Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-01-16 / 7. szám

„Békéstnegyei Közlöny" 1881. 10. szám. tessenek. A gyökeres rendezés érdekében természetes, hogy már engedélyezett vásárok is be•szünietendők lennének. A vásárügy egészen nézetünk szerint törvény által lenne szabályozandó, melyben meg kellene határoztatni azon alapelveknek és föltételeknek, melyek mellett vásárok egyáltalában engedélyezhetők, egyébként pedig a nagy-m. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumra lenne a vásár engedélyezése bizandó. Ugyancsak a kormánynak lenne az u. n. különleges vásárok • ngedélyezése is fenntartandó Ezek engedélyezésénél szintén az illető vidék különleges viszonyaira és arri kellene tekintettel lenni, hogy ilyen vásárok is csak forgalmi központoknak és a valódi szükségnek megfelelően •engedélyeztessenek. A házalás ugyanazon forrásból meriti történetileg létjogát, mint a vásár. Szüleménye egy oly kornak, melyben a forgalmi központoktól való távolság és elszigeteltség következtében a fogyasztó közönség igényeinek kielégítése rész >ben ez uton történt. A mai közlekedési ós f »r galmi viszonyok között jelentősége annak is megszűnt, annál is inkább, mert ma már alig van •csak némikép számbajöhető hely, hol kereskedő és iparos ne lenne, kik a hely igényeit kielégíteni képesek E mellett tekintetet érdemel a házalás korlátlan megengedésének ugy a kereske désre, mint az iparra való káros kihatása Nem vizsgáljuk, hogy mennyiben jöhet a házalás kérdése rendőri szempontból figyelembe. De az iparra való káros kihatása kétségtelen és leginkább abban nyilvánul, hogy a házalás a legolcsóbb, tehát legrosszabb árút, hozza forgalomba. Ez által a házalás túlszaporasága a g\áiost arra kényszeríti, hogy olcsó, de rosz árúkat gyártson. — Ezen körülmény különösen hazánkban érdemel figyelmet, melynek ipara még csak a fejlődés stá diumaban van. De károsítja a házalás korlátlan megengedése a kereskedőt is, a mennyiben a számos és nagyösszegü teherrel vitt állandó üzletek nek konkurrencziát csinál, mely természeténei fogva nélkülözvén a szoliditás alapját, már e szempontból is korlátozást igényel. Véleményünk tehát oda irányiul, hogy városokban a házalás egészen megtiltandó, oly helyeken pedig, hol (mint kisebb hegyi falukban) a közönség igényei még ez uton nyernek kielégítést, csak hatósági külön engedély mellett engedendő meg. Az engedély az illetékes első fokú iparhatóság által állítandó ki, csupán egy

réní nevekre szólhat és szabályként kimondandó, hogy házalni csupán annyi árúval szabad, mennyit a házaló önmaga vagy egy-egylovas kocsi elbir. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolva«tatott Békésmegye közigazgatási bizottságának január 10-kén tartott gyűlésén. (Vége.) Hogy a t. közigazgatási bizottságnak a be nem végzett útépítkezések befejezését rendelő mult bavi 1944. kb „Pedig, kérem, jobb ha a jeget nézi, mert különben orra bukik." Az arszlán persze meg akarja mut itni, ho(?y csak azért is őt nézi; miért is a mellőzött jég azzal bosszulja meg magát, hogy orra rántja. Feltápászkodván küzdenie kell, hogy hölgyét utolérje, ki azalatt nagyot kaczagott rajta. „Oh nagysám I ha tudná mily különös érzéseket keltett bennem — — ?" „Az esése ?" „Oh nem ! — hanem az a tündéri könnyűség " „A korcsolyámé ? Oh kérem ön is kaphat Grünfeldnél épen ilyet, 5 frt 50 krért. Igazi Halifax " „Mit nekem Grüuíeld !" „Kérem, vehet másutt is." Ezzel egy merész flankenbewégungot csinál s a lovagnak újra szorítani kell, hogy utolélje. Mikor aztán nagy ügygyei-bajjal, örökké megszakított párbeszédekkel, addig vitte a dolgot, hogy szivének d ibogásáról kezd beszélni, akkor a kis démonnak hirtelen eszébe jut, hogy a sok korcsolyázástól szörnyen éhes lett ós haza szalad uzsonálni. íme e kis epizód is igazolja, hogy a nőket a jégen nem lehet jégre vezetni; hogy ők bennünket ott is, mint mindenütt, orrnál fogva vezetnek, azt meg minek panaszolnék, bisz magunk közt megvallhatjuk őszintén, hogy szívesen vezettetjük magunkat. Node megtalál ártani a sok őszinteség. Elég egy sütetből egy lepény. :Faxla,g-i. számú határozata ily körülmények közt mennyiben hajtatott végre, képzelhető, mely tárgyban egyedül a békési járási szolgabirótól érkezett jelentés, melyben a befejezetlen útépítkezésre az alkalmatlan időjárás