Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-07-18 / 137. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1680. 137. szám. hivatalosan értesítette e tervéről. — Tóth j Ede putnoki szülőházát emléktáblával látta el az ottani műkedvelő társulat. — A diósgyőri vasmügyárt a közi. ministerium közegei már formálisán átvették a pénzügyministeriumtól. — Manojlovics Emil a Curia kitűnő bírája legközelebb Belgrádba utazik a szerb jogiviszonyokkal való megismerkedés szempontjából, melyeket egy nagyobb munkában fog ismertetni. Külföldi hirek. — A montenegrói fejedelem parancsot adott csapatainak, hogy csak védelmi állásban maradjanak, kiket az albánok Golubonszku mellett Tusi közelében megtámadtak és néhány halott visszahagyásával visszavoulásra kényszeritettek. — Az orosz kormány egy idő óta különös előzékenységet mutat a lengyelek iránt. — Varsó kományzójává Starykiewicz tábornok, lengyel nemes lett kinevezve, és több lengyel főúr hivatalt nyert. — A délarábiai Yemen tartomány felkelői Abdul Fazylhoz küldöttséget küldettek, kérve őt, hogy álljon élükre segítse a törököt elűzni Arábiából, mit ez azonban visszautasított. — Milán szerb fejedelemnek a német császár a vörös sasrend nagy keresztjét adományozta. MEGYEI HIREK. — Gyomán f. hó 15-én kora reggel, azon valóban szomorú hir hjzta izgalomba a kedélyeket, hogy Dr. Széli Lajos, Gyoma város egyik osztatlan bizalmával és szeretetével bíró tiszti orvosa, lapunk munkatársa, ki egészsége helyreállítása végett a koritniczai gyógyfürdőre ment, — meghalt volna. Mi e tudósítást kósza hirnek akarjuk tekinteni. E szomorú hir, ha valósulna: a gyomai társas életet, s mi főbb, a közegésségi ügyet, alig érhette nagyobb csapás. — Gyomán a várva várt áldásos eső f. hó 14-én d. u. beköszönt és egész éjjel a határban a nagy forróság miatt ellankadt növényzetbe uj életerőt lehelt. — Beküldetett. K.-Ladáuy julius 14. Tekintetes szerkesztő ur 1 Kezembe sem vettem volna a tollat — mert a polémiákat kerülöm — ha arra „egynémely'' k.-ládányi uri embernek a tanítók irányábani tulságig menő basáskodása fel nem hiv. A „B K." jul. 4. 127. sz. „megyei hirek" rovatában egy, a k.-ladányi ref. iskolákra vonatkozó levél közöltetett, melyben idézet is van: t i. „hogy bizonyos uri ember hangsúlyozta a ref. prebyteriumban miszerint: „igaz hogy meg van szabva kisebb falukon 8, nagyobb falukon 9 hónapig tanítani, de ez nem zárja ki, hogy I£.Ladánybau 11 hónapig ne tartassék a dilígentia." Ha nevezett level által Sz. A. k.-ladányi főjegyző ur sértve nem érzi magát és nem kutatia a levél iróját, talán meg se tudtuk volna, hogy e bölcs mondás is tőle származott Különben „hangjáról a hollót." Nevezetes embereknek szoktak lenni bölcs mondásaik! Nevezett jegyző ur ugyanis presbyter is levén, — mindenkit letiporni szerető természeténél fogva, csupán a tanitók feletti urhatnámsághól, tudván, hogy a népisk. törvények az egyházak eléljáróinak megengedik-, hogy a népiskolai vizsgálatok, általok a helyi viszonyok tekintetbe vételével meghatározott időben tartassanak, — mivel ugy mond „neki meg semmi vakácziója nincs" kitudta vinni, hogy mióta ő L Ladányban van, a jul. aug. szünidő sohasem tartatott meg, indokoltatván ezen eljárás a helyi viszonyokkal. Ugyan kérdem: Hát széles Magyarországon csak K.