Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-04-12 / 44. szám

B.-Csaba, 1881. v* VIII. évfolyam, 46. szám. Vasárnap áprilhó 17-én. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú iap. Megjelenik hétenként háromszor: vasárnap, kedd, (féliven) és osíitörtöliön. ELOFIZETESI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre C frt Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van j ogositva : Ilaaseustein és Yogler czég Bées, Prága, Budapesten, Németor­szág és a Svájez minden fővárosaiban. Főszerkesztő : GÁRZO GYULA. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Apponyi-utcza 891. számú ház, hová a lap szellauii és anyagi részét illető minden közleményt czitnezni kérünk. Köziratok ívom adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható (írunfeld J. könyvkereskedő urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Etőlizethetui helyben a szerkesztőség 03 kiadóhivatalban és Biener B. ur nagytőzsdéjébeu, de Povázsay László úr nyomdijában is fo­gadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivatalok­nál, 5 kros póstautalványnyal. Előfizetési felhívás a BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY VIII évfolyamának másotlili. negyedóro. í ' i 1 Évnegyedre 1 frt 50 kr. Fél évre 3 frt Háromnegyed évre 4 frt 50 kr. Egy hóra — 60 kr. Az előfizetés legezélszerübben postautalványnyal eszközölhető. Az előfizetések a „Békésmegyei Közlöny" kiadóhiva­talához czimzendők. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. B. Csabán, márczius hó 20-án. A „Békésmegyei Közlöny " kiadóhivatala. MEGYEI HIREK. — Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" 2-ik évnegyedre. Előfizetési dij : egy ne­gyedévre 1 frt 50 lei •; fél évre 3 frt; liáromnegyedévre 4 frt 50 r; egy hóra, 60 lir. fl: Gryulán a várkastély-kertet ismét csinosítják, szép fiatal fenyőkkel ültetik be, s a Körös felöli részt kerítéssel veszik körül. Kár is lett volna e szép körtet elhanyagolt ál­lapotában hagyni, annyival inkább, mert az uradalom jó­szívűségéből Gyulán csak is ez az egy sétahelye van a kö­zönségnek. — Vésztön Kohn Sámuel ur és kedves nejo elhatároz­ták a napokban, hogy a körös-tarcsai árvízkárosultak javára könyöradományokat gyűjtenek, mely nemes tett dicséretre uem szorul. Iskolába járó gyermekeiket pedig tanulótársaik­tól való gyűjtésre szóliták fel, igy szoktatván őket korán ne­messzivüségre. Óhajtjuk, hogy példájukat sokan kövessék I — M.-Berényből ápr. tí-diki kelettel írják nekünk : „S entandrási Pál, az itteni raf. egyház község fiiskolának lan­kadatlan buzgalmú tanítója, í. évi ápril 1-én háromnapi KÍ­nos szenvedés után, agyszólhüdós következtében bevégezte földi pályáját, életének 56 ík évében. 8 gyermeket, azoK kö­zött 4 kiskorú árvát hagyott maga után — kik miután édes anyjukat is ez előtt pár évvel elvesztették — apa ós anya nélküli árvákká lettek 1 Kétségtelen, hogy az elhalt apa hosz­szú idő . ön keresztüli hiisóges működését, közked vasséget, az egyház község a neveletlen árvák irányában, tettleges jóaka­rata által fogja nyilvánítani és kimutatni. A temetés vasár­nap délelőtt ll órakor törtónt. A szomorú iskolaháznál P. J. segéd-lelkész szép imát; a templomban nt. T. D. lelkész ur egész tanulságos gyászos egyh. beszédet, a sirnál gyomai tanitó s egy időben a boldogultnak tanítványa : V. L. mon­dott jeles oracziót. A mostanában újonnan alakult dalárda a templomban és sirnál meghatóan énekelt. Daczára a vásáros időnek, s csaknem feneketlen sárnak, minden rendű-rangú, igen nagyszámú nép kisérte ki a boldogultat a temetőbe ; — oda, hova ő — mint egyszersmint .