Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-05-08 / 55. szám

B.-Csaba, 1881. VIII. évfolyam, 55. szám. Vasárnap, májushó 8-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor: vasárnap, kedd, (féliven) és osíitörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 6 írt Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ 60 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : Ilaasenstein és Yogler czég Bécs, Prága, Budapesten, Németor­szág és a Svájca minden fővárosaiban. Főszerkesztő : GARZÓ GYULA. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. számú ház, hová a lap szellemi és anyagi részét illető minden közleményt czimezni kérünk. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szim íírn 10 kr. A keddi száin ára 5 kr. Kapható Griinfeld J. könyvkereskedő urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-b«n egy sor közlési dija 25 kr. Elölizethetui helyben a szerkesztőség és kiadóhivatalban és Biener B. ur uagytőzsdéjébei, de Pov.izsay László úr nyomd Íjában is fo­gadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivatalok­nál, 5 kros póstautalváuynyal. Előfizetési felhívás a BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY VIII. éví'olyauiáuak másodili. negyedére. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Fél évre 3 frt Háromnegyed évre 4 frt 50 kr. Egy hóra — 60 kr. Az előfizetés legczélszerübben postautalványnyal eszközölhető. Az előfizetések a „Békésuicgyci Közlöny" kiadóhiva­talához czimzendők. illrdetősek jutányos áron vétetnek fel. B. Csabán, márczius hó 20-án. A „Békésiuegyei Közlöny" kiadóhivatala. Mit tegyünk ? (Befejező közlemény.) IV. Ha csakugyan sikerül a mondott összeget — akár az általain ajánlott, — akár más úton — megszerezni, miként lehessen azt ugy használni lel, hogy azzal K.-Tarcsa az elzül­lés ellen biztosíttassák, s romjaiból újra fel­épülhetésre segittessék s liogy a megújulha­tó katastrőphától rettegők is bátorságot s bi­zalmat nyerjenek a helybeni maradásra, s ösztön romba heverő épületeiket újból építésé­re ? E kérdés megfejtésétől függ, vájjon ujé­letre támad-e K.-Tarcsa vagy romjaiban ma­rad, a segélyezés ellenére is. En megkísérlem A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TARCZAJA. Sulyok JEs/ter. i. Mező Józsi szép legény volt sokáig, Sulyok Eszter szerette is halálig ; De a legényt két napja már, nem látta, Harmadik nap sirva ment el utána Tiszarévi csárdába. Tiszarévi kopott csárda beh hangos !', Két napja, hogy ott veri a czimbalmos. Barna legény magát azon inul ttja ; Szép csárdásné csókolgatja, itatja ; Sulyok Eszter siratja. Zug a vihar, magam vagyok ideki, Mező Józsi a csárdából gyere ki I De a lányra nem hallgatott a legény, Melegebb van a szép asszony kebelén, Sulyok Eszter haza mén. Szép csárdásné ura ifjú, takaros : A vásárról mért jött korán haza most?: Féltékenység támadt fel a szivébe S e miatt folyt Mező Józsi szép vére A csárda küszöbére. II. Sulyok Eszter szeretőjét csak várja, Ki is ment a szőke Tisza partjára. a kérdés megfejtését, de előre is kijelentem miszerint nem vagyok oly önhitt, hogy gondalataimat a legjobbaknak tartanám — sőt ellenkezőleg csak örülni tudnék annak, ha ugy a segélypénz beszerzése, mint a most feltett kérdés megfejtéséhez bár ki is jobb s czélszerüb módot ajánlana, csak ne menjen világgá annak hajléknélküli lakossága, jöjjön a terv bárkitől, nemcsak elfogadom, de an­nak foganatosítására éjt napot szivesen fel ajánlok. Szerintem első sorban, mint már fentebb is emlitém, a községi körgát lenne a lehető legrövidebb idő alatt íelépitendő, még pedig ugy, hogy annak építésénél, mennyire csak a körülmények engedik, k.-tarcsai munkások alkal­maztassanak, hogy igy közvetve, a körgát felépítésére fizetendő összeg is, K.-Tarcsa sze­rencsétlensége enyhítésére fordíttassák; ha a körgát megépült, visszatér a bizalom, feléb­red a remény a a S2ÍUc**jidótöl ugy is oly ne­hezen válni tudó magyar, ha tűrés, ha szen­vedés között is, egy jobb jövő reményében, nem hagyja el ősi fészket. A segély határozottan csak K.