Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-07-28 / 144. szám

B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam, 144. szám. Csütörtök, julius 22-éii, . Politikai, társadalmi, közgazdászat! és vegyes tartalmú lap. l

! Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. « Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-utcza, 891. számú ház. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grürifeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Jíyilttér"-hen egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Árpád ur .nyomdájában, vidéken a postahivataloknál 5 kros posta utalvány nyal. MEGYEI HIREK. Kinevezések. — Tar Gyula Gyulán ál- j lomásozó honvédzászlóaljbeli őrmester a gyulai kir. tszékhez — Bérczy László pedig a szeghalmi kir. jbirósághoz végrehajtókká neveztettek ki. fl Írnok, mint tolvaj. Schock Ferencz gyulai volt lakos, ezelőtt kereskedő, becsületes és tisztességes életet élt; de a körülmények később ugy hozták magukkal, hogy Schock Ferencz (gúnynéven rNómi) a keleténél többet pazarolt holmi grisettekre, s igy kénytelen volt üzletét bezárni, illetve akarva nem akarva, bizon bezárták azt. Igy Schocknak más felé kellett nézni kenyérkereset után; becsapott ügyvédekhez Írnoknak, s majd ennél, majd annál másolgatott, míg végre Dutkay Béla ügyvéd ur irodájába került, hol már egy pár hó óta hűségesen is viselte magát, még egy rosz órában az asztal fiókban levő 260 frtot szépen zsebre teszi, s nem szólva semmit eltávozik ebédre. A pénzhiányt csak 22-én estve vettél* észre, midőn is kutatják, keresik a tolvajt, ezt csak 25-én d. e. 13 órakor fedezték fel biztosan Schock Ferencz (Nómi) képében, ki bűnét töredelmesen bevallotta. Természetesen le van tartóztatva. A pénzből már csak 68 frt volt meg. — A helügyininister leküldte a közjegyzői dijakról szóló törvény végrehajtására vonatkozó rendeletet, megyénk törvényhatóságához, s utasítja a gyámhatóságokat, hogy a hagyatéki tárgyalásokat nagyobb mérvben ugyan, mint eddig, de csak ott bízzák a kir. közjegyzőkre, hol az ezek által felszámítható dijak és költségek a hagyaték értékével arányban lehetnek. fl: Pilben vásár — Kötegyámban (falu

