Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-04-03 / 40. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1881. 43. szám. beteg lett és elhunyt. Vole ismét e^ygyel szaporodott azok száma, a kik h'v fásuknak estek áldozatul ! Legyen áldott emléke ! — A következő helyreigazítást rettiik: A „Békésmegyei Közlöny" tekintetes szerkesztőségének B.-Csabán. A „Békésmegyei Közlöny" f. é. 49-ik számában Békésről márt. 29-iki kelettel közlött távirat érthetetlen, felkérem szíveskedjék azt kiigazítani; az eredeti távirat hű másolata következő : Szolgabírónak Csabán ! Kögyesí keresztgát szakadásához, melynek elzárása teljesen biztosítva nincs, naponként felváltandó 50 főnyi közerőt rendeljen ki azonnal, ásó-lnpáttal ellátva, felváltással. Békés összes védereje tárcsái lászló-zugi szakadásokon kitört, és Békés M -Beréuy Tárcsát veszélyeztető árviz elleni védelemmel foglalkozik. Jantsovits kormánybiztos." -- Bekós 1881 ápril hó 1. Mezey Lajos Békésváros jegyzője. Mindenféle. * Megrémüit szinházi közönség. Rendkívül izgalmas jelenetnek volt színhelye a vasárnap délutáni előadás alkalmával a lyoni Variétés-szinház. Három órakor az 1500 ember által látogatott színház nézőterén egyszerre fekete, fojtó füst kezdett jelentkezni, mire a színfalak mögül két tűzoltó lépett ki, átfutva a színpadon. Mindenki azt hitte, hogy tűz ütöű ki. Néhány másodpercz alatt leirhatlan zavar támadt. Megrémülve ugrott föl helyeiről a közönség, a kijáratok felé rohanva. Az iszonyú tolongásban sokan megsérültek. Két nő futás közben elesett a lépcsőkön. E szerencsétleneket majdnem agyongázol ta az eszeveszetten menekülő sokaság, ügy e nőket, mint más súlyosabban megsérül* egyéneket, a legközelebbi gyógyszertárba szállították. Szerencsere az egész vak lárma volt. A füst, mely annyira megrémítette a közönséget, egy kályha megromlott csövéből tódult ki. A halálra ijedt színházlátogatók csak nagy nehezen tértek magukhoz rémületőkből. Az előadást folytatták ugyan, de sokan DPIII mentek többé vissza a szín házba, A zavarban néhány zsebmetsző több tolvajlást követett el. Többek között egy elájult hölgynek ellopták értékes gyémánt fülbevalóit. * Hírlapírók a nizzai színház romjai között. Néhány hírlapíró a napokban engedélyt nyert a leégett nizzai szinház belsejének megtekintésére. Rettenetes látványnak voltak szemtanúi. A lépcsőkön mindenütt vérnyomok észlelhetők. Ez az agyontiportak kiömlött vére. A színpad közelében a látogatók iszonyúan összeégett hullára akadtak a törmelék alatt. Azt hibzik, hogy ez a zenekar egyik tagjának, Secchinek, holtteste. Stícchi megmenekülhetett volna, de e helyet föJrohaot a színpadra, hogy meguieutse anyját, ki karénekeünö. E nő azonban szerencsésen kijutott az égő színházból. A látogatók nem sokáig időzhettek a romok között, minthogy a megrepedezett falak között életük pillanatig sem volt biztonságban. Törvénykezési terem. * A békési kir. jbiróság ügyforgalmi kimutatása 1880-dik évről. 