Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám
1881-05-29 / 64. szám
B.-Csaba, 1881. VIII. évfolyam, 58. szám. Vasárnap, májustió 64-én. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. AJLo^joloiiiU. liotonLvónt Iiároxnszor: va,s»á,r*ixa,p, Ls-ecid., (liliven) é=s OsUt(jí*tíJls.(ja. ELOFIZETESI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre ....... ti frt Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ &0 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van j ogositva : Jlaasenstein és Vogler ezég tiécs, Prága, Budapesten, Németország és a iávájcz minden fővárosaiban. Főszerkesztő : uAíVZO ti/dLA. SZ£RK.fíSZXŐSfíG ÉS Jfí.1 ADÓHIVATAL : Apponji-utcza számu ház{ uova a lap szellemi és anyagi részét üiető minden közlegényt ezimezui kérünk. Kéziratok nem. adatnak, vissza* Egyes SZÍIU ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Biener Bernát kereskedő urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyílttériben egy sor közlési dija»áaj£r. Elölizetlietni helyben a szerkesztőség ós kiadóhivatalban ós Biener B. ur nagytőzsdójébeu, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivatalok nál, 5 kros póstautalványnyal. A mérnöki felelősségről. ii. A szakpályák közt nincs egy sem, melyen midőn kenyértörésre kerül a dolog, oly illusoriussá válnék ama nagy fontosságú szó : „felelősség," mint épen a mérnöki pálya, a mostani szabályozási rendszer mellett. Anyagi tekintetben felelősségről itt szó sem lehet. Minő anyagi biztosítékot nyújthatna egy mérnök azon károkért, melyeket hibás intézkedése által ezeknek okozhat ? Kin lehetett volna megvenni azon milliókat, melyeket a Tisza árja Szeged pusztulásakor elsöpört ? De ha már anyagi tekintetben felelősségről szó nem lehet, kell hogy erkölcsileg annál inkább felelősnek érezze magát intézkedéseiért egy mérnök azok irányában, kiknek vagyona ós sokszor élete vau kezeibe letéve. Azonban fajdalom ! a mostani rendszer mellett nálunk a mérnök erkölcsi felelősségéről »em igen lehet szó. A folyam szabályozás illetve a gátak fentartása különféle társulatok s községekre van bizva kiknek érdekei sokszor ellentétesek egymással. A mit az egyik társulat mérnöke — csak a társulat érdekét ós a tech nikai lehetőséget tartva szem előtt — helyesnek ós czólszerüueK mond, az a másik társulat mérnökének számtanilag helyes feltevéseit physikailag csúffá teszi Sokszor egyes társulatok kebelében is ellentétes érdekek foroghatnak fenn. Volt rá eset, hogy egyik part megmentése czóljából szándékosan elhanyagoltatok, sőt akadályoztatott a másik part védése. Kit lehet ily körülmények között felelőssé tenni ? A mérnök kezét kötik a társulat szabályai esetleg egyes befolyásosabb egyének érdekei, a társulat intézkedéseit fedi a mérnök diplomája. i\iig ezen állapoton segítve nem lesz, addig az illető mérnöki közegek iránti bizalom nem fog gyökeret verhetni a folytonos rettegés közt élő közönség szivében. Követelje maga számára a magyar mérnöki kar azt az állást, mely őt tudományánál fogva méltán megilleti. Követelje egy oly rendszernek benozását, mely mellett lehetséges legyen, rá nézve nem egyes társulatok, egyes érdekelt felek önzésének szolgalatában, — hanem a közjó érdekében érvényesíthetni szakképzettségét. Tagadja meg közreműködőiét oly tervek végrehajtásánál, melyeket a tudomány mai állásán okvetlenül rosszaknak kell tariania, melyeket a tapasztalás, az évről-évre ismétlődő ós fokozódó veszélyek elitélnek. Lépjen fel tervekkel, ismertesse meg a közönséget módokkal, melyek által földjeit, városait, falvait a tudomány csalhatatlansága által nyújtott biztosságnál megvédheti. Ne higyje, hogy a magytw kevésbé hajlandó felfogni a maga igazi érdekeit, ós azokért áldozni, — mint akár az olasz, akár a frauczia, hol az árvizi kalamitások rég megszűntek az ország évkönyveiben minden tavasszal szerepelni. Akkor, ha mérnökeink kivívták maguk számára azt az állást, hogy függetlenül minden egyéb tekintettől, önállóan egyedül a tudomány elvei ós a közjó érdekei által vezéreltetve fognak intézkedhetni azon a téren, hol egyedül ők kompetensek; ha a mérnöki felelősség megszűnik peres fogalomként, melynek semmi valóság sem felel meg szerepelni nálunk: akkor bizonyára viszsza tér a bizalom mórnökeink iránt a lakosság szivében ós nem lesz ember, ki szavát emelné azon közegek működése ellen, melyek a közjólót előmozdításának oly fontos tényezőjét képezik. Politikai események. * Az 1881—1884-íkí országyülós, inint az „Orsz. Ért." írja — íolyó évi szeptember á4-ére hivatik ösze. A főrend i náz tagjainak a belügyminiszter által elrendelt összeírása a törvényhatóságok által már mindenütt eszközöltetett, s az arra vonatkozó adatok már beterjesztettek a belügyminiszterhez a királyi uieglnrók a jövő országgyűlésre ezen összeírásnak alapján fognak eszközöltetni. * A kereskedelmi minisztérium az ipari szakoktatás