Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-03-27 / 37. szám

„Bek ésmegyei Közlöny" 1881. 112. szám. népességű földmivelő ország felvirulására nézve ez az első garanczia,*) A társadalmi életmódot, a költekezést, a ruházkodás, élelmezés és általában az úgynevezett kulturszükségletek módját gyorsan átvettük a nyugat müveit népeitől, azonban a nélkül, hogy az anyagi gyarapodásban is lépést tarthattunk volna velük. Ugy jártunk e tekintetben, mint azon irigy asszony, a ki mindenképen ugy akar öltözködni, mint a szomszédasszony, a kinek 6 fertályos ferje van, mig az ő ura csak amolyan gányó ember. És bámulatos! A könnyelmű életmód vádja éppen az intelligencziára és általában minden társadalmi mozgalomra nézve legmérvadóbb, közép, vagy ha ugy tetszik, uri osztályt sújtja. És sajnos, hanem ép a legmagyarabb középosztály az, a mely az idők súlyát érzi, mert ennél található fel leginkább a könnyelmű költekezés. És innen van az, hogy józan megfontolás és élelmesség hiján a történelmi nevezetességű magyar középosztály csaknem mindenütt ki van már vetkőztetve a patriarchális és hagyományos anyagi jólétből. A társadalmi igények túlmagasra vannak már felcsigázva és ezekről még is oly nehezen mondunk le. Az úgynevezett honoracziósok életpályája anyagilag vajmi gyéren nyeri jutalmát. A ruházkodás, gyermekek neveltetése és a modern kornak megszámlálhat la n szükségei nincsenek arányban a jövedelemmel és még kevésbbé a költségekkel, Van-e, a ki ezt be ne látná! Hála Istennek e veszedelemtől a föld népe nagyobbára meg van kímélve és, ha más körülmények nem hatnak romlására, — már ezen egy is elégséges arra, hogy legalább a „tejtől és méztől folyó

a alföldön proklamálni merjem, hogy a parasztoké a jövő! Jövő czikkem apotheozisa lesz derék parasztjaink*) anyagi és szellemi sikereinek, a melyet önnön erényeivel vivott ki magának? Politikai események. * Csernajevet Pétervárra várják, magasrangu közigazgatási állást fog nyerni. * A czárgyilkosok elleni pör tárgyalását elhalasztották, mert Perovszka nevezetű nihilista nőt fogott el a rendőrség, ki segédje volt Ruszakovnak a czár megölésénél. * Üszküpben a török katonák 11 ligafánököt elfogtak. * Egy orosz lap azt ajánlja, hogy tegye át a czár székhelyét Varsóba, honnét nyugodtabban tehetné meg intézkedéseit. IL/fil^en -vizet ig3r-a.r1.l3: I. A földmivelő foglalkozása magával hozza, hogy a szabad ég alatt egészséges tiszta levegőben tölti életének legnagyobb részét, ennek következtében ment sok oly betegségtől melynek a város lakója alá van vetve, de másrészt oly nyavalyák is látogatják meg, a minőketa városi ember névleg nem ismer. A betegségek azon nemei, melyek különösen a földmivelő osztály sajátságai, leginkább az által volnának elkerülhetők, ha a tápláló szerek megválasztására több gond fordíttatnék. Az egészség érdekében ezen körülmény megfigyelése annál inkább óhajtandó, mert sok ebből származó baj, a legügyesebb or*) Hazánk gazdagságilag kultiválható területének alig 40%-je van a földmivelő és polgári osztály kezében; a töbui főurak, városok, az állam és holt kézi birtokban van *) A „paraszt" szó ne derogáljon a föld népének : ha nem is oly fényes, de ép oly tisztességes történelmi tradiczió hagyta ránk a paraszt szót, mint akár a mágnást, vagy nemest. vosi segitség daczára hosszas szenvedés után, csak a halállal végződik. De nem csak saját testének, hanem házi állatainak fenntartása is csak ugy képzelhető, ha a gazdálkodó földmives a tápanyag megválasz tásánál helyes irányt követ. Felesleg említenünk, hogy a viz talán egyedüli tápszer, mely nélkül sem az emberek, sem az állatok nem létezhetnek. De az ivóvíz, mely az élet és az egészség fenntartására oly szükséges, egyszersmint forrása lehet sok betegségnek vagy járványnak sőt a halálnak is. Épen azért a gazdának legelső sorban azt tanácsoljuk, hogy csak egészséges vizet igy ék. Ennek három