Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-04-17 / 46. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1881. 43 . szám. hogy a Konstantinápolyban székelő nagykövetek által meg­állapított javaslatokat elfogadja. * Merénylethirek a szultán palotájában. A Zildíz-kioszk­ban, a padisah palotájában, a közelebb mult napokban a leg­nagyobb izgatottság uralkodott. Mindenki azt rebesgette, hogy egy a padisah élete ellen irányuló morényletnek jöttek nyo­mára. Eleinte e hirnek nem igen akartak hitelt tulajdonítani Konstantinápolyban, csak mikor Vitális pasa, a szultán kedvencze, egyszerre rejtélyes módon eltűnt, az az elfoga­tott. Szerencsére Vitális pasa fivére, a török főpostaigazgató, nyomára jött a titkos levélírónak s ekkép az égési intriga lelepleztetett. * Bécsben az „Armeeverordnungsblatt* közli ő felsége parancsát, mely szerint a Károly román fejedelem nevét vi­boIő 6. számú gyalogezred ezentúl I. Károly Románia kirá­lyának nevét fogja viselni. Anyagcsere, vegybomlás és táplálkozás. — Ismeretterjesztő közlemény. — III. A zavaros, iszapos viz, mely ivásra egészségte­len, búzaföldekre kitűnő trágya; — vízben az iszap nem egyéb, piczi részekre, parányokra oszlott föld, vagy kőporladéknál — s a mit folyadékban meginni egészségtelennek tartunk, nem is gondoljuk, hogy a vendégeinknek kinált pompás sütemények egyik al­katrészét teszi, valaminthogy az elhajított csontokról nem hinnők, hogy egykor a gyufa meggyújtásánál használjuk fel. A csont ugyanis 2/a rész közömbös szilsavas mészélegből áll; a csontokat addig égetik, mig belö­lök minden szerves anyag eltávolittatik ; a maradékot porrá törve, higitott kónsavval állni hagyják, miköz­ben kénsavas mészéleg (gipsz) és savas-vilsavas mész­éleg képződik; a savas-vilsavas mészéleg a vizben oldva marad, mig a kénsavas mészéleg nem; az ol­datot szénporral tésztává gyúrják és agyagtógelyben izzitják ; ezalatt a villany átpárolog ós vizbe vezettet­vén megsűrűsödik. A vilany a természetben jelentékeny szerepet ját­szik, de csupán vegyületekben fordul elő, tisztán soha; a termőföldnek lényeges alkatrészét képezi, ebből át­megy a növényekbe, főleg a gabonaneműek magvá­ba, s ezután a tápszerekkel az ember és állatok csontjaiba. De menjünk tovább. A ruhaíoszlányok, melyek mint értéktelen tár­gyak, kihányatnak a szemétre, egykor finom levél­papír alakjában kerülnek elébünk, melyekre legféltet­tebb titkainkat bizzuk, vagy olyan alakban, melyből sokat birván, mindenki előtt tekintélyben állunk : az az bankjegyek képében. A mit mint papirt, cserepet, rongyos lábbelit és keztyűt a szemétre dobunk, az a földben a levegő és viz hozzájárulásával vegybomláson megy keresztül, s alkatrészeikre az az elemeire bomolván : az ipar mint nyakkendő, finom vászon, értékes ruhadarab, csinos czipő, divatos kalap, finom szövet, elegáns legyező, meg isten tudja milyen alakban hozza kereskedésbe s fizetjük drágán azt, mit egykor kidobtunk. Nagy mester a természet. Eont, bont, alakít és teremt. Nem ismtr nyugalmat. A mit száz évvel ezelőtt mint dicsőt ós szépet csudáltak, azt ma szánalommal nézzük; s a mit mos­tan bámulunk mi, azt századok múlva utódaink fog­ják szánni, mert a természetben minden a mi teremtve van, örök változásnak van alávetve, kivéve — a nagy tengereket. Ezek megtartották eredeti alakjukat. Eajtuk a természet