Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-03-31 / 39. szám

Békésmogryei Közlöny" 1881. 25. szám. )en visszak éretitek: a községi, vagy az or­szágos pénztár előlegez a takarékpénztárnak. A pénztár nyereménye egy bizonyos ösz­ízegig tartalék-képzésre fordittatik; azontúl pedig a községi, vagy országos pénztárba foly és pedig oly institucziók javára, melyek czélja a nép szegényebb osztályainak sorsán javítani. Ezek a valódi takarékpénztárak! A mieink e nevet csak cz>'g. ;rül használják; valóságban pedig mixtum < ompositumok, melyek a hitel­üzletek összes nemét föl.arolják; de oly cse­kély alaptőkével, a minő mellett külföldön ily bankokat egyáta'án nem engedélyeznének. E hibás szervezet oka annak, hogy nagy­részt ez intézetek humánus érzületére nem apellálhatunk. Közönségünk iudolencziája a másik ok, mely e hátrányos állapotok förnnaradását elő­segíti az által, hogy betétei után még ma is követeli a 6—7% kamatot; de oka annak a részvényesek nyereségvágya is, melynél fogva a 10% nem is figyelemre méltó osztaléknak tűnik föl előttük. Gondolja meg a tisztelt kö­zönség, hogy a természetes és nem mester­kélt hitel, áldás a termelőre; azonban átok, ha következményei a termeléssel arányban nin­csenek. Ez arány nálunk a lehető legkedvezőt­lenebb. Ha egy 3000 frtot érő ingatlan tulajdo­nosa 1500 frtot 8%-ra kölcsönt vesz föl, nem is említve a 9—10%-os váltókölesönt, ugy e tőkekamat az ingatlan jövedelmét már telje­sen kiinerijtette s a tulajdonos néhány év múlva azon veszi magát észre, hogy kétszeres értékű tulajdonát a kölcsön fölemésztette s azt elve­szíteni kénytelen. Ez betfg állapot, melyen magunknak kell segíteni, vagy tűrnünk, hogy a mozgó tőke lassan vérünket szívja, mig végre elöl. Az ingatlan tulajdon értéke fordított arányban áll a tőkekamat nagyságával. Első és fontos kötelme tehát az ingatlan tulajdo­nosának e mesterkélt állapotot, jól fölfogott érdekből, természetesre változtatni. Erre kell törekedni minden áron s csak jóakarat, eréiy és igaz hazafiság kell hozzá: az eredmény el nem maradhat. Hassunk oda, hogy a betevő és részvé­nyes elhelyezett tőkéjének értékén felül ne követeljen: ne tekintse 25—100 frtnyi rész­vénytökéjét játékasztalra dobott pénznek, mely a játszótársak romlásával sokszorossá nőheti ki magát; hanem szolid, értékével arányos, biztosított tőkeelhelyezésnek. Ez által elősegítvén pe'nzintéze­t e i n k humánus, üzleti eljárását, meg­mentik siilyedő gazda közönségünket. Ennek keresztülvitele káros nem lesz az intézetekre nézve sem, ha egyetértőleg járnak el a betétek és a kölcsönkamatok leszállítá­sánál. A kölcsönös bizalom föntartása végett azt ajánljuk: hogy erre vonatkozó megállapodá­saikat egymással közöljék s az, mint közös elhatározás, nyilvánosság elé hozassék. Előre!, ki hazáját, nemzetét és a szegény kisbirtokost igazán szereti. B. S. Politikai események. * Andrássy Gyula grófot a király Bécsben külön kihallgatáson fogadta A gróf Haymerle báró külügyminisz­ternél ebédelt. * Carskojesclóban Károly Lajos főherczeg s az orosz czár közt fontos tárgyalások folynak. * A képviselőház legutóbbi ülésében a polgári per­rendtartási novellát Juhász Mihály és Pauler Tivadar igaz­ságügyminiszter felszólalásai után elfogadta a részletes tár­gyalás alapjául. árulta elragadtatását, midőn az öreg tudtára adta, hogy Elemér is ott van. * * * Épen az első sétát tette anyjával a Balaton felé ve­zető gyönyörű fasorban, midőn — mintegy deus ex ina­china — előttük terem Elemér. A viszontlátás öröme mindkét arczon látható volt, ugy