főkelléke, hogy szines, szagos, utóizii ne legyen. Oly vizet, melynek barna, zöld, fehéres stb. szine van, ize pedig sós, nem szabad ivóvíznek használni. Igaz ugyan, hogy némely vizek az említett színnel vagy izzel mint gyógyszer betegségek ellen használtatnak; ezek azonban kivételes esetek és csak az orvos képes azok használati alkalmazását meg-határozni. A három me£r• o o nevezett tulajdonságon kivül az italul használandó viznek még egy negyedik tulajdonsággal kell bírnia, t. i. azzal, hogy ha pohárban két-három napig áll is, változatlan maradjon, mert legyen bár a viz szin, szag és utóiznélküli, apró mik roskopikus állatokat vagy növényeket tartalmazhat, melyek a betegség csiráját képezhetik. Ezen állatocskák létezéséről csak akkor győződhetünk meg, ha az állott vizben elhalnak és a pohárban levő vizet zavarossá teszik. Ha a viz változatlan marad, de a pohár szélein picziny buborékokat képez, gyenge savanyu izü, ivásra ajánlható, mert tartalma szénsav, s ez egészségünknek nem ártalmas. A jó viz kellékeihez sorozzák azt is, hogy a szappant feloldja és a hüvelyes terményeket pu hára főzze Bár a viznek ezen tulajdonsága azt bizonyítja, hogy mészsót nem tartalmaz, mégis el van terjedve azon hit, hogy a mészsavas viz az egészségnek árt. Egy gy akorló orvos tapasztalása szerint az olyan ivó viz az egészségnek inkább hasznára van, mert a hol ilyet it^ak, skrophulózus gyermekeket nem tamilt. Mások állítása szerint bizonyos mennyiségű levegőnek is kell lennie a vizben ; ha abban levegő van, az c^ak annak tisztaságáról tanúskodik, a mennyiben semmiféle rothadásinak indult növény alkatrészeket nem foglalhat magában , mert ezek a levegőt felemésztenék. A levegő a viznek kel'emes izt ad usryan, de nélkülözhetlen alkatrészét nem képezi. Az emberek forrás, kút, eső, patak vagy folyóvizet használnak ivásra. A forrásvíz valamennyi közt legtisztább, különösen eredeténél. A föld felületére érve annak homokos rétegei által desztillálva, azon uiikroskopikus állatok és növények nem találhatók fel benne, melyek a levegő legalsóbb rétegeit s a talaj felületét benépesítik. Ssomoxa TivacLat, VIDÉKI LEVELEZÉS. Gerla, márcz. 24. A „Békésmegyei Lapok" folyó évi 33. számában az újdonságok rovatában Béisésről egy czikk jelent meg, mely a többek között ezeket tartalmazza : „Városunk másik részén a gyulai ut lelől levő gát is elkészíttetett, de a gerlai szomszédok nem voltak eléggé vigyázók — a Fehér-Körösből kiömlő viz átlépte a határ-ároki gátat s betört a Maró és Kászmány részbe, és igy ömlik ez ismét Békés felé." — Czikkiró ugylátszik nem ösmervén a helyzetet s a mendemondáknak hitelt adván, a tény állását nem a maga valóságában hozza a nagy közönség tudomására. Mi, kik a helyszínén jelen voltunk, s az egész katasztrófa lefolyását személyesen láttuk, senkit alaptalanul sem vádolni, sem gyanúsítani nem akaruuk, hanem a reánk mért csapást Istenben helyezett bizalommal békeségesan tűrjük; — de miután ellenünk az által, hogy nem voltunk „eléggé vigyázók," vád emeltetett; ez alaptalan vádat nem tűrjük, s mint oly egyének, kik kötelmüknek minden erejük megfeszítése mellett eleget tettek, azt egyenesen és határozottan vádlóra vissza utasítjuk. E helyütt egy alkalommal tekintetes szerkesztő ur engedelmével nem tartjuk feleslegesnek a beállott válságos helyzetet, ugy mint az lefolyt, híven előadni, hogy annak alapján a nagy közönség megítélhesse, kik sújthatok tulajdonképpen „a nem eléggé vigyázók" vádjával? — Ugyanis f. hó 12-én, midőn az élőviz-csatorna vize rohamosan emelkedett, s a Holt-Körös medrét is a partok majdnem egész magaslatáig megtöltötte, s annak meghágásától tartottunk, az uj Körös csatornán kint levő őreinken felül fennmaradt összes gyalogés igás erőnket a partok magasítására fordítottuk, s miután láttuk azt. hogy a viz folytonosan emelkedik, nem késtünk ugy a hatóságnál, mint magánután segítségről