sem fog ki. Bár a természet alkotó képességének titkait ha­landó még ki nem kutathatta: az anyatermészet minda­mellett megengedte nekünk, hogy hosszas kutatás és fáradozás után megtudjuk, mily elemekből állit elő valamit, de az előállítás, illetve a teremtés titkait ma­gának tartja fenn. Tudjuk milyen elemekből áll a buza, bab, burgonya, ezukor, kávé, hus, sajt, stb. de — a szőlőezukrot kivéve — előállítani nem vagyunk képesek semmit. Az esőcsepp, mely földünket termékenyíti, a Föld­közi nagy Antianti oczeántól mint pára emelkedik fel, s miután óriási körutat meghaladt, nálunk terméke­nyítő nedvként hull alá, uj életet adván növény- ós állatoknak egyformán. Alig tünt fel azonban a nap, az esőcsepp eltűnik, nálunk áldást hagyva, másutt rozsdázván érczet, mig végre eredeti alakját visszanyerve, oda kerül ismét, honnét kiindult, s ha azt mondjuk, hogy az a virág­szirom, mely oly szépen virul mostan, gyönyörköd­tetve ápolóját, hajdan valamely tatárkhán kardján mint rozsda „ékeskedett:" nem állítottunk lehetet­lenséget. A természetben nein megyen kárba semmi; foly­tonosan változik az alak is, az anyag is, de nem vész el semmi. A szemből kigördült köny pl. az arcz melegsége által vagy a zsebkendőről párolog el és elemeire bon­tatván a természetben, élenyót nappal mint éltető ele­met az emberek és állatok, szénsavát pedig a növé­nyek szívják magukba, s miután belőle a szenet ki­választották, a tiszta élenyt kilehelik ; viszont az em­berek ós állatok, ha az élenyt tüdejök által kiválasz­tották, a szénsavat kilehelik ; s igy az állat- és nö­vényország tisztán egymásért van teremtve. A mi az ember és állatok egészségét megrontaná, azt a növények táplálásukra magukba szívják, viszont pedig az állatország a növények életének fenntartására szükséges légnemet leheli ki. (carbonium és oxygen.) MEGYEI LAPOK SZEMLÉJE. — A „Szarvasi Újság" legutóbbi száma, az árvizvé­dolemröl hoz vezérczikket, melyben azon véleményét fejezi ki, hogy vidékünket a vizszabályozás öli meg. Kívánja a • • • t • >t megye lejtmérezését s főleg azt — mit mi is »gy hasonczimu vezérczikkben hangoztattunk — hogy az egyöntetű szabá­lyozás, a hazai és külföldi szakértők által egyaránt helyeselt formában mentől előbb végrehajtassék. Egyebekben magun­kon kell segíteni, azzal, hogy a vész elmultával minden vá­ros körgátjait teljesen épitso ki, erősítse mog és a vészbi­zottságok rendszeresen szerveztessenek, hogy a vész idején e szerint járhassanak el. — A „Békésmegyei Hiradó" vasárnapi számábán ve zérczikk helyett közli megyénk tisztelt főispánjának a körös­tárcsái árvízkárosultak érdekében Asztalos István békési szol­gabíró úrhoz, továbbá Körös-T.ircsa község elöljáróinak és gróf Wenckheim Frigyes urnák a főispán úrhoz intézett le­veleit, melyben azon lapunk által is már emiitett tények fog laltatnak, hogy a gróf Wonckhaim Frigyes ur a körös-tar c?aiak részére 500 frtot, H. M.