miatt időhaladékot kér, mig a gyulai és gyomai járási szolgabirák, valamint Gyula város polgármestere a munka előhaladásának 8 naponkénti bejelentésétől magokat ugy látszik felmentetteknek képzelték. A szarvas-endrődi országút kis és nagy fok *özti vonalának sorsa a deczemberi rendkívüli megyebizottsági közgyűlésen oly formán dőlvéu el, hogy miután a halásztelki társulat a megye által javasolt uj útvonal kisajátítására vállalkozott, ezen ajánlata elfogadtatott és a müvelet végrehajtása elrendeltetett, minél fogva tisztelettel jelent em, hogy ezen utcsere tettleges foganatosítása iránt már ^intézkedtem Jelentem továbbá, hogy miután a csorvási vasúti indóházhoz vezető ut kiszélesítése iránti határozat, Prág és társai felebbezésének visszautasításával a nagyméltóságú közmunka s közlekedési magyar királyi miniszter ur által helyben hagyatott oly hozzáadással, miszerint az ut 18.2 méterre (9° 3' 7") kiszélesítendő: az ezen ut kiszélesítéséhez megkívántató földterület kisajátitására az előmunkálatokat megrendeltem. Végre megemlítem, hogy a Szarvas és Szt.-András közti országút oly módon építtetett ki, miszerint a legnagyobb árviz ellen is biztos közlekedést igér, mely mellett kihasított járda a gyalog közlekedést nagyon megkönnyíti. VII. Vegyesek. A sárréti ós csaba-békési vasút szárnyvonalak ügye a t. megyebizottsági deczemberi közgyűlésből a tek. közigazgatási bizottsághoz bővebb felszerelés végett visszaküldetvén, hogy e kérdés már ezen ülésben tárgyalható legyen a magyar-angol szab. vasúti részvénytársaság megbízottját Cavallier Edmund urat az általa építeni szándékolt vasút tervezetének és költségvetésének, különösen azon nyilatkozatának közlésére kértem fel, hogy a segélyt ajánlott sárréti községeket és a megyét viszonzásul mily kedvezményekben hajlandó részesíteni, mely felhívásra nyert válasz előadás végett tek. Haász József kir. főmérnök útnak adatott ki. 2. A mult évi ügyforgalom és tevékenység kimutatásául jelentem, hogy: a) az alispáni iktató könyvbe érkezett 7252, melyekből a jegyzői tisztség által eTihtéztetett 6789, hátralek 34. A beérkezett és kiosztott ügy darabok közti 431 különbség a közgyűlés által eliutezett tárgyakra vonatkozik. b) elnökileg elintéztetett 1355. c) Gyula városához érkezett 5235, elintéztetett 5139, hátralék 96. d) Gyula város tanácsa által elint. 534. Gyula város árvaszókéhez érk. 1273. elint. 1273. Gyula város községi bírósághoz érk. 2024, elint. 1984, hátralék 50. e) a csabai járás szoigabirájához érk. 3557, elint. 3546. hátr. 11. t) a békési járás szoigabirájához érk 3391, elint. 3372, hátr. 19. g) az orosházi járás szoigabirájához érk. 2862, elint. I 2851, hátr. 11. h) a szarvasi járás szoigabirájához érk. 3025, elint. • 3019, hátralék 6. i) a szeghalmi járás szoigabirájához érk. 2516, elint. 2509, hátralék 7. 3. A megyei s a központi árvapénztárak szabályszerűen megvizsgáltatván, rendben találtattak. — A kö/.munka váltsági, s a katona elszállásolási hátralékok szigorú intézkedés következtében annyira leapadtak, hogy az előbbiekből már csak 2552 frt s az utóbbiakból 3719 frt 89 kr. van hátra; — mely eddig be nem hajtott összegeknek felelősség terhe alatti beszállittatását elrendeltem. A községi jegyzői nyugdíj alapot illetőleg pedig jelenteni, hogy a hátralékok befizetésére zárbatái'időül folyó hó végét tűztem ki. 4. Jelentem továbbá, hogy Mező-Berény község bírája Kis Sándor és ^

a

zdája Sclimidt Imre, — valamint Tömösközy József k.-ládányi községi segédjegyző ellen elrendelt fegyelmi vizsgálatok során Mező-Berény község birája a város gazdájára bízott vagyonok feletti ellenőrzés elmulasztása miatt a járás szolgabirája által megdorgáltatott, — ellenben a vizsgálati iratokból ugy Schmidt Imre MezőBerény község gazdáját, valamint Tömösközy József segéd jegyzőt terhelőleg kitünvéu, hogy a fenforgó vádak nem fegyelmi uton megtorlandó kihágást, de bünügyi uton elintézendő vétséget képeznek : a vizsgálati ügyiratok a megyei tiszti ügyész javaslatára a t. gyulai kir. bünfenyitő törvényszékhez tétettek át. — Végre. 