Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-07-25 / 142. szám

,Bekésmitígyei Közlöny" 1880. 142. szám. ban tovább is hasonló alapossággal jár el a M. J. tisztelt czikkirója; de feleslegesnek tartom azt elősorolni: csak annak kijelen­tésére szeritkozom, bogy ha ő feljogosítva érzi magát a pénzügyminisztérium műkö­désére satyrát irni, a magam részéről an­nak tévedéseit, mulasztásait sajnálkozással veszem tudomásul, de az ő szakértői dis­tinguálásai már bószantanak. Ha a M. J. ilyetén okoskodásának kutforrását keressük, két alternatíva áll előttünk : vagy malitiosusan magyarázta félre a törvénynek még világos részét is, vagy pedig nem olvasta elég figyelmesen a törvényt. Kérdem a M. J. t. czikkiróját, vájjon, ha még egyszer átolvassa a törvényt, és nem hagyja ki a csillag alatti jegyzete­ket sem, megmarad-e amaz állítása mel­lett, hogy a védkötelezettek, kik 1869-ben s ezen időtől kezdve sorozás alá estek, a hadmentességi dijat már 1869. óta tartoz­nak fizetni? Azt hiszem, elfogja ismerni, hogy a díjfizetés kötelezettsége azon évtől fogva kezdődik, melyben a törvény érvény­be lép. Ez a törvény pedig az 1879. évre is érvényes. Ebből következik, hogy *a díj­fizetés kötelezettsége 1879-ben kezdődik. Ha a törvény ratióját tekintjük, be fogjuk látni állitásunk igazságát. A tör­vény ratiója volna, hogy a méltányosságot valósítsa meg azok között, a kik szolgálva idejüket, pénzüket és vérüket áldozzák a haza oltárára, és azok közt, kik mindez alól fel vannak mentve. Ha a dij kötelezett­ség 79-ben kezdődik, a méltányosságot megvalósítva látom, mert az 1869-ben s ezen időtől kezdve besorozott egyének szolgálati ideje még nem ért véget. Az 1869. évtől az 1879. évig terjedő idő letelt; azért az állam, bármennyire igyekszik az adóprést szorítani, kárpótlást nem köve­telhet, nem is követel. Hogy 79-ben kö­veteli a hadmentességi adót, azt onnan lehet magyarázni, hogy a törvényjavaslat i még 1879-ben volt tárgyalva. Azt is állítja t. czikk iró ur, hogy az a tisztviselő, kinek 800 frt fizetése van, 80 frtot fizet, s a kinek 1000 forint fize­tése van, 100 frttal köteles 12 esztendőre adózni. Ha igy állana a dolog igazán ször­nyű volna. Az idézett törvény 10. § ának 5. pontjában van ezekről szó. Ki van ott mondva, hogy a kik a kereseti adó lY-ik osztálya alá tartoznak, az összes egyenes állami adó és földtehermentesitési járulék alapján tartoznak liadinentességi adót fi­zetni. A törvényben előforduló adóalap kifejezés tehát azon egyenes adó, mely ala­pul szolgál a hadmentességi adó kiveté­sére. Nem akarok tovább polemizálni M. J. czimü szaklappal, mert aligha csalatkozom, midőn azt állítom, hogy az M. J. t czik­kezője belátva annak a törvénynek sok helyütt felmerülő hiányait — melyeket még nagyreményű törvényjavaslat korában lehetett volna kiegyenlíteni — e hiányo­kat arra használja fel, hogy a miniszté­rium ellen philippikáit mondja el, és a he­lyett, hogy a törvény és utasítás valódi értelmét derítené ki, kárörvendő mosoly­lyal tüntet fel absurdumokat és magya­rázza félre a törvénynek még világos ré-1 szeit is. Ily kérdések fejtegetésénél a politikai pártokon felül kell állani. Remélem, hogy a M. J.-t, ha e kérdésben még egyszer felemeli szavát, philantropikus érzelmei is j gátolni fogják kárörvendően mosolyogni a; a törvény egyes hibás kifejezései felett és rendelkezésére álló eszközökkel olvasóit nem zavarba hozni, hanem felvilágosítani igyekszik. Ugy legyen! Páy Xg-xiácz. Politikai hirek. * Gaillbetta javaslatára egy, 60 minden fegyvernemhez tartozó franczia tisztből álló bi­zottság megy Athénbe, a görög sereg újjászer­vezése végett. — Berlinből írják, hogy Német­ország a hivataluok-expeditióval kifejezést akart adni Törökország fenntartásának szükségességé­ről való véleményének. — A pólai arzenál Bécsből parancsot kapott, hogy a „Prínz Eugen" hajót gyorsan szerelje "fel. A levantei hajórajt is két hajóval erősitik meg. Hogyan kell tenyészteni a selyem­hernyót? Legszütségesetili Mmúl a selyemtenyésztésröl, kérdését és feleleteto, Irta : Gömlöcs Benedek. (Folytatás ) 46. Ha selyempillangót akarunk nyer­ni, mit kell tennünk ? A gubókat szép tiszta helyeken kell tartanunk, mind addig, mig a lepke azt belülről ki nem rágja. 