-Vásárhely város közönsége 400 frtot, az orosházi szolgabírói hivatal utján p^dig 375 frt 44 krt adományoztak, mely adományokat főispán ur taka­rékpénztáriig elhelyezte. — Ugyanezen lap szerdai száma gróf Wenckheim Frigyes urnák egy 5000 frtos alapítvá­nyáról tesz említést, melyet «•» nemes gróf ur eredetileg egy gyulai fiu további kiképaztetésének elősegítésére tett, de mely­nek felhasználását most, a közbejött árviz folytán, Gyula vá­ros képviselőtestületének belátására bízza. Laptársunk azon reményét fejezi ki, hogy Gyula városa képviselő testület^, a gróf ur eredeti szandóka szerint, az árviz daczára egy ösz­töndijalapitványra fogja fordítani. rin. Levelezés. Vésztő veszedelme. Vésztő ápr 12. feladatott ápr. 13-án, Sarkad-felé. A kétségbeesés a léleknek azon állapota, a midőn min­den reménynyel felhagyva, nyugodtan várja a bekövetkező katasztrófát. Ehez vagyunk mi közel. Ot hét óta dolgozik a vésztői nép lankadatlan szorga­lom és kitartással gátak építésén s igazitásán, hogy megment­hesse évek hosszú során át gyűjtött vagyonát a bősz hullá­moktól és — a veszedelem küszöbén még csak most állunk igazán. A több mint 10,000 méter hosszúságú s 1—2 méter magasságú védgátak, melyeket eddig összesen készítettek 5 hét óta, aligha megmentenek bennünket az árviztől. E hó 6-án délután kondult meg a vészharang először s szólott 3 napon át szakadatlanul. A nép rémülve tódult a veszélyes pontokra s dolgozott emberfeletti erővel. A divéri-petri-gát e hó 6-án átszakadván, a viz 12—13 méternyi szélességben rontott a vésztői határra; Papp Sándor, Kálló csendbiztos, a biró, Kiss Mihály, ós György urak sietve intézkedtek a szakadást betölteni, de nem lehetett. Nem volt elég anyag. Papp Sándor és Kálló csendbirtos urak éjfél után 2 óráig még ia annyira vitték, hogy a szakadást 4—5 mé­ternyire befogatták, a mi lassítván a viz folyását, sikerült 13 óra alatt 600 embernek egy körül-belöl 3 kilométer hosszú és egy méter magas gátat hányni, mely körül karóztatva és náddal e felöli oldalán imott-amott kirakva, a rohanó vizet föltartja. Ez oldalról tehát biztosítva volnánk, ha „Pányád"-or> nem lenne baj. E helyen ismét tolul a viz s csak számos embernek és az elöljáróság erélyes munkásságának sikerül azt föltartani. Ujabban egy körgát építése vétetett foganatba, mely nemsokára kész is lesz. Megmenti-e Vésztőt a pusztulástól? Nem tudjuk. Min­den ember megteszi kötelességét. Mióta a veszély komoly jel­leget öltött, a községházánál minden reggel 3 órakor együtt van az elöljáróság s tanácskozik a teendők felett. A biró, tör­vénybiró és az esküdtek mindig talpon vannak. A dob min­den reggel szól. AZ esködtek közül többen 2—3 napig so tértek pihenőre. Közlekedésünk teljességgel pang. A sár átgásolhatlan, a posta nem jár, csak ritkán és csak Sarkad felé. A külvi­lágtól egészen el vagyunk zárva. Az idö őszies, hideg. Az eső szakadatlanul esik, a szól üvölt; a hullámok a védgáta­kat rombolják; a hol a viz kiöntött, a vetések a azó szoros­értelmében tönkre vannak téve. Az eső most is esik. (12-ón.) Ha az idő nem fordul jobbra, nem tudjuk, hogy me­nekülünk meg a pusztulástól. Községünkben alig van 3 ma­gasaban fekvő hely, hova menekülni lehetne. De mi az annyi embernek ?! Az épületek nagy része vályogból építve, s ha az árviz — mitől isten mentsen — a falut elborítaná, a házak jobbára mind összedőlnek. Emberemlékezet óta Vész­tön még ilyen viz nem vott ! Mire e sorok napvilágot látnak, isten tudja, hogy leszünk ! A védgátak körüli munkálatoknál kiválóbb érdemeket szereztek magoknak Papp Sándor, Ökrös Sándor biró, Kiss György. Kiss Mihály és Ibricz János urak, valamint az es­küdtek közül Miko Ferencz és Pákozdi Gábor, de senki sincs, ki erejéhez képest kötelességét meg nem tette volna. Adja