Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-04-28 / 51. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1881. 43. szám. Politikai események. * Pétervár, april 25. Hir szerint Konstantin nagyhe-rczeg visszalép a birodalmi tanács elnökségétől és a tengerészetiigy vezetésétől. Mihály nagy herczeg veszi át a birodalmi tanács elnökségét. — Azt nem tudni, ki lesz Mihály nagyberczeg utódja a Kaukázusban. * 8écs, április 25. A szerb kereskedelmi szerződés tárgyában Mijatovics szerb miniszter ideérkezte után e hó' folyamában, valószínűleg szerdán vagy csütörtökön, ínég egy ülés fog tartatni, melyen a kereskedelmi szerződés valószínűleg meg is köttetik, miután e tekintetben még csak egyetlen egy difíerenczia igényel kiegyenlítést. * Madrid april 25. Manilából érkezett hivatalos sürgönyök szerint, az elhalt szultán fia átvette a kormányt, elismerte Spanyolország fenhatóságát és a fenállo szerződéseket és igérte, hogy minden Spanyolország ellen intézett fílkelést el fog nyomni. * A minisztertanács elhatározta, hogy az országgyűlés kir. leirattal májú' 25-ikén bezárattassék. Az uj képviselőválasztások junius 25-ike s ju'.ius 5-ike közti 10 nap alatt fognak lefolyni. Mózes egészségügyi törvényei. Irta Ur. Szóll Lajos, t. orvos, Gyomán. (Általános áttekintés. — Mózes bölesesége az egészségügyi törvényhozás terén. — Isten és ember. — A vallás eredete. I. A Biblia nemcsak a lelki épülés kútforrása, hanem a testi egészség fentartására is igen sok tanulságos és hasznos utasításokat nyújt. Különösen gazdagok e téren Mózes könyvei, melyebben oly számtalan helyen találkozunk a magánés közegészségügy törvényeivel és pedig oly alakban, hogy azoknak bölcs és helyes elveit ime — mint látni fogjuk — a csak napjainkban átalánosan erősbülni kezdő és külön tudomány-ággá csak néhány év óta fejlődő közegészségtan tudományos kutatások és kísérletek által, mint ma is törvényben állókat, czélszerűeket hirdet és alkalmaz. És a fölvilágosult XIX. század utolsó felének tudományos fórfiai közt sokan vannak, kik, mert a tudományos kutatások szövétneke mellett csak nemrég fedezték fel Mózes törvényeiben az egészségügyi megezáfolhatlan helyességü intézkedések alapköveit, melyeknél különbeket, czélszerűebbeket a mai kor sem tud létesíteni, — megtagadják ezekben Mózes egészségügyi intenczióit és tisztán vallási felfogásból eredőknek, csupán a vallás külső formáira vonatkozóknak tartják azokat. Meggyőződésem szerint nagyon tévesen. Mert igaz ugyan, hogy Mózes egészségügyi törvényei és intézkedései mindenütt a vallási törvények leple alatt vannak, de oly mély bölcseséget, oly alapos előrelátást árulnak el, melyeknek egyenesen a testi egészség fenntartására czélzó, tervszerű voltuk el nem vitatható. És hogy Mózes az egészségügyi törvényeket a vallás törvényei közé felvette s igy azoknak mintegy isteni rendelésből származást adott, csak mély böicseségét mutatja. Az akkori idők nem ismertek s nem tűrtek más törvényeket, csak az istenség kijelenTájékoznom kellett magamat új ismeretségem iránj Az eljárás rendszerére néave ruár tisztában voltam. A gyors elhatározásnak embere vagyok. E^y gondolat, egy ötlet, s rögtön rá a kivitel. Ez jelszavam, s a gyakorlat ezt eddigelé mindig igazolta. Beléptem az utcza sarkán fekvő kávéházba. Kisdedi szegényes helyiség, egyetlen egy billiárddal, nem több min

1 kétbárom játszó-asztailal. De fekvése jó, s ha a környéken nincs nagy konkurroncziája, egy ügyes ember itt csinálhat valamit. Hanem persze a mostani vállalkozónál ügyesebbnek kellene lennie. Csupa pisgok, szegénység és rendetlenség minden. Alig hiszem, hogy még csak gáza is legyen. Csoda-e, ha alig lézengett benne három néíry etnber, s igy a vasárnap daczára a billiárd pihent. Határozottan harmadrendű közönsége volt, mint mondani szokás. Belépésem egész föltűnést okozott. A pénztárnál, mely egyébiránt még elég csínnal vol fölszerelve, egy tisztességesen öltözött középkorú asszonyság ült, niint látszék, maga az úrnö. Mondtam már, hogy megjelenésem egész föltűnést okozott ; maga a háziasszony odahagyta ülését, s személyesen jött megtudakozni kívánságomat. (Folyt, köv.) tett törvényeit. Ha a bölcs Mózes, ki