gondoskodni, minek eredménye lett, hogy a hatóság által folyó hó 13-án este Caabáról 50, magánúton pedig 141, összesen 191 készpénzzel fizetett munkás és saját összes erőnkkel éjjel és nappal a határunkon jó hosszan keresztül vonuló holt Körös partjait védképes állapotba helyeztük, s kivonulhattunk a kögyesi határpartra, hol ez ideig legkisebb veszély sem volt tapasztalható, hogy e határpartot kellő magasságra emelvén, azon esetre, ha a holt Körös békéskögyesi, különben is mindig rosz állapotban tartott part kiszakad, legalább ezzel védhessük magunkat. Ebbeli aggodalmunk nem volt hiu ábránd, mert alig dolgoztunk néhány órát, már a békés-kögyesi holt Köröa partja kiszakadt, s egy öl magasságot meghaladó vízesés zúdította a vizet a békés-kögyesi földekre, hittük azonban, hogy mindennek daczára, a vizáradást lokalizálhatjuk; e hitünkben csalódtunk, mert a legnagyobb erőt meghaladó, mintegy 240 munkás egész éjjeli munkája, a nagymérvű vizmérvü víznyomás és szélvihar által elősegítetve, a part reggeli 7 órakor a fenékrészen ember derék vastagságú lyukadás és rohamos szakadás által a munkásoknak vizbe sodortatás mellett, — meghiusittatott; — s a partot megakadályozhatlanul tovább rombolta; ez a mi helyzetünk. Ellenben mit tettek a békés-kögyesi részen? A különben is gyenge partot nagyjából tatarozták, s itt-ott karókkal is erősítették, a munkások éjjelre minden felügyelet nélkül magukra hagyattak, s ezek, a helyett, hogy a partot erősítették volna, még nem is őrizték, és felügyelet nélkül lévén, a gerlai határ mellett levő néhai Iíovácstéle szőlőskerti házba zsúfolásig összegyűltek, és ott kedélyesen pipázgattak, s midőn tanuk jelenlétében a veszélyre figyelmeztetve lettek, azzal feleitek, hogy a part mindenütt jó karban van, és egész ázsiai kényelemmel, mint kik dolgukat jól végezték, tovább pipázgattak a szakadás bekövetkeztéig. Ekkor tovább mentek, a viz pedig szakadatlanul tovább folyt. Igy volt az 1876. évi nagymérvű katasztrófa alkalmával is. Az egész békési vonalon egy árva őr sem volt látható. Gerla mindég a békési oldalról kapja a vizet, azért mégis a „gerlai szomszédok nem eléggé vigyázók." Ez a tény lefolyásának igazságos s tanukkal bizonyítható esete. Most már az ítélethozatalt a nagy közönségre bízzuk, hogy ítélje meg, ki tulajdonképpen a „nem eléggé vigyázó?" *) Tö"b"b szemtaiLU. Fővárosi dolgols. * Az utazó városi atyák. Rupp tanácsos, Márkus jegyző és Neumann Frigyes képviselő, kik az elevátorok és áruházak tanulmányozása végett Hamburgban, Brémában, Amsterdámbnn és Antwerpenben utaztak, visszatértek Budapestre. Más két bizottsági tag, Lampl főkönyvvivő pedig saját költségükön Párisban voltak. A bizottság Hamburgban elevátorokat és áruházakat, a többi városokban pedig csak áruházakat talált. Ezek berendezésére és kezelésére számos adatot gyűjtöttek össze. Azt a tapasztalást tették, hogy az áruházak mindenütt nagyon czélszerüek, de egyszerűbbek és olcsóbbak, mint a budapestiek. * Az országos szinészeti iskola harmadik szini estélye, mely e hó 30-án lesz a várszínházban, vegyes operai és drámai részekből fog állani. Közreműködnek benue az opera és dráma legfelső osztályú növendékei. Színre kerülnek: „A próféta", „Trovatore" és a „Bűvös vadász" egyes részei, valamint a „Szép molnárné" vígjáték. Hazai hirek. * Elfogott gyilkos. Rosenberg Regina módosi uzsorásnőt néhány hete megölték. Lebáuovish István módosi járási szolgabírónak és Czerleniák János csendbiztosnak sikerült a tettest, egy czipészsegéd személyében kipuhatolni és Pancsován elfogatni. Szigeti Péternek hívják a gyilkost, ki állítólag már mindent bevallott. * Aradon Tasnády G. postatiszt magát a hivatali helyiségben szivén lőtte, épen akkor, a midőn legtöbb ember *) Kzen sorok, a hozzánk érkezett kísérőlevél szerint, azért küldettek lapunkhoz közlés végett, mivel mi is szóltunk annak 34-ik számában e tárgyról. ,Szerk.