Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-07-27 / 143. szám

B.-Csaba, 1880

. VII. évfolyam, 14:1 szám. Kedd, július 27-én. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda. csütörtök és szombaton. Előfizetési díj : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-utcza, 891. számú ház. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Rgyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Griinfeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek íel. rNyilttér"-hen egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, n kiadóhivatalban Takács Árpád ur nyomdájában vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal. A gymnasiumi tanítás terve. (th.) A gymnasiumi tanitás tervét most egy éve bocsátotta ki a vallás- és közoktatásügyi ministerium; minthogy azonban egyik tervről a másikra való átlépés hid nélkül nem lehetséges, a hatósága alatt levő állami és róm. kath. gymnasiumokban ugy intézkedett a miuisterium, hogy a mult év átmenetül szolgáljon s csak a most következő iskolai évben lépjen a terv egészen életbe. Ezen terv szerint a nyolez osztályú gyinnasium tárgyai lesznek: vallás, magyar, latin, német, görög, történelem, földrajz, természetrajz, természettan, rajzoló geometira, philos. propaedeutika, torna. Ha összevetjük ezen uj tervet a régibbel: látjuk, hogy az uj tanterv egyetlen $gy «j tárgyat sem vett fel, meg azt is látjuk, hogy egy testnek tekintve a gymnasium mind a nyolez osztályát, egyetlen égy régit sem ejtett el. És a terv mégis lényegesen uj. Világosabbság kedvéért nézzünk bele egy olyan gymnasiumnak az értesítőjébe, a mely nem áll a ministerium rendelkezése alatt s állítsuk szembe ennek első osztálybeli tárgyait s ezek óraszámát a ministeri első osztálybeli tárgyakkal s! 1 ezek óraszámával. Ott (nem ministeri) magyar hetenként 3 óra, itt (minnisteri) 6 óra; Ott latin 4, itt 6 ; ott német 2, itt semmi; ott földrajz 2, itt 3; ott természetrajz 2, itt semmi; ott számtan és mértan együtt 4, itt számtan 4, mértan, rajz 3; ott összes heti óra szám, vallást és tornát nem számitva 17, itt 22. Ezen. összevetésből a két terv között levő különbség világos: ott több tárgy, kevesebb óra; itt kevesebb tárgy, több óra. Ministeri terv \ szerint a német csak a harmadik osztályban kezdődik,- a midőn a gyermeket már az egész magyar nyelvtan és az egész latin alaktan támogatja, de ott aztán hetenként 4 óra fordittatik reá ; a történet Gsak a negyedik osztályban indul meg, miután a történet terét és cselekvő részeit a földrajz már megismertette; ugyanitt indul meg a természetrajz is, miután a termények lelhelyök szerint már a földrajzban előfordultak; a mértan tulajdonképen csak az ötödik osztályban válik elméleti tárggyá, miután a megelőző négy osztály a szemléleti és rajzolási előkészültséget megadta. E szerint a ministerium abban a nézetben van, hogy uj tárgyat csak akkor kezdjünk a midőn már van mibe fogódznia a gyermeknek; de akkor aztán kellő mennyiségű időt s akkora gondot fordítsunk rá, hogy a felvett tanulmány tárgyalása a neki alapul szolgáló előbbi tanulmány ismétlésével nemkülönben az értelem, a megfigyelés és a gondolkodás fejlesztésével együtt járjon. Hogy a ministerium az egyes tárgyakat igy saját helyökre illeszthesse be, szükségképen el kellett vesznie ama régibb szervezetét a gymnasiumnak, mely szerint a7. algymnasium (I—IV. osztály) mintegy befejezett egészet képezett azért* hogy a kik a negyedik osztályból