Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám
1881-04-12 / 44. szám
B.-Csaba, 1881. v* VIII. évfolyam, 46. szám. Vasárnap áprilhó 17-én. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú iap. Megjelenik hétenként háromszor: vasárnap, kedd, (féliven) és osíitörtöliön. ELOFIZETESI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre C frt Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van j ogositva : Ilaaseustein és Yogler czég Bées, Prága, Budapesten, Németország és a Svájez minden fővárosaiban. Főszerkesztő : GÁRZO GYULA. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Apponyi-utcza 891. számú ház, hová a lap szellauii és anyagi részét illető minden közleményt czitnezni kérünk. Köziratok ívom adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható (írunfeld J. könyvkereskedő urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Etőlizethetui helyben a szerkesztőség 03 kiadóhivatalban és Biener B. ur nagytőzsdéjébeu, de Povázsay László úr nyomdijában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivataloknál, 5 kros póstautalványnyal. Előfizetési felhívás a BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY VIII évfolyamának másotlili. negyedóro. í ' i 1 Évnegyedre 1 frt 50 kr. Fél évre 3 frt Háromnegyed évre 4 frt 50 kr. Egy hóra — 60 kr. Az előfizetés legezélszerübben postautalványnyal eszközölhető. Az előfizetések a „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatalához czimzendők. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. B. Csabán, márczius hó 20-án. A „Békésmegyei Közlöny " kiadóhivatala. MEGYEI HIREK. — Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" 2-ik évnegyedre. Előfizetési dij : egy negyedévre 1 frt 50 lei •; fél évre 3 frt; liáromnegyedévre 4 frt 50 r; egy hóra, 60 lir. fl: Gryulán a várkastély-kertet ismét csinosítják, szép fiatal fenyőkkel ültetik be, s a Körös felöli részt kerítéssel veszik körül. Kár is lett volna e szép körtet elhanyagolt állapotában hagyni, annyival inkább, mert az uradalom jószívűségéből Gyulán csak is ez az egy sétahelye van a közönségnek. — Vésztön Kohn Sámuel ur és kedves nejo elhatározták a napokban, hogy a körös-tarcsai árvízkárosultak javára könyöradományokat gyűjtenek, mely nemes tett dicséretre uem szorul. Iskolába járó gyermekeiket pedig tanulótársaiktól való gyűjtésre szóliták fel, igy szoktatván őket korán nemesszivüségre. Óhajtjuk, hogy példájukat sokan kövessék I — M.-Berényből ápr. tí-diki kelettel írják nekünk : „S entandrási Pál, az itteni raf. egyház község fiiskolának lankadatlan buzgalmú tanítója, í. évi ápril 1-én háromnapi KÍnos szenvedés után, agyszólhüdós következtében bevégezte földi pályáját, életének 56 ík évében. 8 gyermeket, azoK között 4 kiskorú árvát hagyott maga után — kik miután édes anyjukat is ez előtt pár évvel elvesztették — apa ós anya nélküli árvákká lettek 1 Kétségtelen, hogy az elhalt apa hoszszú idő . ön keresztüli hiisóges működését, közked vasséget, az egyház község a neveletlen árvák irányában, tettleges jóakarata által fogja nyilvánítani és kimutatni. A temetés vasárnap délelőtt ll órakor törtónt. A szomorú iskolaháznál P. J. segéd-lelkész szép imát; a templomban nt. T. D. lelkész ur egész tanulságos gyászos egyh. beszédet, a sirnál gyomai tanitó s egy időben a boldogultnak tanítványa : V. L. mondott jeles oracziót. A mostanában újonnan alakult dalárda a templomban és sirnál meghatóan énekelt. Daczára a vásáros időnek, s csaknem feneketlen sárnak, minden rendű-rangú, igen nagyszámú nép kisérte ki a boldogultat a temetőbe ; — oda, hova ő — mint egyszersmint .