beszéltek egymással, mint nagyon régi jó ismerősök. Júlia arczán a búskomorság mellett is nemes lelkesség tüze égett. „No látja" — mondá beszédközben — „most mái­nem is vagyok olyan nagyon szép, most már talán jobban megértem." „Erre nézve szükséges volna, hogy nagyon sokáig le­gyünk együtt", viszonzá Elemér. „Nos, ha ön akarná — —" „Én mindenesetre akarom, de a világ az ilyen együtt­létet félremagyarázhatná. Ezen segíteni csak egy mód van " „És az ?" „Ha ön véletlenül beleegyeznék, hogy feleségem legyen." Juli.i azzal válaszolt, hogy karjaiba omolt. — — — A következő napon az öreg Istváu bácsi sürgönyt kapott fiától, melyben Júliával kötendő frigyéhez beleegyezését kérte. „Már hogyne egyezném bele" — mondá az öreg is­mert bonviván kedélyével — „mikor megvagyok győződve, hugy szép és egészséges unokáim lesznek." Jelentés a mait évi csabai hólyagos-liim­löjárváiiyról. IrtarKulpiil D tiszti alorvos*) Közvetlen az 1873-dik évi kolerajárvány után Csabán nagy mértékben uralkodott a hólyagos himlő. Már akkor irányoztam figyelme et különö­sen arra, hogy kipuhatolhassam, mily haszna és ; befolyása van a védíiirplazításnak a hólyagos him­lőre és arra a meggyőződésre jutottam, hogy az föltétlen áldásos intézmény. Ennek folytán dr. Bende úrral megbeszéltem, hogy itt Csabán, ezen oly népes városban, nem vol­na-e keresztülvihető a folytonos himlőoltás, dr. Bende ur a legnagyobb készséggel beleegyezett és keresz­tül vittük, a nélkül, hogy különös kényszereszköz­höz nyultunk volna, csakis éven át egynehányszor a templom előtt kihirdettettük és a városi lapok­ban némelykor közzétettük. A hólyagos himlő járvány tavaly következőleg kezdődött: márcziushó vége felé Kondorosról egy hólyagos himlőben elhalt kis gyermeket hoztak, •mely a város nyugati részén egy magányházban lett letéve. Közvetlen erre azon a vidéken több megbe­tegedés fordult elő. Kezdettől fogva feladatul tűz­tem ki magamnak szigorúan és lelkiismeretesen arra figyelni vájjon a védiiimló' oltás mily haszon­nal és befolyással van a jelenlegi járványban is és minden tőlem telhető eszközt felhasználtam, hogy pontos adatokat szerezhessek magamnak. Ezt an­nál inkább tartottam kötelességemnek most, midőn a védhinilő oltás oly nagyon megtámadtatik, hogy még az orvosok és természetvizsgálók országos évi nagygyűlésén ellene egy memorandum nyújtatott be. De minthogy ez idén hivatalom nagyon igény­be vett megbocsájtanak a t. kartárs urak, hogy a következőkben röviden összefoglalva közlöm. A járvány ugy kezdődött, mint fent említettem. Áprilisban elhalt a városban 3 a szőlőkben szinte 3. Akkor itt a városban nyilvánosan be lett oltva 222, a szőlőkben 23 Májusban meghalt a városban 14, a szőlők­ben 5. Akkor itt nyilvánosan oltatott 308, a szőlők­ben 64. Juniusban meghalt itt a városban 30, a sző­lőkben 12. Beoltatott itt a városban 464, a szőlőkben 42. Juliusban meghalt a városban 24, a szőlők­ben 5. *) Most, midőn a himlőjárvány ismét nagyobb mérve­ket kezdett ölteni Csabán: nem lesz érdektelen e jelentés­ből tanúságot meríteni. Szerk. Beoltatott akkor itt 281, a szőlőkben 37. Augusztusban meghalt itt 17, a szőlőkben 13. Beoltatt akkor a városban 96, a szőlőkben 22. Szeptemberben meghalt itt a városban 6, a szőlőkben 4. Beoltatott akkor itt 84, a szőlőkben 15. Októberben akkor itt 38, a szőlőkben meg­szűnt az oltás. Novemberben meghalt 7, be lett oltva 28. Meghalt összesen novemberhóig 140. A mint az itt emiitett kimutatási szám és hó­nap szerint — bizonyítja — mult évben Csabán oltás már akkor lett a nép által