énekvezér is — 35 éven át oly sok százakat kikísért volt! Megérdemelte! Jó etnber, családapa, hivatalnok s polgár volt I Béke lebegjen sirja fe­lett 1 M. J." — Kocsiposta-közlekedés érdekében a közlekedési miniszter a nagyobb csomagu ós súlyú hivatalos nyomtatvá­nyok postai szállításának szabályozása tárgyában átíratott in­tézett az összes minisztériumokhoz, melyben annak előadása mellett, hogy országszerte azon szokás divatozik, hogy a hi­vatalos nyomtatványok vidéken lévő államhivatalokhoz több­nyire az év vége felé expediáltatnak, a mikor pedig a kocsi­posta a közönség részéről is leginkább igénybe van véve te­herküldemónyekkel és a midőn a terhesebb ós nagyobb cso­magok szállítása az őszi esőzések által megrontott utakon te­temes s néha egész legyözhetlen nehézségekkel jár, — az iránt kéretnek tel, hogy a nagyobb tömegű ós sulyu hivata­los nyomtatványok postán elküldése iránt lehetőleg oly intéz­kedések tótessenek, hogy azok a nyári hónapokban, ós nem mint eddig, az óv vége felé adassanak fel a postára továb­bítás végett. * Megyénk adófizető polgárait figyelmeztetjük, hogy f. hó 15 éig a mult évi összes adótartozásukat igyekezzenek kifizetni, miután az 1874. évi XXXÜ1. óa 1875. évi VI. t. czikk rendeletei szerint a hátralékos a választók névjegyzé­kébe fel nem vétetik és igy választói jogot nom gyakorolhat. — A lapunkban már többször említett Mihálfi József szarvasi tanár ur, lapuak munkatársa által szerkesztett „Bé­késmegye térképe" megjelent s a hozzánk beküldött példány­ból alkalmunk volt meggyőződni, hogy e mü a hozzá kötött várakozásokat messze túlszárnyalta. Lelkiismeretes szabatos­ság mellett, csiny, disztingvált .ízlés es világosság jellemzi azt s csaknem nélkülözhetlennó teszik minden békésmegyei polgárra nézve, ki szülőföldje iránt érdeklődik. Természetes s bárki által is egy pillanat alatt könnyen áttekinthető képét nyújtja az megyénknek; szembe ötlö jelek mutatják a vá­rosok, falvak, puszták, folyók, csatornák, nádasok, mocsárok, erdőségek, vasutak stb. fekvését, BÖt a velünk szomszédos me­gyék egy jelentékeny része is fel van benne véve. Hogy e mü mily égető szükséget pótol, arról már többször tettünk említést s remélhetőleg az első kiadás nagyhamar el fog kel­ni. Ara 1 frt. Kapható Szarvason a szerzőnél. — Az árvízkárosultak javára Csabán rendezni szán­dékolt népünnepély tárgyában vasárnap délután a város há­za dísztermében megtartatott az értekezlet. Launer Károly úr, hogy az értekezésnek a kozdet nehézségeivel hosszabb küz­delme ne legyen, egy részletes javaslatot olvasott fel, mely az ünnepélynek programmját képezné. E terv szerint az ün­nepély egy, esetleg két egész napra terjedne. Megállapodás azonban nem jöhetett létra, miután Zsilinszky Mihály képvi­selő bejelentette, hogy ő már egy korábbi alkalomból Jókai Mór és Szilágyi Sándor igéretét birja arra nézve, hogy le­jönnek Csabára egy-egy felolvasást tartani. Szóló tehát na­A „IMÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. Végrendelet.