-Ladány az a helyi viszonyok" nem engedik a törvény által előirt, a felekezetek által elfogadott, az egyházak által pontosan megtartott julius augusztusi szünidő meg tartását ? . . . . Nem ugy van ! A tanitók feletti uralkodásnak roppant müve ez! Mert ugyan, van-e időszak, melyben földmiveléssel foglalkozó népünk iskolás gyermekét iobban fel tudja használni, és akár bocsátják el a tanitók, akár nem legtöbb esetben kényszerítve van el fogni az iskolától, — mint jul. augusztusban? Van-e időszak, melyben egészségi szempontból inkább kívánatos volna, hogy gyermekeink együtt ne legyeoek, nevelészeti szempontból, hogy tikkasztó forróságban fris lelki és testi erőt igénylő foglalkozással kínoztassanak — mint jul. augusztusban? Van-e időszak, melyben a nagyobb részben földdel dotált tanítóknak inkább szükségük vau a szünidőre, mint épen akkor, midőn kevés terményük takaríttatik le és hordatik be — julius-augusztusban? Mind hiába! az ő „helyi viszonyai" mellett az ilyen indokok semmibe sera vétethetnek ! Nem a basáskodásnak a jele az, hogy midőn az illető j. ur egész éven át hangoztatta: hogy csak a makacs iskolamulasztók jelentessenek be az elöljárósághoz, — s még azoknak is tizedrésze büntettetett meg; — most midőn a különben is törvényszerüleg vakáczionális, de más részről legnagyobb dolog időre nézve, — miután a növendékeknek csaknem fele nagyon is méltányolható okok miatt mulaszt — a hat ref tanító közmegegyezéssel egy jelentésben tiszteletteljesen tudatta az elöljárósággal, hogy a növendékek mulrtsztásait a rendes naplóban nyilvántartani — de a szüléket a büntetéstől megóvandó — bejelenteni nem kívánnánk; a helyett, hogy figyelembe vette volna, a tanitók eljárását „önkényesnek" nevezve, az elöljáróságot helytelenül informálva, annak nevében a lelkészi, illetve a tanítói hivatalokhoz irt válaszában nem csak „szigorúan meghagyta" a mulasztóknak jul. augusztusbani bejelentését; sőt az azt nem tevő tanítót 50 frt pénzbírságban elmarasztaltatni ígérte. Most tehát nyakrafőre büntettetnek azon szegény szülők — inert leginkább szegények — kiknek gyermekeik elfogadható okok miatt ugyan, de; a tanítónál előre bejelentve mulasztanak ? Nem a basáskodásnak jele e az , hogy többek előtt kijelenté, miszerint .próbálnák csak a tanitók kérdezni mire és hova fordíttatnak a mulasztók szüleitől beszedett büutetéspénzek, majd az orrukra koppantana?" Nem a basáskodásnak és miveletlensvg szülte önhittségnek jele az, midőn ő, kinek hivatalos állásából kifolyólag a törvény s auuak végrehajtó közegei iránt első sorban kellene tisztelettel viseltetni, ki meré azt többször nagy büszkén mondani: hogy ő a tanfelügyelőre sem ad semmit!'' Több adatot hozhatnék még fel az illető ur basáskodására — mert vannak bőven! — de legyen elég most ennyi, csak azt kívánom megjegyezni: hogy mig ily irányzatú embereknek meg lesz engedve, hogy legtöbbször önzés-szülte akaratjukat érvényesíthessék az egyházban, addig sem a tanügy, sem a szülők, sem a tanitók érdeke előmozdittatni nem fog, s más, a kor kívánalmait szem előtt tartó iskolákkal lépést nem tarthatunk Egy a hat közül. — Békesmegye ! közigazgatási bizottságáuak legutóbbi gyűlésén a tanfelügyelő ur által előterjesztett nagyraélt. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miuiszteri rendeletre elhatároztatott a szolgabirák által a községek előljáróioda utasítani, hogy házról-házra járva, a tanköteleseket 6 —12-ig és 13 —15 éves korig felekezetek szerint külön írva, rovatos kimutatásban beterjesszék, s az összeirt tankötelesek neveit betűrendben három példányban kiállítsák, mely példányok közzül egy a községházánál egy a tanév kezdete előtt az iskolai elöljáróságnak, egy pedig a közigazgatási bizottsághoz szeptember l-ig lesz beterjesztendő. Azon tankötelesek, kik pusztákon vagy tanyákon vannak, szintén összeirandók és nyilvántartási jegyzékbe vétetnek. a népszámlálás megkönnyebbítése tekintetéből. — Öngyilkosság. Szeghalmon egy 80 éves agg — J. Nagy Sándor — a napokban magát életuntságból felakasztá Megfoghatlan. mily gyakori az öngyilkosság e módja Szeghalmon, alig két hó leforgása alatt már az ötödik eset. — Előleges jelentés. A szeghalmi ifjúság f. hó 25-én az ottani kaszinó táncztermében, ennek javára tánczvigalmat fog rendezni. A mulatni vágyó közönség — miután a b.