ugy testöket, iniut lakásukat illetőleg, ós nem igen lehet találni oly esetet, hogy két zsidó család egy közös lakásban lakjék ! Ellenben a bosszú életre kedvezőtlen az, hjgy a zsidók csaknem kívéte.i uólkül városokban szeretnek lakni ós periig a nagyobb városokban, és csak igen ritkán foglalkoznak fötdmioeléssel Ez a régi zsidók szokásai eredményéül tekiufhető ; a bibliai zsidó kiválóin pásztor- és harczi nép volt. A mózesi törvény gondoskodása minden egyes zsidó életbentartására annyira megy, hogy a háztetőkön párkányzat létesítését rendeli, hogy a gyermekek a leeséstől megvédessenek. iVIózes egészségügyi törvényeinek futólagos áttekintéséből íme oly szabályzati rendszert tanultunk ismerni, melyek a levegő, viz es talaj beszenyezésének és az ebből szármaró fertőzési betegségeknek meggátlására szolgálnak, és a melyek *) Politikai toleráneziáuknak, ugy hisszük, tűzpróbáját állottuk ki, midőn e felszólalást majdnem szóról ugy adtuk, mint az hozzánk beküldetett, nem azért mintha a benne foglalt „érvek" hatásától tartanánk, hanem mert olyasmit czáfolgat, mit a megtámadott ezikk egyszerűen nemis mondott. Aztmondja ugyanis beküldő ur hogy a választások eziinü czikk irója elvetette a sulykot, midőn állítja, hogy a ki „a mostani szabadelvű kormányt nem pártolja, az sokkal elfogultabb és sokkal inkább zsákmánya egyoldalú pártszenvedélyének, semhogy tisztán tudna látni vagy higgadtan Ítélni." Csakhogy épen ezt uem állította. A megtámadott czikk e paszuja (lásd „B. K." 67-dik szám, f-dik bekezdés, 4-dik sortól kezdve; szórul-szóra igy hangzik: „A ki pedig a Tiszakorniány vaserejét, erélyét és kitaitását nem tudja eléggé méltányolni: az sokkal elfogultabb" sat. — Már pedig ezen valóban ott olvasható és beküldő ur által polémiája alapjául felállított tétel között oly külömbség van mint ég és föld között. Nem az mondatik elfogultnak és egyoldalú partszenvedély zsákmányának, ki a Tiszakormányt nem pá r t o Íja, de ki, ha ellenfele is, legalább erélyét, vasakaratát kellőleg nem méltatja, mert azt az igazságos érzetü, lovagias ellenféltől is elvárja az ember. A czikkiró tehát nem vétett más pártiak meggyőződése ellen, mert csak azt kívánja, hogy ha más meggyőződésű is valaki, legalább méltassa a jelen kormány erélyét és kitartást (hisz e „kitartást" leginkább szemére veti épen az ellenzék li — A dolog érdemére, illetve beküldő ur állításai ellen nem akarunk vitába bocsájtkozni. Kinek a pap, kinek a papné. Beküldő ur roszabb kormányt nem ismu' a mostaninál; az ország túlnyomó többsége más véleményben van, s igy a kormánynak, mint csekély magunknak is, ilyenek ellenében ezzel kell beérnünk. Persze már előre is hirdetik az ellenzéki lapok, hogy a kormányé a többség csak vesztegetés és presszió folytán lesz, tehát már előre gyanúsítanak, a nélkül hogy csak még lehetséges is volna nekik egy konkrét esetet hozni fel, no de azért ők föltétlen tiszteletet követelnek a maguk meggyőződésüknek, más nézetiieknél pedig még e meggyőződés lét.zését is tagadják, mert az ő szemükben előre is mindenki megvesztegetett „mameluk," ki szabadelvű párti. Mi tehát szinte a biblia után azt mondjuk ; „A mit nem akarsz, hogy neked tegyefiek, te se tedd másoknak." Szerk. Folytatása a mellékleten.