*) Csak b,intsd hát, osak kíao d, Vértzd e szivet ; M ly téged, lányka oly Őrülten szeret. ti ötölj bár, azért én Feléd hajolok, Mig téged szeretve S áld\a — meghalok. — A virágot is a Nap fonnyasztja el S arra fordul még is, Hol az száll vagy kel — S emlékül r/td hagyom Minden dalaim : Gyönyörködj széttépett Lelkem rongyain. (.Márczius 19-éu. 1858.) Petőfi István. A gyorsvonaton. — Wintorfeld A. után : Chrisztó Miklós. — (Folytatás.) Napi oledelemnek egy részét a kemenezóbe rejtettem, a ásik részt pedig érintetlenül hagytam, hogy lássák boteg­*) Az elhuiiytua^ kéziratban talált költeményeiből. Szerk, sógemet. Napról-napra többet hagytam meg. Csak annyit et­tem, hogy életemet fentarthassam. Komolyan beteg lettem s sokat szenvedtem, dű tovább játszottam szerepemet, hogy az orvos az épület másik szárnyába vitessen, a hol jobb levegő volt. Cselem sikerült. Győztem 1 Uj lakásom barátságosabb volt és kertre nyílt. A kert alján a vasút sine nyúlt el. Ezen akartam én menekülni. Tudtam, hogy pénzre van szükségem, pénz!... hogy jutottam hozzá? mindjárt meglátja. Most már nom akartain meghalni, mindig többet ettem s egészsé­gem csakhamar visszatért. A kartbaa szabad volt ugyan sé­tálnom, de csak felügyelet alatt. Vógra a doktor is látta ja­vulásomat s kilátásba helyezte szabadságomat. Ellenállhatlan vágyat éreztem nem várni be azt az időt, hanem mielőbb megszökni. Éjjel-nappal lastom a jó alkalmat. Nem sokáig kellett várnom. Egy roggalt sétánk alkalmával a doktor is hozzánk csatlakozott s a felügyelőt beküldte. Egyedül akarta velem eltölteni as időt. Dobogott a szívom örömében; da nom mertem mutatni. Mint mondám, a vasút a kert alatt ment el. Arra irányoztam lépteimet. A doktor kövotott. — Ma szép napunk lesz B... ur — szóla hozzám nyájasan — miközben zsebben lévő egyik kezével aranyait csörgette. Aranyait ... mi után én annyira vágytam. — A nyarat már valószínűleg birtokán fogja tölthetni, folytatá a jó ember. Annyira barátságos és leereszkedő volt hozzám, hogy most még jobban gyűlöltem, mint kezdetben. Sem felelni, sem arcíába tekinteni nem volt bátorságom, féltem hogy kitalálja gondolatomat. Elértünk a kert legszélére s egy magaslatról néztük a vasútvonal futását, A vonaltól csak egy alacsony sövény választott el bennünket, villámgyorsasággal fordultam felé s kíáltám : — Halj meg kutya! halj msg! ón örült vagyok, őrült 1 s erre megesküdtem ! . . . Athletai erő volt karjaimban, megragadtam s fejét fa­törzshöz vágtam. Oíi ez volt aztán a bosszú 1... Annyira elváltozott arcza, hogy ínég testvérei sem is­mertek volna rá. A vonat éles fütytye tudatá, hogy az állo­máshoz közeledik. Nem volt veszteni való időm. Óráját ki­vettem, valamint pénzét is, malylyel még előbb olyan kedé­lyesen játszadozott. Ha ha ha I... testét a sínre vonszoltam s a vonat keresztül robogott rajta. Bosszúlhatta-e jobban meg magát egy örült ? Szóljon . . . szóljon ! . . . Ijedtségemben sem szólni, sem mozdulni nem tudtam. — Nos szeretné tudni, hogy jöttem ide? Ez az ö köpenye, magamra vettem ós úgy jöttem ki a kapun. A felhajtott gallér és az orvos kalapja magát a kapust is tévedésbe hozta. Mikor elhagytam azt az elátkozott házat, ugy éreztem, mintha szárnyaim nőttek volna. Az emberek rám bámultak ; da mit törődtem én azzal ? . . . A doktor pénzén jegyet vál­tottam ha ha ha ! ... a doktor pénzén! . . . Egy aranyon vérfoltot pillantottam meg, nagynehezan levakartam, de mi­kor másodszor megolvastam pénzemet, az arany egészen vé­res volt. Da nam vette észre senki... és ón szabad vol­tam .... szabad ... óh mily kéjes érzés ! ... Da most már feleljen őszintén, elhiszi, hogy örült vagyok ? Oly közel hajolt hozzám, hogy lehelotét éreztem. Ez alatt egészen bealkonyodott, s szemei a sötétben olyan különös fényben égtek, hogy a vér megfagyott ereimben. (Folyt, kőv.)

Next

/
Thumbnails
Contents