1) Közpolgári per. A mult évről folyamatban maradt 36,1880-ban érkezett 309, lett 345, elintéztetett ítélettel 200, végzéssel 69, ogyezséggel 36, összesen 305, maradt hátralék 40. — 3. Örökösödési ügy . maradt 17, jött 129, lett 146, elintézve 131, hátralék 15. — Egyéb folyó ügy: maradt 16, jött 583, lett 599, elintézve 592, hátrelék 7; 4) f e 1 eb v i t e li ügy: a semitőszékhez 20, a másod és harmadbirósághoz 97, visszaérkezett a sommitűszéktől, helytadó 8, el v»gy visszautasító 15; a 11-od bíróságtól helybenhagyó 46, megmásító 11, feloldó 4. a lli-ad bíróságtól helybenhagyó 17, megmásító egy sem, feloldó. 1.—5) Telekkönyvi ügyek: a) per: mult évről folyamatban maradt 5, érkéz. 13, lett 18 elint. Ítélettel 5, végzéssel 9, egyességgel 2, hátralék 2; b) folyó ügy: maradt 158, jött 3293, lett 2451, elint. 5347, hátralék 104; telekk. felebbviteli ügy: 43, visszaérkezett helybenhagyva a Il-od biroságtól 35, megmásító 11, a Ill-ad bíróságtól 2 helybenhagyó. * Jegyzéke a b.-gyulai kir. tszéknél 1881. ápril 4-én s következő napjain előadandó bünf. s polg. ügyeknek. Klőadó Nogáll. 498. Surgent Jánosné és társai lopás, illetve orgazdaság. 566. Exner Vaszalie JS'yisztor Jüan, lopás illetve orgazdaság. — Márc. 5. 3172. Goldis Jánosné és társai lopás. 106. Tischler Eerdiuandné lopás. Klőadó Urbán. Ápril. 6. 1039. P. Özv. Krdódi Mihályné, sztil. Perei Maria ós érdektársainak, Szabó István és társai elleni 888 frt 87 kr. s jár. iránt pere. 1980. A. Pap Júzsef és G. Szilágyi Sándor felpereseknek, néh. Krdődi Mihály öiökösei és (iyürki Gábor alperesek elleni 4392 forint s járulékai iránti pere. Irodalom és művészet. — Csabai színház. Tegnap lépett fel Leövey Ilka újonnan szerződött tag „Ágnes asszony"-bau először. Ma „Becsület szegényéiben játszik másodszor A kisasszony egyike a vidéki színpadok legszebb alakjainak, ki ezen — mindenesetre figyelemre méltó előnye mellett — igen szép színpadi tehetséggel is meg van áldva. Játékáról jövő számunkban szólandunk. A mult hét folyamán Király Amália jutalmául „Oh azok a férfiak !" Rosen Gyula 5 felvonásos vígjátéka adatott. Őszintén sajnáltuk, hogy e kedves színésznőnk jutalomjátékán a közönség oly csekély számban volt képviselve. De a kik ott voltak, azok gyönyörködve szemlélték azt a szabatos s helyen kint csaknem művészi árnyalatokkal bíró alakítást, mellyel a birkahusevés theoriáját magyarázó, bizarr ideákkal telt nőt játszotta. Aradi örökké mosolygó s mosolyogtató humorával páratlanul egészséges alakot teremtett a papucshős férjből. — „Angót''-ban Alszeghy Ilona ismét bebizonyította, hogy a vidékeu a kevesek közé tartozik, kik az énekes női pályára lépve, oda alapos zenei tanulmányokat hoztak magukkal Csak nagy ritkán hallunk oly biztos — mondhatnók játszi könnyűséggel kezelni az éneket, mint a hogy az néki adatott. Igaz gyönyörrel szivta be fülünk a lágy zengésű dallamokat, mik oly. olvadékony melegséggel szállongták. Erdey tíertha hasonlókép szépen énekelt s játéka is disztingváltabb volt, inint egyébkor. * A Magyar Szemle II. füzete Bodnár Zsigmond szerkesztés mellett és Mehner Vilmos kiadásában megjelent ós hozzánk beküldetett E folyóirat szélesebben és behatóbban tárgyalja a tudomány és történet, irodalom és művészet kérdéseit, s kellőleg kívánja tájékozni az olvasót külföldön és hazánkban felmerült uj nézetőkről, eszmékről, találmányok rói és fölfedezésekről; e füzet főbb czikkei ezek: Martinovics Ignácz. Pauler Gyulától. A harmadik köztársaság és a diktátor, Beksics Gusztáv tói. A ragályos betegségek és a gombaelmélet Csákó Kálmántól. Bella *** Irodalmi szemle. A 3-ik füzet a következő tartalommal jelent meg Arany János elbeszélő költészete, Haraszty Gyulától. — Bella elbeszélés — A vallás kérdéséről, Bodnár Zsigmondtól. — Egy kuruezvilági Proteus, Thallóczy Lajostól. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Az aranka vagy luezerna-kosz kiirtása. Mostanaban nagy érdeklődés fejlett ki az aranka vagy luezorna-kosz kiirtasi módjai iránt. Szabad legyen nekem mint a gyakorlat emberének szintén röviden hozzá szólnom. Eltekintve ezen ártalmas s felette terjedókeny növénynek mikénti keletkezésének kérdésétől, én csak röviden annyit kívánok megjegyezni és ismételve kinyilatkoztatni, miszerint teljesen meg vagyok győződve, hogy ez époly beteges kinövése a lucaernának, uiínt például a tölgyfának a „gyöny", melyből többek között a madárlépet főzik; s ép azért vethetjük a legtisztább, legegészségesebb magot, azért 3—4 vagy legfeljebb 5 év múlva terjedni fog luczernánkban az aranka. Figyoije meg bárki, egy 6 -10 hétig tartó szá razság alatt, a mi különösen az alföldön nem ritkasság, jun.aug. hónapokban, — midőn a föld ugy ki van égve, hogy abban nedvességet 3—4 lábnyi mélyen sem lehet fölfedezni felülről pedig még harmatot sem kap, a midőn tehát a természet szerint mindenfele magcsirázásra képtelen, s látni fogja a figyelmes kutató, hogy az aranka itt is, ott is kelet kezní fog s azután gyorsan terjed tova, s ha idején elejét nem álljuk, megöli luezernásunkat, s dúsan hoz magot is mely szintén csíraképes, s ez uton is terjed. Hanem erről csati mellékesen óhajtottam szólni, logföbb a miért tollhoz nyúltam, az, hogy megóvjam guzdatársaímat azon sok badar javaslattól, mely ez irányban felszínre ko riilt. 8 a melynek legtöbbje egyrész túlságos sokba kerül s raigd a mellett sem érünk velők czélt. Pár évvel ezelőtt sok keserves kísérleten estem át ma gam is; megkisérlettem, mint csalhatatlan oljárást, az arankafoltokat árva polyvával teríteni bo ; nom ért semmit, mert vagy a luczerna is kiveszett arankával együtt, vagy padig szépen felnőtt mindenik a polyvára s haladt a pusztítás tovább. Azután a másik felette ajánlott módot vettem elő, t. i. az arankás foltot kapával lonyo3ettsm, s a foltokat tavasszal újra bevettettem ; Oz SJ n . vezetett czélhoz, s hozzá iszonyú sokba került, esvén ezen munkálat épen a legnagyobb s legdrágább munkaidőre. Ép ugy ilyen munkálat közben lepett mog pár év előtt. Mokry Soma barátom, a békósmegyei gazgasági egylet nagyérdemű titkára s figyelmeztetett egy olcsobb s bizton állíthatom, a legczélszerübb irtási módra, mely abból áll, hogy aranliaf'oltokat szalmával behintünk s azután meggyújtjuk. Ezen eljárásnak ekként kell történni: Az első kaszálás után azonnal vagy magunk, vagy egy inogbizható cselédünk sorbajárja a luezornás táblákat s a legcsekélyebb arankafoltot találja is, jegyet tesz, öt követheti egy szalmával rakott kocsi pár emberrel s minden ilyen kijegyzett foltot szalmával térit be az aranka bujaságához mért vastagon s ezt meggyújtja. A második kaszálás után ezen eljárás f'olytattatik. Az eredmény meglepő, mert kivéve azon pár tövet, honnét az aranka kiindult, — tehát azorintum beteg tövot — a többi ismét szépen s még bujábban kihajt a második kaszáláskor csak