-csabai banda fog közreműködni — kellemes szórakozást nyújtó estélynek néz elébe. — Szeghalmon Kovács Gyula néhány tagból álló színtársulata f. hő 10-én Szeghalomra érkezett, s Thalia templomát az itteni olvasóegylet udvarán, mely e czélra igen alkalmas, fogja felállítani, Az előadást folyó hó 20-án a „Toloncz" czimii színművel fogja megkezdeni. — Meghívás. A b -csabai nőegylet váválasztmáuya, ma, vasárnap, délután 5 órakor, a polg. leányiskola helyiségében gyűlést tart, melyre azon tisztelt hölgyek és urak, kik a Kossuth László síremlékére letett koszorú költ* ségeinek fedezéséhez adományaikkal hozzájárultak —• habár a nőegyletnek vagy a nőegyleti választmányak nem tagjai is — megjelenni fölkéreetnek. Tárgyak: 1. A Kossuth László síremlékére letett koszorú költségére begyült adományokból fenmaradt és 50 frtot tevő összeg hováforditása 2. Az aradi iparkiállitás végrehajtó bizottsága által, a női kézimunkák megbirálásához, a csabai nőegylet, a bíráló bizottság kiegészitésére 3 tagot választani feljogosítván: e három tagnak megválasztása. 3. A felosztott csabai kisded-védőegylet vagyona átvehetésére czél zó intézkedés. 4 Folyó ügyek. A tárgyak fontosságának tekintetbe vételével kéretik a t. választmány, e gyűlésre mentül nagyobb számmal megjelenni. Elnökség. Törvénykezési terem. * Jegyzéke a b.-gyulai kir. tszéknél 1880 ík évi julius hó 19-ik napjan előadandó bünfenyitő ügyeknek. KlŐadó : Márki 1580 Vasas András, lopás. 1579. Hrionák Pál, életbiztonság elleni vétség. Irodalom és mii vészét. — Az Ország Világ XV. füzete változatos tartalommal és érdekes képekkel jelent meg. „A pontyok" czimü miilapot hozza mellékletül. — Szeut Erzsébet, a szepeshelyi dóm. a bakter, az orvosnál, Hrussó vára, a nagyapó hegedüeje Kossuth László siremléke és Zmertich Ivánnak, a 28 éves, nyitrai földbirtokosnak, ki 22 nap alatt velocipéden 1200 mértföldet utazott, arczképe arra mutatnak, hogy Rautmann Frigyes ezen vállalatára sok gondot és költséget íőrdit és ere de ti képeket ad. — Egy íüzetáa 40 kr. í<egujahb hirek. * Bazaine, a híres franczia tábornagy haldoklik. — Bartnska vezérőrnagy — magyar születésű — Budapest helyőrségi parancsnokává neveztetett ki. — József föherczeg e héteu Korytniczára utazik, hol augusztus 10-ig fog tartózkodni. — Gr. Eszterházy Miksa, a magyar athletikai club elnöke, társas gyalog kirándulást tervez Balaton-Füredtől Fiúméig. Az öt hétig tartó utat a résztvevők kies, sokszor nagyszerű vidéken, az Alpeseken keresztül teszik meg Felelős szerkesztő: dr. Báttaszéki Lajos. Főmunkatárs : Garzó Gyula. H I R D E T E S. Haszonbérleti hirdetmény. Békésmegyéhen kebelezett gróf Kornis Miklós tulajdonát képező, 1200 • ölével számított 2313 hóidra ter. jedő csudaballai pusztai birtok, rajta fekvő 25 öles hosszú lakházzal és 25'/

2 óles hosszú ökör-istálóval, kutakkal, - 1880-ik évi szept. 29-től kezdve több évekre haszonbérbe adatik. Bérleti feltételek iránt tudomás szerezhető K.-L adányban székelő Farkas Gábor ügyvédnél. A bérleti puszta fekszik békésmegyei Endrőd, Gyoma, kunsági Turkeve és hevesmegyei DévaVánya községek között, Gyoma vasúti állomással.. K.-Ladány julius 11. T880. 109. f3—3)