énekvezér is — 35 éven át oly sok százakat kikísért volt! Megérdemelte! Jó etnber, családapa, hivatalnok s polgár volt I Béke lebegjen sirja felett 1 M. J." — Kocsiposta-közlekedés érdekében a közlekedési miniszter a nagyobb csomagu ós súlyú hivatalos nyomtatványok postai szállításának szabályozása tárgyában átíratott intézett az összes minisztériumokhoz, melyben annak előadása mellett, hogy országszerte azon szokás divatozik, hogy a hivatalos nyomtatványok vidéken lévő államhivatalokhoz többnyire az év vége felé expediáltatnak, a mikor pedig a kocsiposta a közönség részéről is leginkább igénybe van véve teherküldemónyekkel és a midőn a terhesebb ós nagyobb csomagok szállítása az őszi esőzések által megrontott utakon tetemes s néha egész legyözhetlen nehézségekkel jár, — az iránt kéretnek tel, hogy a nagyobb tömegű ós sulyu hivatalos nyomtatványok postán elküldése iránt lehetőleg oly intézkedések tótessenek, hogy azok a nyári hónapokban, ós nem mint eddig, az óv vége felé adassanak fel a postára továbbítás végett. * Megyénk adófizető polgárait figyelmeztetjük, hogy f. hó 15 éig a mult évi összes adótartozásukat igyekezzenek kifizetni, miután az 1874. évi XXXÜ1. óa 1875. évi VI. t. czikk rendeletei szerint a hátralékos a választók névjegyzékébe fel nem vétetik és igy választói jogot nom gyakorolhat. — A lapunkban már többször említett Mihálfi József szarvasi tanár ur, lapuak munkatársa által szerkesztett „Békésmegye térképe" megjelent s a hozzánk beküldött példányból alkalmunk volt meggyőződni, hogy e mü a hozzá kötött várakozásokat messze túlszárnyalta. Lelkiismeretes szabatosság mellett, csiny, disztingvált .ízlés es világosság jellemzi azt s csaknem nélkülözhetlennó teszik minden békésmegyei polgárra nézve, ki szülőföldje iránt érdeklődik. Természetes s bárki által is egy pillanat alatt könnyen áttekinthető képét nyújtja az megyénknek; szembe ötlö jelek mutatják a városok, falvak, puszták, folyók, csatornák, nádasok, mocsárok, erdőségek, vasutak stb. fekvését, BÖt a velünk szomszédos megyék egy jelentékeny része is fel van benne véve. Hogy e mü mily égető szükséget pótol, arról már többször tettünk említést s remélhetőleg az első kiadás nagyhamar el fog kelni. Ara 1 frt. Kapható Szarvason a szerzőnél. — Az árvízkárosultak javára Csabán rendezni szándékolt népünnepély tárgyában vasárnap délután a város háza dísztermében megtartatott az értekezlet. Launer Károly úr, hogy az értekezésnek a kozdet nehézségeivel hosszabb küzdelme ne legyen, egy részletes javaslatot olvasott fel, mely az ünnepélynek programmját képezné. E terv szerint az ünnepély egy, esetleg két egész napra terjedne. Megállapodás azonban nem jöhetett létra, miután Zsilinszky Mihály képviselő bejelentette, hogy ő már egy korábbi alkalomból Jókai Mór és Szilágyi Sándor igéretét birja arra nézve, hogy lejönnek Csabára egy-egy felolvasást tartani. Szóló tehát naA „IMÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. Végrendelet.