47. Megismerhető-e a lepke nemre nézve ? A pillangók alakjából, azok nemére csaknem biztosan lehet következtetnünk, — ugyanis a kurta, vastag potrohú, kurta és széles szárnyú pillék többnyire nősté­nyek, ellenben a karcsú, nyúlánk testal­katúak hímek. 48. Hogyan kell értékesíteni a selyem­gubókat? A kemény, szép, tiszta gubókat külön kell szedni, ezekért jó árt adnak, — el­lenben a gubókat, melyekben két hernyó van, ugy szintén a piszkos és puha gubó­kat sokkal kevesebb árért lehet eladni. 49. Mit kell tenni az eladásra szánt gubókkal ? Ha hosszabb ideig kell tartanunk, az esetre a gubókat tiszta papírra elhelyezve, kenyér sütés után a meleg kemenczébe kell tenni, hogy a meleg által a gubóban levő bábok megfojtassanak. 50. Kik vannak leginkább hivatva a selyembogár tenyésztésre ? — „De szülői K—t kihallgatlanul puszta hir után Ítélték el?' 1 — kérdém megindulva. — „Igen, s ez fáj nekem; inert nem hi­szem, nem hihetem, hogy ő igy tett volna. S bár mit mondjon is u világ róla, nekem egy beuső szózat mindig azt súgja : ő nem gyáva, ő egy aljas rágaloinuak az áldozata " — „Azóta nem beszélt vele Joláuka? Nem kért tőle felvilágosítást?* — „Nem. Szülőm egy mulatságba sem vittek el, nehogy találkozzam vele. Itthon pedig, — mint már tapasztalhatta — mindenki csak őt rágalmazza. Azt hiszik, hogy azzal kiűzik képét emlékemből; pedig esküszöm : mindaddig, mig magam meg nem győződöm lovagiatlanságáról, hasztalan fáradnak: majd akkor megvetem, de mást szeretni nem íogok. Ö volt az első: ő lesz utolsó is!" Vigasztaltam, hogy az idő mindent helyre­hozhat; K. ... tisztázni fogja magát s még bol­dogok lesznek. De Jolánka szomorúan rázva fe­jét, mondá : — „K.... sokkal büszkébb, hogy oda, a honnét egyszer kitiltották, visszamenjen. Nem marad más hátra, mint lassan elhervadni abban a gondolatban, hogy ő ártatlan, de a sors nem engedi, hogy boldogok legyünk." — „Megvallom, bár igen mély részvéttel vi­seltetem Jolánka iránt, s nem tartom őt minden­napi lénynek, de ez utóbbi nyilatkozata mégis két­kedő mosolyt csalt ajakamra elgondolva : minden nő utolsónak tartja első szerelmét gondolatban, de a valóságban sok következik utána. Tóni. Második levél. Kedves bátyám! Sz. T. 18. Okt. 15. Nem hittem soha, hogy nő oly igazán tud­jon szeretni, mint Jolánka, nem hittem, hogy oly érző szive legyen, s hozzá annyi lélekereje, né­mán viselni bánatát. Mindenki vigasztalni igyek­szik; s csak mélyebb sebet üt szivén. Roppant fájhat az olyan vigasztalás, melyet ugy intéznek, hogy azt, akit szeretünk, folytonosan gyalázzák. Jolánka mindazokra csak azt válaszolja : „Sze­retem." Azután félrevonul szobájába, mindenki sejti, hogy sír s akkor békét hagynak neki. Iga­zán ráillik Vörösmarty mondása : „Társasága lángzó érzemények, hervadt emlék és kínos re­mények." Én kimondhatatlanul sajnálom Szegényt vigasztalom, de nem említem soha ideálja ne­vét; beszélek vele a művészetről, zenéről, iro­dalomról, mindenről, mi a szivet nemesíti, a lel­ket fölemeli. Felezem bánatát: mert Goetheként: a megosztott fájdalom félfájdalom, s én ezt an­nál is inkább teszem; mert való bánatot érzek sorsa iránt Fáj : ha sírni látom; örülök : ha egy mosolyt csalhatok ajakára. Érzem : hogy lelke az enyémmel rokon; érzem Vachot Sándor mon­dásának igazságát: „nemesbíilüuk a búnak általa"; mert nincs szentebb, ninc3 meghatóbb valami : mint a nagy néma fájdalom egy gyenge nő által viselve. A fájdalom megtisztítja a szivet földi salakjatól s az eszmény inditja; s ha van esz­ményi e földön : ugy az csak egy szenvedő no lehet. Tudom, mosolylyal fogadod állításomat; de ha látnád Jolánkát, ezt a szép hervatag ala­kot, fájdalomtól szelid nemes vonásait, azt a két sötét szemet, melyből a lélek jósága sugároz fe­léd, azt moudanád : ideál csak ilyen nő lehet' Az öröm sokkal realisabb; ón imádom a nagy néma fájdalmat. Tóni. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents