Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-07-22 / 140. szám

,Bekésmitígyei Közlöny" 1880. 142. szám. Politikai hírek. — Az angol kabinet egyik tagja Dobson a választáskor előfordult rendetlensegek uiiatt képviselői rangjától megfosztottnak nyilváníttatott. — Altalános feltűnést okoz és sokféle kombinátióra ad alkalmat azon tény, hogy Bismark ki tudta eszközölni a portánál a német hivatalnokok alkalmazását. — Kabul városának kiürítése Ázsiában mult héten vette kezdetét. Hogyan kell tenyészteni a selyemhernyót? Legszükségesebb MmM a selyemteiiyésztésröl, kérdések és feleletekben, Irta : Göndöcs Benedek. (Folytatás ) 27. Hányszor szokott a selyemhernyó vedleni ? Háromszor. 28. Mit kell tenni minden vedlés után ? A hernyókat tiszta aljra (gyékényre vagy papirra) kell áttenni. 29. Hogyan történik ez? Lombos eperfa galyakat kell a hernyók elé tennünk, s midőn a hernyók a levelekre rámásztak, ezekkel együtt uj, tiszta helyre kell áttennünk. 30. Mit kell azon gyékény vagy papir-aljjal tenni, melyen már selyemhernyók voltak ? A rajta levő hulladékot, levélmaradványt és a döglött hernyókat mind el kell távolitanunk, hogy az aljat újra használhassuk. 31. A döglött hernyót hogyan távolítjuk el? Vigyázni kell a döglött hernyó eltávolításánál, hogy az meg ne sérüljön és élő hernyóhoz ne érjen, mert a döglöttnek piszkos nedvétől az élők is eldöglenek. 32. Mire kell főképen vigyáznunk a selyemtenyésztésnél ? Legfőbb gondunknak kell lenni a tisztaságra, — miért is mennél gyakrabban helyezzük el a hernyókat tiszta aljra, annál jobb. 33. Szabad-e a hernyók álmát, dermedtségét zavarnunk? Az alvó hernyókat nem szabad háborgatni, hanem nyugton kell őket hagyni. 34. Hűvös időben szabad-e fiiteni a helyiséget, a hol a hernyók vannak? Igenis szabad, sőt kell is, mert különben a hernyók meghűlnek és megdöglenek. 35. Miféle állatok veszélyes ellenségei a selyemhernyónak? A macskák, kacsák, tyúkok, egerek és hangyák, minthogy ezek a hernyókat megeszik, — azért ezen állatok távol tartására nagy gondot kell forditani. 36. Mi által lehet a selyemhernyókat a hangyák ellen megvédeni ? A hangyák távol tartására legjobb mód, a földet és az álványokat, a hol a kernyók vannak, hamuval behinteni. 37. A háromszori vedlés után mit kell tenni a selyemhernyókkal? Be kell a hernyókat gubóztatni. 38. Mi az a selyemgubó? A selyemhernyónak azon készítménye, mely neki lakásul szolgál, az ideig mig a hernyó benne pillévé változik. 39. Hogyan néz ki a selyemgubó? Tojásdad alakja van, nagysága megközelíti a gerletojást, szine fehér vagy sárga. Hogyan jön létre a selyemgubó? A selyemhernyó, selyemszálait maga körül fonja, és megkezdett terve szerint, a gubót rendszeresen vastagítja 41. Mi van a gubóban ? A selyembáb, mely a gubóba magát bekötött hernyóból változott át. 42. Hogyan történik a gubóztatás? A gubóztatásnak legegyszerűbb módja a közetkező: a harmadszori vedlés után. midőn a hernyó már többé nem eszik, láthatólag megtisztul, majdnem átlátszóvá lesz, és folyvást nyugtalan, ekkor czirokot, gabona szalmát, vagy vadrepczét kötünk össze apró kévékbe, melyeket alól és felül széjjel nyomunk, — e czélra használhatunk orgonafa ágakat is szükség esetén, de más nemű faágat nem szabad használnunk, — a hernyók felmásznak ezen kévékre, 3 kezdenek selymet ereszteni, melyet lassanként szabályos gubóvá alakitnak; a gubózás idején legkevésbbé sem szabad őket háborgatni. 43. Meddig nem szabad a gubókat megnéznünk ? 8 vagy 10 napig; minthogy kezdetben a selyemszálak ritkák, gyengék, 8 igy könnyen elszakadhatnak és a selyemhernyó könnyen megsérülhet;. 44. Hogyan nézzük meg a gubókat? Óvatosan kell a csutakokat kibontani, hogy a gubók be ne horpadjanak, hanem kemények és tiszták maradjanak, minthogy az ilyeneket lehet a legjobb áron eladni. 