gyakorlati életre lépnek, legalább az elemeit minden tananyagnak magokkal vihessék. Ekkor a felgymnasium, kivévén a görögöt és a philos. propaedeuticat, csak kibővitője és mélyítője volt az algymnasiumnak. A ministerium terve szerint ellenben a gymnasium mind a nyolez osztálya egy egységes tanintézezetet képez, azért, mert a ki nem készül tudományos pályára, most már előtte a neki valóbb polgári iskola, kivált pedig azért, mert a tanitás anyagának czélszerü A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. A szabadító. (Elbeszélés, néhai Garzó Júlia hátramaradt irataiból ) (Folytatás.) — Köszönöm önnek nemeslelkii gróf! hogy ez őrömben részesített, s halálomat, mely érzem, nem sokára bekövetkezik, megkönnyíteni segítette. Köszönöm neked is angyal! — mond nejéhez fordulva, hogy nemes szived sugallatát követve, eljöttél hozzám, magaddal hozva bocsánatodat, mire oly nagy szüksége van nem sokára elköltöző lelkemnek. E nélkül a sirban sem lett volna nyugalmam. — Kázmér! Kázmér! ne szólj igy! neked nem szabad, nem lehet meghalni. — Jó lélek! engedd, hogy kezedet megcsókoljam, — mondá Perey, neje kezét ajkaihoz vonva. Az orvos jövetele, ki Pereynét mélyen üdvözölve lépett a beteghez, vetett véget a jelenetnek.. Az orvos arcza örömet fejezett ki, midőn a beteget megtekinté, és csakugyan, a legnagyobb örömmel adta tudtukra féltett betege voszélyen kiviili létét, a nyavalya gyors jobbra fordulását. Intve őt. és környezőit, hogy nyugalomra van szüksége. Pereyre még egyszer ráparancsolva, hogy nyugodtan viselje magát, Jenő gróffal együtt bucsut véve, eltávozott. Az orvos és Jenő távozása után óvatosan közié Hermina férjével atyja ottlétét is, s őt csendeségre intve, vezeté be atyját. Egy szives csókkal pecsétlék meg a béke és viszontlátás örömeit. Most már Hermina vette át a gondoskodást Deteg férje körül, ki, gyengéden szerető neje ápolása következtében, napról-napra jobban érezé ereje és egészsége visszatértét. Már olykorolykor ágyát is elhagyhatá, s neje karjára dőlve, sétálgathatott szobájában. Néhány hét multával egészen felüdülve hagyta el szobáját, az első sétát téve a szabadba Herminájával, s az örég báróval együtt. A mult, komoly leczkeként hatott Perey kedélyére. Átlátta temérdek kisebb-nagyobb tévedését, s könnyelműséggel vegyült hibáit, melyeket teljes szivéből megbánt. Elhatározta, hogy ezentúl fedhetetlen életet fog élni. -Áldotta a sorsot, a történtek ily szerencsés kimeneteleért, melyen okolva lehet csak boldog a földön. A történtek után birta csak felfogni igazán Herminája páratlan hűségét, magasztos jelleme tisztaságát, egész nagyszerűségében. Ez időtől fogva imádta nejét. Minden szó parancs volt neki Herminája ajkiról, melyet a legszívesebb készséggel teljesíteni öröm lön neki. Hiszen nem neki köszönheti-e azt a csendes és nyugodt életét, s azt a nagy boldogságot, melyet visszatértétől fogva szerető körében élvezett? Ki mindent elkövetett, mi által férje bob dogságát előmozdíthatja, napjait szép és kellemessé varázsolhassa. Hermina gazdagon jutalmazva érezé magát azon nemes tudat által, mely szivét a legédesebb őrömmel tölté, hogy férje általa boldog, s hogy boldogságát ő alkotá meg. Perey bár igen boldog volt, de még sem volt egészen nyugodt. Egy gondolat terhelő lelkét, mint a felhő keblét a haragvón czikázó villám. Ez azon ballépése volt, melynek következtében akará rabolni Rényey Vilmát, s titkon nejévé tenni, mit még Hermina nem tudott. (Folyt, köv.)