annyiban fog különbözni a la nem égetettöi, hogy zöldebb s egészségesebb színű ieead. S épen ezért, mert mit sem vesztünk, jó darabon le kell égatni a folt körül mindenütt, nehogy egy szálacska is elmaradjon, mort akkor munkánk ismét sikertelen leend. Ez-jn munkálat gyors, biztos és olcsó, mert három emberrel s egy ló ogattal egy hét alatt képes vagyok pár száz hold már jóformán ellepett luczernást kitisztítani anélkül, hogy üres foltok támadnának munkám után. Tegyenek t. gazdatársúím kísérletet s mog fogják látni, hogy ez oz egyelőn praktikus eljárd., mert mint mondám óv alatt, 10,000 frtnyi alapítvánnyal járul. A társaság tekintettel arra, hogy a tanuk, a nagyobb tapasztalásu gazdatisztek számának szaporodása első sorban elősegíti a hazai íöldmivelés emelkedését, oly nevelési évi járulékot alapit, melynek segélyével a gazdászati akadémiákon a gazdasági pályára lépett ifjakból gazdatisztek neveltessenek. A gazdasági pályra lépett ifjak köziil hatnak a jövő iskolai évre egyenként 400 s igy összesen 2400 frt ón járadékot ad. A kijelölésre nézve a társaság első sorban azon intézetekhez fordul, melyekkel már szerződési viszonyban áll s azon óhajtását fejezi ki, hogy a kijelölés a menuyire lehetséges, első sorban a gazdatisztek vagy a kis birtokosok fiait érje. A kijelölés joga ez évben Arad, Bács, Bars, Békés, Bihar ós Borsod vármegyék gazdasági egyleteit fogja érni. A társaság továbbá az országos magyar g-nzdasági egyletbe fogja lépni. A társaság továbbá az országos magyar gazdasági egyesület istváutelki földmives és haszonkertészeti iskolájaba (Rákos-Palotán) két árva fiút küld, kiknek kiképeztetésére ós ruháztatására ez évre 340 frtot adományoz. Továbbá a társaság a hírlapírói nyugdíjintézet alapitói közé lépett 2000 frt adománnyal, a budapesti országos orvosi kör által a kereset-képtelpnnó vált ós önhibájuk nélkül Ínségre jutott orvosok, ezek özvegyeinek ós árváinak segélyezése ezéljából létesített segélyegylet pártoló tagjai közé pedig 500 frt adományával. * A debreezeni ipar-mil-kiállitás iránt — mint értesülünk — országszerte már is nagy érdeklődés mutatkozik ; e kiállítás mely főleg az iparosok munkaképességéről, szorgalmáról van hivatva tanúbizonyságot tenni, meg is érdémii, hogy az iparos-osztály által melegen karoltassék fel. — Az önnálló iparosok köréből is már számosan közremunkálnak a kiállítás síkerülésa tekintetében, minélfogva csak örömünknek adhatunk kifezést, hogy a munkás osztálynak ujabban alkalma nyílik bebizonyíthatni, miszerint képesség és szorgalom nála nom hiányzanak, m. magunk részéről ujabban felhívjuk városunk és környékének minden rendű iparosát hogy igyekezzenek e kiállításban minél számosabban résztvenni. A debreezeni ipar-mü kiállítás határnapjai következők : bejelentések elfogadtatnak 1881. julius 1-éig. A tárgyak beküldendők julius 20-tól augusztus 10-éig. Megnyitás augusztus 20-án. Miután a megnyitásig minden ügybarátnak elogendő ideje van a kiállításnak propagandát csinálni: ajánljuk e nagy fontosságú ügyet a legszélesebb körök, valamint egyesek jó indulatába és hazafias pártfogásába. Humor. * A „kibiczelés" törtónetéban sok mulatságos eset van már feljegyezve, de olyan mint ez aligha. S a mi a fö benne, az, hogy a történet szórói-szóra