-Tarcsa új­ból építésére lenne fordítható, miért is, aki­osztandó segély csak a romba dült, vagy lak­hatatlanná volt házak újból építésére, és még­is nem a szenvedett kár, de a vagyoni hely­zethez visszonyitva lenne felhasználandó; vagy is, A. összes vagyona, háza volt, 13. romba dült házán kívül — még egyéb vagyonnal is rendelkezik, A. ha nem segélyül, pusztulnia kell, B. ha küzdve is, marad, s újra épiti házát; épen igy segélyt kell nyújtani a köz­ség számára. Szomoru-füz könyes arczát befedte, üerlemadár ott turbékol felet'e, A párjára nevetve Csillaghullás hejh szép lesz ma az égen I Sulyok Esztert haza vitték betegen; De az ágyban nem jött álom szemére : Kifeküdt a gyöngyvirág levelére, Az ákáczfa tövére. Kakukkmadár szállt az akáczfa-ágra ; Fejér virág hull a beteg leányra. Kakukkmadár igy dalol már felőle : „Szép leány volt, szép halott lett belőle 1" — Igy bízzatok legénybe ! Oláh Miklós. A mama tyúkszeme. Irta : Balázs Sándor. (Folytatás.) A szerencsevadász czim ellen nincs kifogásom. Nom azok vagyunk-e inkábbkevésbé mindannyian? Ki az, ki ne keresné, ki mindent el ne követne a jó és kedvező körülményeknek ama minden irányú összetalál­kozásának feltalálásaért, a mit a közéletben egyszerűen sze­rencsének nevezünk ? Csak a közönséges epithetont kell visszautasítanom. Igen, én bevallom: önző vagyok. Én megszerezni, birní akarom Eornóliát, sőt örülök százezreinek is. Da mért aka­Már hogy mi legyen az arány a szenve­dett kár és nyerendő segély megállapításánál s mily ellenőrzés lesz szükséges arra nézve, hogy a nyújtandó segély valósággal a kitűzött czélra használtassák: ezt a helyi viszonyok bővebb tanulmányozása után lehet csak meg­határozni. Azonban — ne vegyék rosz néven a k.­tarcsai szomszédok — azt határozottan ki­mondom, én sem a körgát építése feletti fel­ügyeletet, sem a szenvedett kár megalapítá­sát s a segély kiosztási arány meghatározá­sát sem mikénti felhasználásának ellenőrzését önök kezébe hagyni czélszerünek nem tartom, nem pedig éppen saját maguk érdekében. Hosszas tétovázásra nincs idő; K.-Tarcsa la­kosai kiki maga bajával annyira elvan foglal­va s szenvedett kárától ugy lesújtva — hogy ily fontos ügy keresztülvitelét legjobb aka­rat mellett sem lehet reájuk bizni. Itt a főfelügyelet. az államot illeti, de a kivitel a megye szent kötelessége, valamint a közvetlen felügyelet is, még pedig nem a munkával túlterhelt megyei tisztviselők, de külön e czélra választott felelős megbízottjai által, önként értetvén, hogy a község válasz­tott bizalmi férfiai ugy a károk felvétele, mint a segélyarány megállapítása, valamint az ellenőrzés legczélszeriibb modozata iránt meghallgatandók lesznek. A feltettem kérdés megfejtését megkisér­lettem. Hogy a megfejtést helyesnek fogadja el az olvasó, azt nem kívánom; én czélomat értem, ha csak annyit be ismer az olvasó, hogy a romba dült K.-Tarcsát — a 6000 lelkes számláló magyar községet elzülleni, s rom bírni ? Azért, mert szeretem öt. Bírni akarnám akkor is, ha nem volnának százezrei I Akkor lennék aljasan önző és közönséges szerencse, vadász, ha nem százezreit mellette, hanem öt magát százez­rei mellett tartanára ráadásnak ! De ha önnek szándéka ily tiszta és becsületes : miért nem lép fel nyílt sisakkal? Miért e rejtélyes titkolózás ? Mi­ért nem mutatja vagy mutattatja ön be magát, saját valósá­gában ? Miért ugy szólván belopózkodni akarni egy ártatlan fiatal leányka szivébe és családjába ? Azért, uraim és hölgyeim, mert mint már többször is megjegyezni szerencsém volt, állásom oly természetű, mely iránt a legtöbb ember, és pedig mondhatom, becsületemre állithatom, egészen igazságtalanul, előítélettel viseltetik, ós má­sodszor és századszor, mert a szerelemben csakúgy, mint a háborúban a csel szabad. Ha egész nyiltan lépnék e fiatal lányka elé, talán le­nézéssel és megvetéssel forditna hátat nekem, holott érzem, hogyha szerelmét megnyerhetni szerencsés leszek: boldoggá teszem őt. Igen, ha öt és családját megcsalni akarnám, ha hazug név, czim és rang alatt igyekezném belopni magamat a csa­ládba — akkor — akkor — oh igen, akkor joguk lenne elitélniök. De ki gondol ilyesmire? Midőn atyjától kezét megkérendem, és ö ki- és miiétem után tudakozódik, akkor mint becsületes emberhez illik, nyil­tan és őszintén fogok válaszolni; de midőn tudom, hogy a leány szerelmét, ha általában igen, hát csak akkor nyerhe-

Next

/
Thumbnails
Contents