isten, hogy fáradságukat siker koronázza ! sz. s. Nagyvilági események. * Öngyilkosság a milanói székesegyházban. Milánóból ír­ják. Egy 45 éves, jól öltözött flóranczi lépett a székesegyház­ba, és a toronyba akart felmenni, miután azonban az őr ki­jelentette, hogy már késő, ós magánosan senkinek sem sza­bad felmenni, az idegen egy gyóntatószékbe ült ós egy re­volverrel szájába lőtt. * Rubínstein Miklós világhírű zongoraművész meghalt s a napokban Moszkvában nagy részvét és pompával temette­tett el. * A pestis Mezopotámiában. Mint Konstatinápolyból Ír­ják, a pestis nem terjedt ugyan tul a mosc már kettős kor­donnal körülvett mezopotániai helységeken, de azokon belül ujult erővel dühöng. * Drinápolyból, ápríl 10-diki kelettel írják : Az itt állomá­sozó hadtest katonái közt hagymázszerü járvány ütött ki. Ausztriai liirek. * Elzüllött báró-csa'ád. Bécsben Brösigke Brúnó báró és egész családja a törvényszék előtt állott, valamennyien lo­pás vádja alatt. Brösigke báró 30 éve lakik Ausztriában : azelőtt tiszt volt a közös hadseregben, s most ama könyör­adományokból él, mellet rokonai jnttat.nak számára. Felesé­gétől elváltán ól, do vel.^, ós gyermekeivel egy vendéglőben jö össze esténkint, azzal vádolják őket, hogy e vendéglőből lopkodtak asztalneműt, evőeszközt, kifliket stb. Mindnyáját néhány napi elzárásra ítélték. * Prágában, a trónörökös násza alkalmából ünnepi elő­adást rendeznek, és pedig május 24-én a német országos színházban és a következő napon a cseh színházban. * Triesztben, az izraelita hitközség elhatározta, hogy május 12-én istenitiszteietet tart, a szegóuyek közt pénzt oszt ki és jótékonyczólu alapítványra 2500 frtnyi járadékot tóteményez le. * Bécsben Franz osztályfőnök elnöklete alatt az itteni honvédelmi minisztériumban bizottság tárgyalja a hadmentes­ségi dijakból Ausztriában é3 Magyarországban alakítandó külön alap kozelése módjának megállapítását. * A lelketlen anyák ritka példáját mutatta be Moraveev Janka cseh szolgálo Prágában, ki gyermekét darabokra vag­dalta és a testrészeket kóbor kutyáknak dobta oda. Hazai hirek. * A malomkerék zúzta össze Grosz Vilmos, Schleainger Adolf temesvári lakós 11 éves fogadott fiát. * Prielle Kornélia asszony, hazánk elsőrendű művésznője f. hó 14-én tartotta Kolozsvárott szinészeti jubileumát. * Tó'sér ignácz nevű 23 éves férfi balt meg Jász-Arok­szálláson, kit azutau illően fel is öltöztettek és minden elő­készületek megtettek a temetésre. Mily nagy volt azonban a környezet meglepetése, midőn a halott mozogni kezdett, söt késöob teljesen visszanyerte eszméletét, mig végre 11-én má­sodszor és véglegesen meghalt. * Uj földmives iskola. Ada, Bács-Bodrogh megyének 10 ezer lelket számláló mezővárosa (a Tisza mellett), virágzó község. E község 60 ezer forint értékű vagyont ajánlott fel a kormánynak egy ott szervezendő földműves iskola javára, A derék községnek e tette vajha több utánzókra találna. Fővárosi dolgok. * Somoskeó'y teljesen felmentetett. A legfőbb ítélőszék III. büntetőtanácsa Suvich József elnöklete alatt kimondotta, hogy az alsó bíróságok határozatai megváltoztatásával Somos­kaöy ellen az összes (16) ügyben a további eljárás teljesen beszüntettetik. * Érdekes pört tárgyalt a napokban a kir. tábla. Ez a hires Dreher-féle sörjövedéki kihágási ügy, mely az állam-

Next

/
Thumbnails
Contents