népe sorsát annyira szivén viselé, népe egészségi állapotáról, mely különösen az Egyptomból való hosszú vándorlás alatt oly SOK nemű ártalmaknak lehetett és volt is kitéve, a vallás törvényei, a vallásos szertartások körében intézkedett, — eltalálta az egyedül lehető utat arra, hogy oly fontos egészségügyi intentióinak sikere is lehessen. S különösen ha szemügyre vesszük, hogy ezen egészségügyi intézkedéseknek, épen az által, hogy azok a vallási szabályok keretébe lettek felvéve, a legszigorúbb végrehajtásáról és a végrehajtás szigorú ellenőrzéséről tudott intézkedni, — eltörpülnek mellettök a mai kor közegészségügyi törvényei, melyek — mint pl. hazánkban is — a tudomány és tapasztalat helyes intézkedéseit szép összefüggő rendben, tisztán egészségügyi intenczióval, világos nyelvű paragrafusok csoportjában összeállítják ugyan, de a melyek az egészségügy végtelen kárára, többnyire csak a papíron, nyomtatott szavak és rendelkezések, melyeknek az élet mezején szigorú végrehajtása, a végrehajtás szigorú ellenőrzése sokkal többször hiányzik, mint megtörténik. Ugy hogy épen p szempontból bizony a közegészségügy érdekében egyátalán nem lehet kárhoztatni, ha az ily intézkedések a vallással oly szoros összefüggésbe hozattak, sőt talán jogosult is volna az a kívánság, vajha ma is ugy volnának. Mert a rendelkezések, a szabályok mindaddig csak értéktelen szavak, bármily tudományos rendszerbe legyenek is öltve, mig azok a népélet gyökereibe nem vették magukat, mig azok a legerélyesebben és legnagyobb szigorral végrehajtva nem lesznek. S ime kiderül, hogy Mózes bölesesége korának viszonyaihoz el tudta találni a leghelyesebb utat az eredményes egészségügyi törvényhozás terén is. De a felvilágosult XIX. század tudományos emberei közül sokan nem akarják elismerni ezt, meri Mózes, mint lépten-nyomon hirdeti, vallási törvényeit ós igy egészségügyi intézkedéseit is a mindenhatótól nyerte. S a XIX. század embere, mert hatalmas esze képessé tette őt behatolni a természet örök nagy templomába, képessé tette őt ellesni a természet örök törvényei titkaiból egyet-mást, képessé tette saját czéljaira megfékezni és felhasználni a természeti erők némelyikét — ugy hogíiv ma már a világrendszerről sejtelme, a föld forgásáról, a vonzó és taszitó erők működéséről tudomása van, ismeri a tény haladását, tulajdonságát, ismeri a hang terjedését, tudja, hogy a természetben nincs nyugalom, hanem az örök mozgásból áll, ismeri a delejesség, a villamosság hatását stb., éa mindezen, a bámulatos emberi ész által kikutatott természeti erők ós tünetek tulajdonait saját czéljára felhasználni tudja, — mondom, a XIX. század embere eszének ezen diadalait látva, elbizakodottságában vajmi gyakran megtagadja az istent, a mindenhatót, és magát az embert állitja tel istenül 1 Mily nagy emberi gyarlóság 1 Avagy az által, hogy a nap melegének hatását érezzük, az által, hogy a nap az egész naprendszerhez tartozó földünkre s ehez hasonló égi testekre s az azokon élő ós tenyésző szerves lényekre csak egyegy nap alatt is mily elképzelhetlen ós számokban le sem irható melegegységet sugároz ki, mely nélkül élet, tenyószés lehetetlenné válnék, — az által, hogy a nap ezen hatását érezzük, tapasztaljuk, tudjuk, az által, hogy a napsugárt szineire felbontani képesek vagyunk, (mit pedig szintén a természet maga szivárvány alakjában előnkbe tárt) — mindezek által vájjon megkisebbitjük-e csak egy szemernyivel is magát a napot? mindezek által vájjon nem megmarad-e az épugy és époly tökéletesen napnak ? És te a XIX. század kutató embere, lángeszeddel magát a világegyetem épitő nagymesterét és fenntartó igazgatóját akarnád kisebbíteni vagy épen megtagadni az által, hogy sikerült neked, kutató eszednek behatolni a természet örök templomába és ellesni a természet titkainak némelyikét ? Az által, hogy a mindenség törvényeit látjuk, hatásaikat ismerjük, hogy e roppant gépezet egyes fokainak szerkezetét, a természet törvényeinek változhatatlan alapját kikutattuk, kézzelfoghatóvá tettük, vájjon nem sokkal inkább móltóvá lett az embernek bámulására, imádására az ki mindezeket a nagyszerű és fenséges dolgokat létrehozta, fenntartja és