tömegesen igénybe véve a mikor normális időben csak elvétve törté­nik meg, a mi világos bizonyítéka annak, hogy a nép már mindjárt e járvány kezdetén az oltáshoz sietett. Továbbá azon körülmény, hogy Csabán évenként rendesen nyilványosan 1000—1100-at ol­tunk be, ez évben pedig közel 1700-zat s hogy azonkívül a magárioltások az idén oly tömegesen történtek mint azelőtt soha: bizonyítja, hogy a nép a himlőoltásnak kézzelfogható hasznát felfogja és e szerint fel is használja. Az egész járvány tartalma alatt, ha beteget vagy halottat vizsgáltam, a legnagyobb figyelmem oda irányult, hogy be vannak-e oltva ? Minden lázas betegnek mindenekelőtt megvizs­gáltam a karját. Többen attól tartottak, hogy tán megbüntetetnek mert gyermekeiket nem oltatták be és tévútra vezetni igyekeztek. — Ilyen esetben vagy az oltási jegyzőkönyvet néztem meg, vagy pedig megnyugtattam, hogy nem lesznek büntetve és behatóan kikérdeztem, hogy melyik orvos által lettek beoltva és melyik helyiségben, akkor ren­desen őszinték lettek és bevallák, hogy kisdedeik nem voltak beoltva. Az ilyenképen legpontosabban és legnagyobb lelkiismerettel följegyzett észrevételéimet a követ­kezőkben foglalom össze: I. A fentemiitett himlőben meghalt egyének közül egy sem volt beoltva, vagy más szóval itt a Csabán mult évben egy beoltott sem halt meg. II. Tíz éven alóli sikeresen beoltott gyermek, egy sem betegedett meg hólyagos himlőben. III. Újra b«oltnt.t.ak közül egy sem betege­dett meg. IV. Felnőttek, kik kiskorukban beoltattak ugyan, de nem revacczináltattak, megbetegedtek ugyan himlőben, de közülök egy sem halt meg és a betegség lefolyása enyhébb volt. V. Közvetlen a beoltás után is fordultak elő hólyagos himlőbeni megbetegedések, de többnyire oly házakban, hol már hólyagos himlőben voltak betegek és betegségök lefolyása többnyire olyan volt, mint a beoltatlanoknál. VI. Észrevehető volt, hogy a járvány terjesz­tői a be nem oltottak voltak és ha egy házban 5—6 be nem oltott egyén volt, azok mind meg­betegedtek, mialatt a beoltattak, noha abban a házban voltak, attól megkíméltettek. Erre nézve például a következő adatokat hozom föl: Obsusz Pálnak 4 gyermeke, egy 14 éves fia, egy 13 éves leánya, egy 7 éves leánya és egy 5 éves fia, közül egy sem volt beoltva és valemeny­nyien ápril 28-án megbetegedtek. Sayben János sziics 2356. sz. a. lakó egyén 6 gyermek apja; a gyermekek közül a legidősebb 13 éves volt. Csak a legfiatalabb nem volt beolt­va ; ez megbetegedett, a többi jó sikerrel beolta­tott, ezek meglettek kímélve. Mokry ur pusztájáról egy család 4 gyermek­kel jött be. egy halva volt, 2 himlőben beteg, egy egészen egeszséges. Kérdeztetvén, honnét ered ez ? azt felelték, hogy ez szerencsére beoltatott. Erdélyi Mihály 1405. sz. a. lakos négy gyer­mek apja, 2 fiu, és 2 leány. Minthogy az azelőtt született fiai meghaltak, azt hitte, hogy annak az oltás volt oka, csakis a két leánykát oltatta be, a két fiu himlőben megbetegedett és meghalt, a két leányka egészséges maradt. Minden Csabán működő orvosnak elég alkalma volt tapasztalni, hogy a hol egy házban akárhány gyermek volt is együtt, csakis a be nem oltott betegedett meg. Én is észleltem számos ily esetet. Soknn állítják, hogy oly házban, vagy oly vi­déken, hol himlőbetegek vannak, a himlőoltás a betegség kitörését elősegíti. Vájjon tanácsos-e, vagy sem ily esetben a himlőoltás, a következő esetek­kel akarom megvilágítani. Marik Jánosné hivatott 13 éves himlőben fekvő gyermekéhez, ki már agóniában volt, sírva panasz-

Next

/
Thumbnails
Contents