5. Az 1880. évi LII. t. cz. értelmében elrendelt népszámlálásra vonatkozólag előterjesztem, hogy ezen müvelet az országos statisztikai hivatal által megküldött számláló lapok és gyűjtő lajstromok alapján a községenkint alakított csoportok szerint az e munka végrehajtásával megbízott ügynökök közvetítésével e hó elején folyamatba tétetvén a közbejött töméntelen akadályok leküzdésével a kitűzött időben befejeztetik. Gyulán, 1881. január 9. Tanosovits alispán. KÖZSÉGI ÜGYEK. Öcsöd, jan. 11. E becses lapok 4-dik számában „Községi ügyek" czim alatt egy közlemény jelent meg Öcsödről névaláírás nélkül. A közlemény nem eléggé világos, nem eléggé hü lóvén, azt — mint egyik jelenvolt — a következőkben igazítom helyre, ha szives lesz tek. szerkesztő ur közleményemet felvenni.*) Ugyanis a közlemény azt mondja, hogy Öcsödön a körbe beszéltek hazafiságról, nemzetiségről, és mégis megrendeltek egy német lapot. Ez ugy történt, hogy 18 magyar olvasó tag ellen 11 izraelita és 8 félmagyar arra szavaztak, hogy a „Pester Journal" az 1881. évre is megrendeltessók. ítélje meg az olvasó közönség, melyik rósz követett el nagyobb hazafiságot, az-e a melyik a német lapot kiküszöbölni akarta? vagy az, a melyik annak járatására, a germauizáczió elősegítésére szavazott? Czikkező tudom, hogy a „Journál" pártolóit tartja nagyobb hazafiakuak. A tánczvigalomban történt epizód sincs világosan s biven leírva. Ugyanis, a kit czikkező gúnyosan az est hősének nevez, az nem segédjegyző, hanem rendes, szyszternizált állású másodjegyző. A katona, ki feltett sapkával járt a bálteremben a nők közt, szinte izraelita volt, kivel sapkáját még a figyelmeztetés után is nehezeu lehetett letétetni. Kérdés,- melyik volt a megí ovandóbb, az-e, a ki feltett sapkával járkált a nők közt? vagy az, a ki a sapka levételét követelte? A jegyző követeivéna sapka levételt, tehát reá a szatirikus „hős" név igazságtalanul volt alkalmazva. A czikkező azt is irá, hogy a hős jegyző agyonütésse) fenyegette a katonát. Ez ugy történt, hogy midőn a katonától a sapka levétele követeltetett a jelenlevők által, akkor egy másik jzr. katona ezt kiáltotta: tiizd fel a szuronyt, aztán hadd beszéljenek. Erre mondta a jegyző azt, hogy a ki ide szuronynyal merne bejönni, agyonütném. Igy a másodjegyzőnek mindenesetre e kissé drasztikus kifejezése is menthető, mert némileg indokolt volt. Egyébiránt már szent a békesség köztünk. Vannak nekünk sok jóravaló izraelita polgártársaink, kiket becsülünk, s a történt epizód nem valamely antiszemita-elvek szüleménye. Mindazonáltal sajnos, hogy egy-két hangadó izr. polgártársunk az által, hogy osztályukat mindenütt mindenben fölényben szeretnék látni, s a közvéleménynyel, a magyar hazafisággal meg nem egyeztethető igényükről, a német nyelvnek német lapok általi terjesztéséről teljességgel nem akarnak lemondani, e SZÍVÓS kitartásuk fizetéses germanizácziót gyanittat sok magyar embernél, s iunen van a mult báli történet is datálva, miért is kérjük őket, hogy inkább velünk karöltve járjanak, mint velünk szemközt, mert különben az akczió mindig reákeziót szül 1 Egy jelenvolt. Mező-Berény, jan. 13. F. 12-dikén végbe ment az elöljáróválasztás. — A múltkori levélben emiitett korteskedők jelöltje, ki különben igen derék ember, nem kandidáltatván, Braun Sámuel biró, Gazda Mihály törv. biró, Csók Sándor városgazda, Velki János k. pénztárnokká általános szavazattöbbséggel megválasztattak, az esküdti állomások felkiáltás utján töltettek ba. A választások iránti érdekeltség igen nagy volt. A kortesplakátok szépen eltűntek, s reményijük, hogy a közbizalom választottjai, emberül megfelelnek a bennök vetett bizalomnak. Adja Isten!!*) Egy; választó. «) Ari ól mindenkit biztosítunk, hogy ily higgadt hangon irt közleményeket szívesen veszünk, ha ellennézetet vagy czáíolatut foglalnak is magokban. Szerk. *) Ez alkalommal nem mulaszthatjuk el felemlíteni, hogy azon ur, kinek neve mint jelölt szerepelt, egy helyreigazítást küldött be hozzánk, melynek lényege az, mit maga tudósítónk is hangoztatott: t. i. hogy ha csábigéretek tétettek neve alatt, az az ő tudta és beleegyezése nélkül történt, mert ő a bírói székre egyáltalan nem ia reflektált Az illető urnák levele erős kitételeket tartalmaz tehát tudósítónk ellen, midőn soraiban kemény szavakbnn rágalommal vádolja, holott épen ö is megemlité, miszerint a korteskedés ilv módon a je lölt tudtán kivül történt, miért is beküldő ur ne vegye rosz néven, ha helyreigazitasinak lényegét adva, a csak neki ártható kitételek szószerinti kö/.lését mellőzzük. Szerk