Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-05-01 / 52. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1881. 43. szám. Körös balparti gátjainak időhaladék nélküli kiépitése ? Miért borzadnánk hát az épités feletti rendelkezést s annak vezetését a megye kezébe letenni? Meglehet, igen sokan másként gondolkoznak, s nézetök valósítása sokkal előnyösebb volna a fentiekben előadottaknál. — Kérem, ne rejtsék azt „véka alá," mert az idő rövid, Nincs csak egy perez is veszteni való, hát induljon meg az eszmecsere . . . Elértem a Ill-ik nehéz kérdéshez : miként segítsük hamvaiból uj életre a romokba diilt K.-Tárcsát ? Erről máskor. Környel Lajos. Politikai események. * JÓI értesült politikai körökben meg vannak arról győződve, hogy Angliában kabinetváltozás várható. * Marseille, ápr. 29. A „Moise" postahajó négy gyalog záselóaljjal és két tábori üteggel ma elindult innét. E csapatok Oránba fognak menni. * A Németországgal kötendő vám és kereskedelmi szerZÓ'désre vonatkozó tárgyalások, mint az „Ung. Post" értesüli nikerrel biztatólag folyamatban vannak, ma délutánra össze, hivott minisztertanács egyebek közt alkalmasint e kérdést is is tárgyalni fogja. Békésinegyei vizveszélyok. i Békósegye Körösmenti területének lakossága a három Körös és Berettyó folyamok áradása ellen földjeinek és tűzhelyének megvédése czéljából évenkint néha több alkalommal is megujuló élethalál-liarc/ot vív. A jelzett vizek mellett fekvő városok lakói máirendes foglalkozásaik gyanánt tekintik e nehéz küzdelmeket, s megkönnyebbült kebellel térnek a megérdemlett nyugalomra, ha e rémes harczból néhány ü/,er hold főid elvesztése után megszabadulhatnak. A vizek rosz szelleme azonban ez idén több áldozatot követelt, — a rohamosan növekedő s az eddigi legmagasabb vízállásokat jóval felülmúló folyamok mindenfelé gátakat szakitva, oda kényszeritették a munkás kezeket, hogy azok földjeiket védtelenül martalékul dobva, csakis családjaik és tűzhelyük megvédésére szorítkoztak. Fájdalom azonban a megye egyik hazafias virágzó magyar községe, Körös-Tarosa, háromnegyed részben egész határával együtt még igy is áldozatul esett. Gyula, Békés, Mező-Berény, Szeghalom, KörösLadány, Gyoma és Endröd városok, illetve községek határai legnagyobb részben elpusztítva vannak, — Szarvas, Szent-András és Öcsöd községek pedig lételükért e perezben is küzködnek. A legnagyobb megdöbbenés és a legerősebb balsejtelem kell, hogy megszállja az embert, ha az ország e valódi Kanaánját igy elpusztítva s annak népeit a mindennapi kenyértől igy megfosztva látja. S mindez miért? Nézetem szerini a folyamok szabályozási munkálatainak bcfejezetlensegcért és egy szabályozási munkálat létrehozatalánál nyilvánult emberi gyarlóságért. Teljes mértékében érzem magamra nehezedni a most kiirt szavak súlyát — s mint a műszaki tudományokkal szakszerűen nem foglalkozó egyén, nem is merném ez állítást koczkáztatni, ha annak valódiságáról a szomorú tapasztalatok által meg nem győzödtettem volna. A sokkal magasabb fekvésű megyéken átvonuló Körösök, Békésmegye területén a folyás sebességét elveszítve, nem képesek ugy levonulni, hogy a felülről rohamosan jövő víztömeg által mindég nagyobb és nagyobb mérvben fel ne duzzasztassanak. Igaz, hogy a folyás gyorsítása czéljából a Körösökön számtalan átmetszés létesíttetett, a melyek közül még a felső vidékeken lévők a különben is rohamos folyású viz által kiképeztetvén, vizeiket minden akadály nélkül levezették, — addig az alsó vidéken levők részint a lassú folyás, részint a nagymérvű iszaplerakodás által ki nem képződhetvén, a jelenben oly kezdetleges műveknek nevezhetők, a melyek a Körösök által okozni szokott veszélyek elhárítására ezélszenVknek legkevésbé sem bizonyulnak. Belátta ezt a kormány is és egyes ^ezérférfiainak személyes tapasztalatai után, a megye területén levő egyes átmetszések mélyítését és szélesbitését munkálatba