igazgatja. Nevezzük bár akármi névvel, a fogalom egy és ugyanaz marad : a mindenható örök istenség. S a mily bizonyos az, hogy az ember a saját esze és képzelmo folytán alkotott magának isteneket és pedig az elme ós észlelés, a műveltség foka, éghajlat és életmód befolyása alatt különböző alakokkal felruházva, — époly kétségbe vonhatatlan, hogy maga az istenség, az erő és hatalom létezik a nagy mindensógben. Ez isteni erő és hatalom létezéséről nyilván való tünemények tárultak fel az ember előtt, az emberi nem világra jövetelétől kezdve folytonosan napjainkig s fognak feltárulni ezutánra is. S az emberi ész és kedély csakhamar szükségét érzó a világegyetem építőjének, igazgató fenntartójának imádására, tiszteletére oltárt emelni szivében. Igy jött létre a vallás. Hazai hirek. * Megtagadta az eltemetést Liptómegye K—a községébon M. J. plébános egy teljesen vagyontalan egyén ravatalánál, mert nem volt, a ki a stólát lefizesse. A temetést a káplán csak karhatalom kirendelése után teljesítette. A plébánost kihágás miatt 30 frt pénzbírságra ítélte a jbiróság s az ítéletet a lü-adfoku kibágási felebbezési bíróság is helybenhagyta. * Baján húsvéthétfőjén Tóth Kálmán emlékszobra javára rendezett hangverseny 648 frtot és 4 aranyat jövedelmezett, * A kolumbác8i legyek már Déván is jelentkeznek, eddig azonban kárt a barmokban még nem tettek. Lapusnyakon, Hunyadtnegyében, néhány nap óta sem legelőre bocsátaui, sem munkára használni nem merik ezen veszedelmes rovarok miatt a hazi állatokat. Mindezek daczára ugy látszik, hogy az idén nem lesz oly rohamos ós kártékony a kolumbácsi legyek megjelenése, mint tavaly. Ennek oka némelyek szerint az, hogy az április fölöttébb esős és hideg, mások szerint a/, itt hagyo't tojásból kelt légy távolról sem oly mérges, mint a valódi kolumbácsi raj. Fővárosi dolgok. * Vasváry Ferencz, a népszínház tagja vizzel töltöti pisztolyai agyonlőtte magát. * A typhus a fővárosban, de különösen a kültelkeken oly annyira elterjedt, hogy a barakkórházban már több mint 300 beteg van elhelyezve és folytonosan ujabb beteged tömegesen jelentkeznek. A halálozás aránylag nagy, rnintüo :y naponta 10 emb -r is esik ezen ragályos betegség áldozatául. MEGYEI HIREK. — ELöílzotósL felliivás a „Bókósmegyei Közlöny" 2-ik évnegyedre. Előfizetési dij : egy negyedóvre 1 frt 50 kr; fél évro 3 frt; háromnegyedévre 4 frt 50 ler. egy íróra 60 kr. * Az illetékes minisztériumtól főispán ur ő méltóságához érkezutt távirat szerint, a béKésmegyei tartalékosok — a magyót még mindég fenyegető árvízveszély miatt — ez évben hadgyakorlatokra nem fognak behivatni. * Kertmegnyitás A Széchenyi-liget, B.-Csaba közönségének legkedvesebb mulatóhelye, és a tekepálya május l-jén ünnepélyesen meg fog nyittatni s ez időtől kezdve Micskó Gusztáv vendéglős urnák régóta ismert kitünö magyar konyhája ós itala ismét a t. közönség rendelkezésére bocsáttatik. Ugyancsak itt, a gőz és kádfürdő hetenkint háromszor, u. IU. vasárnap, kodd és csütörtök , zuhany pedig naponta lesz kapható. — A gyomai ref. egyházban a tisztújítás folyó hó 18. történt. Gondnok Biró László, pénztárnok Dobó István templompénztárnok Csapó Mihály, jegyző Pásztor József urak lettek, vagyis hagyattak meg mind a négyen, közelismerést kivívott érdemeik alapján. — Ugyan ez alkalommal, tek. Németh Lukács ügyvéd ur, a gyomai ref. egyház tiszteletbeli ügyvédévé egyhangúlag megválasztatott, kapcsoltatván ez állomáshoz a presbyteri teljes joggyakorlat. — A gyomai izr. hitközség iskoláiban a közvizsgák folyó évi májushó 1-én fognak megtartatni. — A vizveszély bár nem oly fenyegető többé Gyomán, teljesen elmúltnak mégis nem mondható. A vasúti töltés már helyre van állítva, s a csepüskerti vizfogó gát is elkészülve. Da biz ott a viz nagyon lassan apad, csak lassan húzódik. -- Ápril hó 24-én Gyomán városi képviselő gyűlés tartatott, melynek tárgyai: a jövőben többé már nem szándékolt páskumfőldeken való legeltetés mikéntjének megállapitása, és az árvízveszély okozta rendkívüli költségek miből fedezése kérdésének eldöntése vo't. * dyoma község elöljárósága Döpfner Gusztáv ezre« des úrhoz — az árvízveszély alkalmából kifejtett önfeláldozó.