ós háziipar jelen állásáról Magyarországon, egy 455 oldalra terjedő, kimerítő s az egész fontos ügyet teljesen felölelő jelentést dolgozott ki, mely már legközelebb nyilvánosságra fog hozatni, a mennyiben az országban levő kereskedelmi ós íparkamaraknak megküldetik. * A határőrvidék bekebelezése tárgyában a legközelebbi napokban ő felsége elnöklete alatt itt miniszteri tanácskozás lesz. E tanácskozásokban gr, Pejaesevieh bán is részt fog venni. A bekebelezési modolitások most véglegesen lesznek megállapítandó k. Mózes egészségügyi törvényei. Irta: I>i'. Széli Ltajos. VI. A mai kor orvosai nem képesek a ragályos betegségek elterjedését csirájában elfojtani, meggátolni pedig tudnák a módját, és az egészségügyi törvény, hozás is papiron igen okosan meg adja e tekintetben is a kifogás alá nem vehető bölcs utasításokat és rendeleteket. De az a nagy baj legtöbbször, hogy épen maguknak az orvosoknak nem jut tudomására ezen betegségek első kitörése. Meg azután a közvélemény még nagyon elleneszegül az ily intézkedéseknek, mert nincs Kellően tájékozva azok fontossága és szüksége iránt. Mózes törvénye elérte azt, a mire korunk egészségügyi törvényhozása törekszik s amit csakhamar el is kell érnünk s mit eddig csak azért húztak halogattak, mert féltek a közvéleményt annyira megelőzni. A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TARCZAJA. A mama tyúkszeme. Irta: Balázs Sándor. (Folytatás.) ff Őrző angyalomnak ajánlottam magamat, fölkeltem székemről, » komoly és tiszteletteljes ünnépélyességgel igy szóltam : — Tisztelt úr van szerencsém leánya kezét megkérni. — Hm! Leányom kezét? Leányom kezét? Hn! szabad-e tudnom ki és mi kegyed ? Minő állása, üzlete, foglalkozása van ! Összeszedtem magamat, s nyugodt, de Önérzetes méltósággal feleltem : — Uram, én a Victoria-szálloda éttermében a pénzszedő pinczér vagyok. A mi most következett, vártam, tudtam, készen voltam rá. Az öreg úr oly görcsös hahotába tört ki, hogy arcza kékes lilaszint öltött, majd hirtelen elkomolyodott és oly vérdermesztő káromkodást vitt véghez, minőre jó német nyelvünket eddig az óráig képtelennek hittem. Rám rakta a szótárnak minden sérfö megalázó és lealacsonyító cziineit. Fenyegetett pandúrral, konstablerrel, örültek házával, kidobatással. Azután újra kaczagni kezdett, hogy valóban már félni kezdtem, hogy no, ezt mindjárt a guta üti meg. Hogy ez a legszebb, a legmulatságosabb, a mit a világ valaha látott; hogy ezt érdemes újságba kiírni ! Hogy legközelebb beszél a direktorral, úgy is actionárius, hogy adassa elő a színpadon. A Viktória oberkellnere megkérte az ö leányát, Leiner Frigyes leányát. E3 újra oly hahotába tört ki, hogy újra életéért kelle iggódnom. Majd megint önkívületi düh fogta el. Hogy becsukat, kitiltat a városból, hogy suppon kisértet ki, hogy most mindjárt takarodjam és pusztuljak, mert tüstént pandnr után küld. Majd újra elmosolyodott s szemembe vigyorogva azt kérdezte, hogy hát nem tréfálok, hogy hát csakugyan komoly szándékom és elhatározásom családját e nagy megtiszteltetésben részesíteni ? Hogy hát mennyi adományt kívánok készpénzben ? — Hogy elég lesz-e a bálványutczai háza ? Szóval, a lélektan törvényei igazolva lettek: úgy viselte magát, mint igazi nyárspolgár. En kidühöngni ós kitombolni hagytam őt; azután, midőn már elcsendesedett, komoly nyugalommal (mi életem e legérdekesebb órájában, büszkén állithatom, pillanatra sem hagyta el előre jól felpánczélozott szivemet) igy szóltam hozzá : r — Tisztelt idősb Leiner úr ! En nyugodtan és néma türelemmel hallgattam végig rám szórt sérelmeit. Lesz-e oly szíves, engemet is kihallgatni ? — Halljuk! halljuk! szívesen! — mondá mosolyogva hátradőlve székében, ós jól láttam, hogy azt hánytorgatta fejében : tökéletes őrülttel van dolga, vagy a világon legszemtelenebb iparlovaggal ? — Leiner úr! — Mondám oly higgadt komolysággal, a mi első pillanatban uj hahotára késztette ugyan, de később 1 .ssan-lassan imponált neki — én nem vagyok sem szemtelen kalandor, sem örült, mint a minek kétségkívül tart, hanem világisraerettel bíró férfi, gyakorlati és jó üzletember. — Azt tapasztaltam tegnap -- szakitá meg, gúnyosan mosolyogva, — ugyancsak megrántott és kizsebelt ! — Ezt szándékosan tevém ! Kézzelfoghatólag akartam megismertetni állásom előnyös voltát. — Ez nem rosz, becsületemre eredeti! Azon kezdi az 'smeret s eg et, hogy kizsebel, s másnap reggel leányom kezó' kéri. Na, ennek már igazán ujságbe kell jönni. — Ki akar ön hallgatni vagy nem ? — Oh igen, csak tessék. Mest már nem haragszom, most m^r csak mulatok a dolgon. Mint gyakorlati ember jól tudom, hogy mint pinczérnek, bár jövedelem tekintetében egy miniszterrel sem cserélnék . . . — Hohó! Mindig jobb! Mindig jobb. Ennek újságba kell jönni. — Őrültség volna arra gondolnom, hogy oly előkelő és gazdag polgárnak leányát, mint ön, feleségül nyerhessem. (Folyt, köv.)