45. Egy gubóban mindig csak egy hernyó vagy báb van? Nem mindig; megesik néha, hogy két hernyó közös gubóba köti magát, de ez nem jó, s ha lehet, meg kell akadályozni, szétválasztás által, minthogy az ily kettős gubó kevesebb értékű, mert két hernyó van benne. (Folytatása köv.) Fővárosi hirek. — Hermann Ottó elűzött külföldre phyloxera tanulmányokat tenni. — Budapest főváros hat milliós kölcsönére meglepő szép ajánlatok érkeztek, mi a főváros szilárd hiteléről tesz tanúságot. Hazai hirek. — Isaszegh községben nagv tűz volt a napokban. — Czeglédeil tegnap nyílt meg az ipartanfolyam a néptanítók számára. — A bajai lövészegylet kitiltott egy katona tisztet, ki egy tisztes polgárt ok nélkül megsértett. — Dorner Viadiniir uhlános kapitány, Mörzs községét Tolnarnegyében felgyujtogatással fenyegette, mert a nép nem engedte a katonák lovai által saját szénáját megetetni. — Páter llorn nagyszebeni pap ellen fordul most a hírlapok rúdja. Ez a jó „lelkész" nem engedi magyarul tanitni az ottani orsolyaszüzek zárdájába járó növendékeket azonkívül egyéb apró és nagy diszuóságokat követett el. helyét és a személyek neveit készakarva hagytam ki; mivel a szereplő személyek máig is élnek. De lássuk a történetet. j •. i .;..!,.. ' > i EIbö levél Kedves bátyám! Sí. T. 18. Szept. 20. Az egész családot, melynek uj tagja lettem, Tompa ezen soraival jellemezhetném leginkább: „Az asszony szelid szenvedő, az ur ellenben büszke szigorú, a lányka szép, de halvány szótalan; tűzlelkü és a fiu." Szükségtelen mondanom, hogy „a halvány leányka" első látásra különös hatással volt reám; ne gondold, hogy szivem sebesebben dobogott, vagy hogy Eötvösként az őrület egy neme szólott volna meg hevesen felkiáltva, hogy: „ő a fc, az ideáll" Nem ! Engem a szánalom, a részvét lepett meg, midőn szelid fekete szemébe tekintettem, s midőn halvány vonásain a bú el nem titkolható nyomait ösmertem föl. Jolánka ugyan titkolta bánatát ; előttem jókedvű, mosolygó igyekezett lenni: de midőn senki sem látta, keserű könyeket hullatott. S/egénynek volt oka rá elég! Véletlenül tudtam ezt meg. Egyszer, midőn az erdőben előadás után sétáltam a mesterséges, labyrinthszerüen készített utakon, halk, elfojtott zokogás üté meg fülemet. Követtem a hang irányt. . . hát egy gyeppamlagon Jolánkát pillantom meg! Nem \ett észre s én észrevétlen közeledtem hozzáNagyon meghatott, igy látva őt, s meleg részvéttel kérdém : „Jolánka! miért sir?" Erre fölrezzen, 8 kezével takarva arczát, futni akar. Gyöngéden visszatartva kérdem : — „Nincs bizalma hozzám?" Rám veté könytől fátyolozott szemét, s pár pillanatig mintegy lelkemet kémlelé, azután szó nélkül nyujtá felém kezét. — „Köszöuöm — mondám kezét megcsókolva — bennem soha sem csalódik !" Leiütünk a gyep-pamlagra, s ő igy kezdé vallomását ; — „A farsangon mult egy éve, hogy megösmerkedtem K. . . . gazdatiszttel; a legutóbbi bálon önnek is be lett mutatva s igy tudja, hogy sző .e, magas, imposans alak, jól tánczol s előkelő modorral bir. Nekem első látásra megtetszett. De még jobban vonzódtam hozzá, midőn a cotillion alatt szellemes társalgását élveztem. A bál után megkért, hogy tiszteletét tehesse nálunk. Én örömmel beleegyeztem. Azontúl minden vasárnap délután átlovagolt hozzánk. Egy fiatal leány, ha hozzá érzéssel és szépen beszél az, kihez vonzódik : csakhamar érzésre fakad. Ez történt velem is. Megszerettem K—-t, s minden tiltakozás után mélyebben vésődött szivembe a szerelem, a mely talán még sem lett volna oly végzetessé, ha a rágalom, mely K—t beszenynyezé, el nem mérgesiti a köztünk lévő viszonyt. K.... ugyanis egy mulatság után barátaival borozott, mely alkalommal G. .. szintén gazdatiszt azzal vádolta őt, hogy volt jegyesét hűtlenül elhagyta s hogy most többeket, köztük engem is bolondit. Ebből heves szóváltás támadt ugyanynyira, hogy — a mint nekem beszélték — G.. . egy vadászkést vonva ki övéből K.. . ra rohant azt kiáltva: „Most meg kell halnod!" Erre K... térden állva kért bocsánatot; de G. . . nem engedett, s minden áron vívásra akarta kényszeríteni K—t. A dolog már-már szerencsétlen véget ért volna, ha a nagy zajra néhány hatósági közeg elő nem jő s az illetőket szét nem választja. Az illetők még ugyanott látszólag ki is békültek s becsületszavukat adták, hogy a történteket titokban tartják. Daczára ennek, az egész esetet szülőim egy hétre rá megtudták, s K—t gyávasága miatt kitiltották házunkból." (Folyt, köv,)