is vétette, — ezen, talán mindössze három átmetszésen folytatott munkálatok haszna azonban a megye területén lévő számtalan átmetszés czélszerűtlensége miatt elenyészett, s míg egyrészről e megyét ért szomorú állapotok bekövetkeztére az átmetszések valóban silány volta kétségtelenül befolyással volt, — addig másrészről egy hiányos és Békésmegyére kiválóan hátrányosnak bizonyult szabályozási művelet az idei árvizviszonyoknak végzetszerű kifejlődését határozottan elősegítette. Ezen szabályozási művelet: a Berettyónak a Sebes-Körössel lett egyesítése. A Sebes-Körös, a mely a szabályozási munkálatok előtt víztömege egy nagy részének az ezer holdakra menő Sárretben visszahagyása után egyesült a Kettős-Körössel, — a szabályozás következtében partok közé szorítva, mindazon víztömegét, a mellyel az előtt a „Sebes-Körös Sárrétjét" akadálytalanul elönthette, — magával hozta — és a folyása mentén elterülő vidék lakosságától különben fékvesztóshez szokott árjainak megzabolázására mindenkor a legnagyobb erőfeszítés ós kitartás nyilvánulását követelte. A mi azonban emberi erő és munkásságtól kitelhetett, megtótetett és a Sebes-Körös a kiszáradt Sárrét helyett magának uj területet hódítani képes nem volt. Ezen helyzet azonban igen szomorúan megváltozott. A Berettyó ugyanis, a mely Mezó-Turnál egyesült a Hármas-Körössel, régi medréből Bakonyszegnél elvezettetett, a melynek medre magának a Sebes-Körösnek vizét is alig volt képes töltésszakádások nélkül levezetni. Ha megfigyeljük, hogy a Sebes-Körös medre a Berettyó befogadására elő nem készíttetett, ha megfigyeljük, hogy ugy a Berettyó, valamint a SebesKörös mind azon vizét magával hozza, a melylyel az előtt a Berettyó és Sebes-Körös óriási kiterjedésű Sárrétjét elöntötte: lehetetlen, hogy igen természetszerűnek ne tűnjék fel előttünk, hogy a Sebes-Körös medre ez óriási víztömeget magábau nem fogadhatván, partokat szakított, Szeghalom és Körös-Ladány nagy községek határát, ugy szólván egy-talpalatnyi száraz föld hátrahagyása nélkül elborította, magát a két emiitett községet is a legnagyobb veszéllyel fenyegette, sőt Szeghalom egyik alsó részét el is seperte, és miután a Kettős-Körösaek medre csupán a ÍSebes-Körös befogadására van alkotva, igen természetszerűleg a Sebes-Körösnek a Berettyó nagy tömeg vizével megszaporodott árjait levezetni képes nem volt, s e miatt azon szomorú körülmény idéztetett elő, hogy a Kettős-Körös a Gyoma és Körös-Tarcsa Között rohamos sebességgel belé ömlő Sebes-Körös óriási mennyiségű vize által még egyrészről folyásában megakadályozva, felduzzadt s Körös-Tarcsa község alatt gatakat szakitva, illetőleg azokat meghágva, Körös-Tarcsa községét ós határát, valamint Mező-Berény és Békés városok termékeny földjeit elborította, másrészről a jelzett két folyó vizét le nem vezethetvén az egyesülésen alul, Gyománál utat tört,Gyoma és Endröd községeket a legnagyobb veszéllyel fenyegetve, ezek határát és a szarvasi határ egy részét tengerre változtatta, Igaz, hogy a Berettyónak régi medréből lett elvezetése által nagy kiterjedésű mocsárföldek lettek kiszárítva s az emberi munkás kezeknek átadva, azonban az idei áradások által bekövetkezett s fentebb jelzett katasztrophák teljesen meggyőző bizonyítékot nyújtottak arra nézve, hogy a szántóföldekké varázsolt ezelőtti mocsártenger szomorú képe egy más virágzó vidéken ütötte fel tanyáját — meggyőző bizonyítékot nyújtottak arra nézve, hogy a Berettyó elvezetése által mutatkozó szép haszon, egy más vidék kétszer annyi veszteségével lesz csak elérhető, — szóval, bogy a „Berettyó és Sebes-Körös Sárrétjei" régi helyükről Békésmegye vizet még nem ösmert dús vidéken lesznek a jövőben feltalálhatók. Terényi Lajos. Nagyvilági események. * A pápaszemes ló. London utczáin nagy föltűnést kelt egy öreg szürke ló, mely pápaszemet visel. A gazdiig lord Beritnan lovagolja, ki ismeretes mint állatbarát, s ki azt