*) Csak b,intsd hát, osak kíao d, Vértzd e szivet ; M ly téged, lányka oly Őrülten szeret. ti ötölj bár, azért én Feléd hajolok, Mig téged szeretve S áld\a — meghalok. — A virágot is a Nap fonnyasztja el S arra fordul még is, Hol az száll vagy kel — S emlékül r/td hagyom Minden dalaim : Gyönyörködj széttépett Lelkem rongyain. (.Márczius 19-éu. 1858.) Petőfi István. A gyorsvonaton. — Wintorfeld A. után : Chrisztó Miklós. — (Folytatás.) Napi oledelemnek egy részét a kemenezóbe rejtettem, a ásik részt pedig érintetlenül hagytam, hogy lássák boteg*) Az elhuiiytua^ kéziratban talált költeményeiből. Szerk, sógemet. Napról-napra többet hagytam meg. Csak annyit ettem, hogy életemet fentarthassam. Komolyan beteg lettem s sokat szenvedtem, dű tovább játszottam szerepemet, hogy az orvos az épület másik szárnyába vitessen, a hol jobb levegő volt. Cselem sikerült. Győztem 1 Uj lakásom barátságosabb volt és kertre nyílt. A kert alján a vasút sine nyúlt el. Ezen akartam én menekülni. Tudtam, hogy pénzre van szükségem, pénz!... hogy jutottam hozzá? mindjárt meglátja. Most már nom akartain meghalni, mindig többet ettem s egészségem csakhamar visszatért. A kartbaa szabad volt ugyan sétálnom, de csak felügyelet alatt. Vógra a doktor is látta javulásomat s kilátásba helyezte szabadságomat. Ellenállhatlan vágyat éreztem nem várni be azt az időt, hanem mielőbb megszökni. Éjjel-nappal lastom a jó alkalmat. Nem sokáig kellett várnom. Egy roggalt sétánk alkalmával a doktor is hozzánk csatlakozott s a felügyelőt beküldte. Egyedül akarta velem eltölteni as időt. Dobogott a szívom örömében; da nom mertem mutatni. Mint mondám, a vasút a kert alatt ment el. Arra irányoztam lépteimet. A doktor kövotott. — Ma szép napunk lesz B... ur — szóla hozzám nyájasan — miközben zsebben lévő egyik kezével aranyait csörgette. Aranyait ... mi után én annyira vágytam. — A nyarat már valószínűleg birtokán fogja tölthetni, folytatá a jó ember. Annyira barátságos és leereszkedő volt hozzám, hogy most még jobban gyűlöltem, mint kezdetben. Sem felelni, sem arcíába tekinteni nem volt bátorságom, féltem hogy kitalálja gondolatomat. Elértünk a kert legszélére s egy magaslatról néztük a vasútvonal futását, A vonaltól csak egy alacsony sövény választott el bennünket, villámgyorsasággal fordultam felé s kíáltám : — Halj meg kutya! halj msg! ón örült vagyok, őrült 1 s erre megesküdtem ! . . . Athletai erő volt karjaimban, megragadtam s fejét fatörzshöz vágtam. Oíi ez volt aztán a bosszú 1... Annyira elváltozott arcza, hogy ínég testvérei sem ismertek volna rá. A vonat éles fütytye tudatá, hogy az állomáshoz közeledik. Nem volt veszteni való időm. Óráját kivettem, valamint pénzét is, malylyel még előbb olyan kedélyesen játszadozott. Ha ha ha I... testét a sínre vonszoltam s a vonat keresztül robogott rajta. Bosszúlhatta-e jobban meg magát egy örült ? Szóljon . . . szóljon ! . . . Ijedtségemben sem szólni, sem mozdulni nem tudtam. — Nos szeretné tudni, hogy jöttem ide? Ez az ö köpenye, magamra vettem ós úgy jöttem ki a kapun. A felhajtott gallér és az orvos kalapja magát a kapust is tévedésbe hozta. Mikor elhagytam azt az elátkozott házat, ugy éreztem, mintha szárnyaim nőttek volna. Az emberek rám bámultak ; da mit törődtem én azzal ? . . . A doktor pénzén jegyet váltottam ha ha ha ! ... a doktor pénzén! . . . Egy aranyon vérfoltot pillantottam meg, nagynehezan levakartam, de mikor másodszor megolvastam pénzemet, az arany egészen véres volt. Da nam vette észre senki... és ón szabad voltam .... szabad ... óh mily kéjes érzés ! ... Da most már feleljen őszintén, elhiszi, hogy örült vagyok ? Oly közel hajolt hozzám, hogy lehelotét éreztem. Ez alatt egészen bealkonyodott, s szemei a sötétben olyan különös fényben égtek, hogy a vér megfagyott ereimben. (Folyt, kőv.)