igaz s törtónt a fővárosban. Két öreg úr nagy komolysággal üti a pitiétet. Az egyiknek szép dohánytartója van, a másiknak finom ezüst burnótszelenczóje, melyet mindkettő a mellette álló székre helyez a nagyobb kényelem okáért. Ezenkívül ül mindenik mellett — a mint ez már minden becsületes parthiehoz okvetetlenül szükséges — egyegy jámbor kibicz rendkívüli áhítattal figyelvo az érdokes játszmára. — Egyszer csak nyílik az ajtó s egészen nesztelenül egy elegáns fiatal ember lép be rajta, hamis mosolylyal intve a társaságnak, hogy megérkezését az ajtónak háttal ülö egyik játszónak valahogy el ne árulják, Azok elértik a tréfát és helyeslő mosolylyal nézik tovább a játékot. Az ifjú nesztelenül közlekedik. Látszik rajta, hogy a nevetést maga is alig bírja elfojtani. Ujját ajakára téve még egyszer figyelmezteti az illetőket hallgatásra, aztán szépen zsebre ágja a szép ezüst pikszist. A többiek a markukba nevetnek s visszafojtott vihogással nézik, mint távozik ismét az ifjú lábujjhegyen ujját még mindig ajakán tarts a. A játék folyik tovább, mig egyszer az öreg ur szippantani akarva á szelencze után nyul. Nincs 1 Tapogatja zsebeit. Nincs ? A többiek előbb titkokban mosolyognak, majd vihogni kezdpnek, végül pedig roppant nevetésben töruek ki, midőn az öreg gyertyával az asztal alatt is keresi kedve? szelenczéjét. Az öreg zokon veszi a nevetést, rossz viezuek tartja az egészet s kéri a pikszist. „Már csak rérje attól a barátjától, a ki épen most osont ki vele", mondá végre az, a ki a nagy nevetéstől legelőbb szóhoz juthatott. — „jtx.z én szelenczémmel?" — „Persze." — ,A barátom?, — „Persze 1 Egy magas, barna, pápaszemes fiatal ember ! Az előbb jött, lábbujhegyen s intett, hogy ne rontsuk el a tréát!" — A dolog pedig ugy állt, hogy a szemüveges ifjú efiy — furlaugos csaló volt, a kit aztán hasztalan kerestek s kinek mesterfogásához a kibicz urak hűségesen kibiczkeJtek. Leguj alblb. •* Taafe gróf Nevald polgármesternek jelenté, hogy a trónörökös menyegzője május 10-én tartatik. * Eddig csak Belgium, Monakó ós Görögország ismerte el Romániának királyságát. * Berlinben Treít^chke tanár, Lőve Lajos képviselőt Járbajra hívta ki. Szerkesztői pósta. gye olcsó és biztos. * Az első magyar általános biztosító társaság, melynek zármerlegét mai számunk hirdetési rovatában Közöljük, m. hó 26-ikán tartott közgyűlésen a mult évi tiszta nyereményből közhasznú czélokra e nyeremény 1 százalékát 8i06 írt 94 krt szavazott meg. A vörös kereszt országos segélyegylet czéljaiuak előmozdításához 2000 fitos évi részletekben 5 * Az árva „és a haza iránti szeretet" czimü versei a legkezdetlegesebb kívánalmak mértékét nem ütik meg s igy sorsuk a papírkosár lett, hol azonban nem maradnak „árván" mert sok hasonló zsenge társaságába jutnak s habár lehe', hogy azt a „hazát" nemis szeretik, de egyelőre megérdemlik. * A bűnös lelki állapotáról czimü csevegés épen arról nem beszél mi tárgya volna az állítólagos csevegésnek. Nom közölhető. * K. M. urnák, Kaposvár t, Tudósításait és czikkeit, a menynyibon a megyénkbeli és ottani gazdasági viszonyok és gazdálkodási módra nézve összehasonlító észleleteket, adutokat tartalmaznának, szívesen vennők. Felelős szerkesztő: l)r. Báttaszéki Lajos. Szerkesztőtárs : Zsilinszky Endre,