állitja, hogy a szemüveg pompásan javitja az öreg ló meggyöngült Játerejét. * Wilhehnshafenben ápril 27, „Mars" iskolahajón, töltés közben egy gránátbomba az ágyucsőbon szétrobbant.; a szétpattanó darabok 6 embert megöltek, 9-et súlyosan, két tisztet és 7 emborfc könnyen megsebesítettek. * Buchanan, a hiras amerikai doktori diploma-gyáros ki Európát is elárasztotta a talmi-doktor diplomákkal, a börtönben megpuhult és bevalotta, hogy 60,000 diplomát adott el. Ezek közül 20 ezret Amerikában, 40 ezret pedig Európában helyezett el. Ausztriai hirek. * Bécs, ápril 28. A király fogadta a polgármestert, ki átnyújtotta a meghívót a Preterben tartandó népünnepélyre. A walesi herczeg május 6-án és Viktória királynő képviselője, Torrington lord, szintén akkor érkezik Bécsbe, hogy részt vegyenek a nászünnepélyben. * Benedek tszernagy Grácsban meghalt, 29-én temették * Bécsben V-sigl József caipészmester ínségből nejét és 4 gyermekét a szónak teljes értelmében lemósaárolta ós azután saját magát megölte. Hazai hirek. * Nagy szerencsétlenségről értesítenek Diószeghről. A diószegi ezokorgyárban ugyanis a mészégetósnél — az elődolgozó vigyázatlansága, valamint a kazánnak tultüzelóse folytán — a gőz kicsapott a kazánból s az o* dolgozó munkások közül kettőt agyonütött, többeket pedig sulyoian megsértett. Az idén már több hasonló eset adta magát elő a diószegi ezukorgyárban, s mindenek csak az a* oka, hogy a felügyelet nagyon hiányo®. * Tűz Szolnokról sürgönyzik : a kincstári sópajta kigyuladt, valószínűleg gazkezek által meggyújtva. Az épület földig égett mindenestül, háromezer métermázsa só hasznavehetetlen. * Máramarosmegyében, Körösmezőn a postakocsit f. hó 28-án reggel meglopták. A Borkút felől jövő postakocsis t. i. Körösmezőn egy ház előtt leszállott s mig a házban volt, a postb-zsákot ismeretlen tettesek leemelték s ezzel együtt 2000 frtot elraboltak. A tetteseket eddigelé nem sikerült kinyomozni. Fővárosi dolgok. * Egy czigányprimás temetése. Patikáros MUkát, a jó novü czigánypri'iiást, ki mollbajban hunyt el, 28-án d. u. 3 órakor temették e| dohány-utezai lakásából. A kedvOB'itlen idő daczára kartársai nagy számban gyűltek vógtisztessógére. A diszes temetés költségeit gróf Károlyi Pista 8 még több fiatal mágnás fedzto. * Az országos nó'iparegyletnek a főváros megengedte, hogy Rudolf trónörökös és Stefánia fÖhorcxegnő ö fenségeik f. évi május 18-án történő megérkezése és a bevonulási ünnepély alkalmára a „London" vendéglő átellenében a vaczi ut sarkán levő városi telken tanintézete javára tribünt állíthasson fúl ... A tribün 3000 személy befogadására 28 páholylyal, minden páholyra 4 ülést számitva készíttetik. A jegyek Gönczy Pálnó, szül. Végh Józsefin egyleti pénztárnok által szolgáltatnak ki Budapest Kalvin-tér 7. sz. alatti lakásán. A jegyok ára a köyetkező: páholyjagy 4 ülóara 20 frt, I. hely ülésre 4 frt, II. hely ülésre 3 frt, III. hely ülósro 1 frt. MEGYEI HIREK. — Előfizetési fellilvás a „Békésmegyel Közlöny" 2-lk évnegyedre. Előfizetési dij : egy negyedévre 1 frt 50 ltr; fél évre 3 frt; háromnegyedévre 4 frt 50 kp. egy lióra. 60 kr. — Felhivás. B-Csaba t. hölgyközönségéhez ! A folyó év aug. 14. Budapesten magtartandó orsz nőiparkiállitás ügyére van szerencsénk a t. hölgyközönség figyelmét ujolag felhívni, azon kerelem kapcsában, hogy abban minél számosabban résztvenni, közreműködni, a készítendő munkákat pedig minél előbb a végr. bizottság bármely tagjánál bejelenteni szíveskedjenek, hogy a bejelentési iveket a központi bizottságnak elküldhessük. — A térdij oly csekély (falon 1 mtr 1 frt, falmeletti asztal í mtr 2 frt, szabadon álló asztal 1 mtr 4 frt, üvegszekrényben 1 mtr 6 frt,) hogy a kevésbé vagyonosnak is lehetővé teszi az abbani részvételt. Szállítási dij nem fizetendő, ezen költség fedezéséről a végr bizottság gondoskodik. — A kész munkák már f. óv junius 25-éig B irtóky Lászlónó avagy