1 Biharmegyében) pedig 40 tagból álló operette, színtársulat! Erről a következőt beszélték nekünk : Kötegyánban a mult héten járt egy színész féle ember, ki magát Gerőfy Andor igazgató ur megbízottjának adta ki, mondván, hogy a társulat ugyan most Gyulán van, s 40 tagból áll (pedig 45-ből), de ott nem sokáig marad, s óhajtana Kötegyánban (??!!) három előadást tartani, kéri tehát az érdemes elöljáróságot: engedné meg neki, hogy e három előadásra „per ötven krajczár bérletet csináljon." Még azt is megemlítette a „színész (?) ur", hogy Gyulán a társulat „Titilla hadnagy" cziutü darabbal kezdte meg előadását; — ami csakugyan ugy is volt hirdetve, de közbejött akadályok miatt meg nem tartathatott. Az a szédelgő alkalmasint járhatott Gyula felé, vagy a lapokból vette az értesítést. Áttérve a dolog lényegére; a falu megengedte a bérlet csinálást, sőt az elöljáróság maga is segítette ez ügyben s színészünk annyira jutott, hogy már 30—40 fttal rendelkezett, — ekkor hozzá fogott a s/inpad csináláshoz, mit két nap alatt valóban össze is ütött, azután fogadott két fuvarost, kikkel Gyulára jött, hogy vigye Thália papjait és papnőit. Midőn Gyulára értek, színészünk ott hagyta a fuvarosokat, s később visszatérve azzal eresztette haza őket üresen, miszerint most még nem mehetnek, mivel a nők nincsenek készen öltönyeikkel, majd csak holnapután mennek, s a fuvaio ok othon elmondják a „parancsot." Az elöljáróság most veszi észre, hogy megvan csalva Másnap rögtön küldik be hivatalosan segédjegyzőjüket, hogy nézzen a dolog után, de hiszen Gyulán ama bizonyos színésznek „hűlt helye van." Az egész megbízásból természetesen semmi sem igaz, egyedül csak a falut ültette fel, s talán ama bizonyos színésznek csak pénzre volt szüksége. — Ha kézre kerül nehezen ,.csinál" II. bérletet. (A.) M.-Berénj'böl írják nékünk julius 26diki kelettel. Tekintetes szerkesztő ur! Tegnap vasárnap ment végbe a várva várt a helybeli ovoda javára adott műkedvelői előadás. Valóban várva várt, mert a közönség nagy érdeklődéssel viseltetett ezen műkedvelői előadás iránt, minthogy a tegnapi előadás sikerétől föltételezték egy állandó műkedvelő társulat alkotását. Most legalább reményünk van, hogy több ilyen élvezetes estéket fogunk tölteni, meit a t. műkedvelők ugy adták szerepeiket, hogy a várakozást túlhaladták. Rendesen műkedvelők iránt elnézők szoktunk lenni, de mostan, ha a legnagyobb szigorral is birálnók, a kritika jól szólna, ez a mozgás, lejtés, rautine, melyet tanúsítottak, képzett színészeknek is tiszteletére vált volna. Először szinre került Szulyovszky eredeti vígjátéka „A női diplomatia." Ebben a darabban Emma, Wolf Nina k. a. olyan naivul adta a szerelmes és féltékeny szerepét, hogy a közönséget valóban meglepte. A közönség A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRGZÁJA, A szabadító. (Elbeszélés, néhai Garzó Júlia hátramaradt irataiból.) (Folytatás.) Ez a gondolat sok aggodalmat szült Pereynek. Többször eJhatárzá nejével közölni aggodalmát, s bocsánatot kérni tőle: de mindannyiszor visszariadt a gondolattól, hűtlenségét bevallani Hermina előtt. Hite szerint ez annyi lett volna, mint akarva fájdalmat okozni a legjobb s leghűbb nőnek. Nem tudta elhatározni mit tegyen? Érdemetlennek hitte ma^át Hermina szeretetére, a ez a gondolat felzaklatá érzelmeit, melyek lecsendesülni sehogy sem bírtak sérelmes szivében. Sokat tépelődék ez eszmével, mely terhes vádként nehezült lelkére. Végre egy bizalmas pillanatban mindent a legnagyobb bűubánattal vallott be Herminának, megkönnyült kebellel várva az Ítéletet neje kezeiből, ki szelíd tekintetét hosszan, férje igaz bűnbánatot tanúsító arczán nyugtatva, gyengéd roszalással mondá : — Nem volt szép tőled Kázmér, ennyire megfeledkezni magadról, s ama bűnös szenvedélyt uralkodni hagynod magad felett. De hála az égnek ! hogy Jenő gróf megakadályozott büuös szándékodban. Hála a nemes grófnak is! ki nemcsak Vilma grófnét szabaditotta meg, de téged is megmentett egy örökre megbocsáthatlan nemtelen cselekedet végrehajtásától. A mi pedig engem illet : én szivem mélyéből megbo csatom minden hibádat; s irántami hűtlenséggel épen nem vádolhatlak ezért, mivel azt, hogy én életben vagyok, akkor még csak nem is sejthe' haladunk, hogy jókor kikerülhessük az akadályokat, melyekkel az élet göröngyös utaiu találkozhatunk. Szükség, bogy földi pályánk rögös utait egyengetve, segitsiik azon egymást minél biztosabban haladni. Édes Kázmér! reád családi tűzhelyeden kivül is szép kötelességek várnak, melyeknek megfelelni eddig elmulasztottad..., Te igen gazdag vagyonú ember vagy, s szellemileg is szép tehetségekkel, valamint nemes érzelmekkel is gazdagon meg vagy áldva, melyek mint a gyémáut az aknában, kebled mélyébe rejtve szunnyadnak. Engedd meg, édes Kázmér ! hogy kebled bányásza én legyek ! hogy napfényre hozzam a kincseket, melyeket még magad sem ismersz. . . Kázmér! tudod-e, hogy valamint mindnyájunknak, ugy neked is van egy édes, egy imádott hazárl! melynek fiává születtél, s mint ilyenre, hazafiúi kötelességek várnak reád. Ezerféle tér nyílik előtted szent kötelességeid teljesithetésére, mert férfiú vagy. A férfié a tett, erő és akarat! Hass tehát és működj édes Kázmér mindenütt, a hol csak lehet, a társadalom és haza javára! s csakis igy fogsz magas hivatásodnak megfelelni a földön!... mondá Hermina lelkesült tekintetét férje bámuló arczára fordítva. (Folyt, köv.) téd, Kázmér! — mond Hermina, hangját fölebb emelve, mely reszketeggé vált, — mindent meg tudnék neked bocsátani, mert határtalanul szeretlek ! de ha valaha még csak egy pillanatig is hűtlennek tudnál engem gondolni, ezt az egyet soha meg nem bocsátanám, s örökre eltávoznám tőled. Perey ugy megijedt a gondolattól, hogy neje örökre eltávoznék, s mintha már menni is akart volna, hirtelen karjaiba zárá, szorosan magához ölelve, s felkiáltott : — Nem fogsz távozni soha, de soha kedves egyetlenem! imádott angyalom! mindenem a földön ! Nem foglak megszomoritani soha, soha! Nem lesz okod panaszra, nemes példányképe a nővilágnak! Kiben kétkednem csak egy pillanatig is bűn volt többé ! .. — A tévedés emberi dolog ! A mi megtörtéut, azon változtatni nem lehet; tehát szükség, hogy a multat feledjük, éa hogy szemeink ne hátra, de előre nézzenek az ösvényen, melyen