Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám
1880-07-03 / 126. szám
I B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam, 126. szám . Szombat, juliu s 3-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-utcza, 891. számú ház. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grunfeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Jíyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal. MEGYEI HÍREK. * Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" 1880-ik Il-ik félévi folyamára. Mindazon t. előfizetőket, kiknek előfizetése e hó végével lejár, kérjiik annak megujitására, hogy a szétküldésben fennakadás ne történjék. Előfizetési dij : félévre 4 frt; negyedévre 2 frt. A kiadóhivatal. — Beküldetett. K.-Ladány, junius 30. Tekintetes szerkesztő ur! Tegnap, junius 29-én volt nálunk kerületünk igen tisztelt képviselője, tek. Zsilinszky Mihály ur, egy részről ez évi beszámoló beszédét elmondandó, más részről a Körös szabályozás s az annyiszor emlegetett vasút ügyében. Sajnos azonban, s a képviselő úrra is mindenesetre rosszul hathatott, hogy a község polgárai közül igen kevesen jelentek meg beszéde hallgatására. Nem tudjuk kinek tulajdonítsuk, hogy most nem lett — mint máskor mindig - dobszófal az egész községben közhirré téve a képviselő uritt léte s az idő melyben beszédét tartandja, hogy azt boldog boldogtalan megtudván: ha akarta, meghallgathatta volna azt. Mindenesetre nagy figyelmetlenség volt az illető intézők részéről, ugy a t. képviselő ur, mint a község polgárai irányában, mit a képviselő ur legközelebbi látogatása alkalmával — hisszük — helyrehozandanak Öt k.-ladányi polgár. — K.-Ladányról junius 30-iki kelettel irják nekünk: Tekintetes szerkesztő ur! Miről írhatnék ezidőszerint inkább, mint arról, hogy megérkezett az idő, mit sokan oly epedve, oly nehezen vártak. Az aratás idejét értem. Még ugyan nem kezdődött meg általánosan az aratás, de határunkon sok helyen látni learatott földeket, csomóba rakott búza-kévéket, sőt itt-ott már nyomtatással foglalkozó embereket, Csoportonként lehet látni a tarlókon szegény szedegető nőket és gyermekeket kik az elhullott buza-fejeket szedik össze; hogy belőle minél hamarabb kenyeret készíthessenek. Máskor is volt ez igy, de most az a lázas sietés, az a tevékenység, az az igyekezet, melyszerint a pirkadó hajnal már a learatott mezőn találja őket mindenesetre szomorú jele: mily szükségben szenvedhetnek népünk szegényei]... Vetéseink általában ha nem is bő, de kielégítő aratásra nyújtanak kilátást, megkímélte vetéseinket az ég minden elemi csapástól, itt-ott mutatkozik határunk egyes részeink buza-vetéseinkben kevés üszög. Kukoriczáínk, a gyakori esőzések folytán szintén igen szé pek, szőlős kerteiok bő borral kecsegtetnek Szénatemésünk azonban igen szűken fizetett, barmaink legelői még az egész tavasz és nyár folytán oly silányak voltak, hogy alig tudtak és tudnak rajta tengődni állataink, mely silány szénatermésnek okát sokan a tavaszi késői fagyokban keresik. Tegnap volt szerencsénk kerületüuk szeretve tiszteit országgyűlési képviselőjéhez, tek. Zsilinszky Mihály úrhoz. Beszédét azonban — melyet a községháznál tartott, mint még soha — igen kevesen hallgatgatták. Pedig szokott megnyerő modorával előadott tárgyilagos beszédét nagyon érdemes lett volna, ha kivált népképviselőink kivétel nélkül meghallgatták volna. Rendes levelező. ££ A gyulai rendőrség egy rendeletet adott ki, melyben a városban az utak rendben tartása, a csatornák lecsapolása s azoknak tisztán tartása minden házigazdának szigorúan meghagyatik, az ez ellen vétők vagy ellenszegülőkre nagy büntetés ; szabatott ki. Ilymen. Nagy Károly árvaszéki elnök ur, e hó 1-én váltott jegyet özv. Terényi Lajosné szül. Beliczey Mária urhölgygyel. Áldás legyen frigyükön ! fl Meghívó a meghalásra. Kufcla István elfogott szökött katona, ki szökése közbenegy embert is agyooütött — e hó elsején a parancsnokság engedélyével táviratozott atyjáuak Gyulán, hogy | ha akar még vele beszélni, rögtön jöjjön hozzá Debreczenbe, mert e hó 2-án reggel felakasztják. Az akasztás mint lentebb olvasható, csakugyan végrehajtatott rajta. ^ Gyulán a tszéki épületet bővíteni fogják, a mennyiben a kertfelőli részen még három szobát építenek, mi kizárólag irrattári helyiség lesz. A vállalat 3300 frtért adatott ki N. Szabados Antal urnák, az ismert gyulai vállalkozónak. == Kukla István gyulai illetőségű katonát, ki gyilkosság miatt halálra ítéltetet, julius 2-án reggel Debreczenben felakasztották. — Holnap lesz a jegyzőválasztás B.-Csabán. A csabai polgárok józansága kezeskedik arról, hogy rendben fog lefolyni. Ki lesz a győztes? Az egyáltalán nem biztos. Mindenesetre kívánatos lenne, hogy értelmes, szorgalmas és lelkiismeretes egyén választassák, a ki többet foglalkozand jegyzői teendőkkel, mint telekkönyvi átírásokkal. — Eljegyzés. Gyuláról értesítenek bennünket, hogy Schröder Kornél ügyvéd ur junius 29-én jegyezte el dr. Rombay Zsigmond ur kedves szép leányát, Ilona kisasszonyt. Őszinte szerencsekivánatainkat a kötendő frigyhez! A „BÉKÉSMEfiYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA, A szabadító. (Elbeszélés, néhai Garzó Júlia hátramaradt irataiból.) (Folytatás.) Hermina egy mozdulatot tőn, a csengetyüzsinórt meghúzni, de hirtelen elébe lépett az idegen, mosolyogva mondá : — Felesleges volna asszonyom! tanúk nélkül akarok szólni kegyeddel. Hermina még egy lépést akart tenni; de ebbe is meg lőn akadályozva. — Ön tehát saját házamnál parancsot akar osztani nekem? — mondá Hermina kissé indulatosan, türelmét veszítve. — Azt nem; de kérem, hogy hallgasson ki! — Azt megtehetem, bár sért vakmerősége! De előbb távozzék, és várja meg az időt, melyben az illem sértése nélkül állhat szembe egy nővel. — Jól van asszonyom, tehát várni fogok ! — Távozzék tehát! — Én távozzam? — Jó, hát maradjon, — mondá Hermina sajátságos mosolylyal ajkai körül, egy eszmétől megkapatva, s azon pillanatban, mint a villám tünt el a mellékszoba ajtaján, mit maga után bezárt. A magára hagyatott álmélkodva nézett utánn, szemeit hosszan a becsukott ajtóra szegezve, mintha még azon keresztül is látni akarná a szép lelkes nőt. Néhány pillanat múlva magához térve, felkiáltott: „Lelkemre, ez a nő szebb, mint véltem 1 Bátrabb, mint gondoltani! Itt nehéz lesz a diadal. ... de ki kell vívnom! — mond határozottan, egy támlásszékbe ereszkedve, visszavárandó az eltávozottat. Mi pedig ez időt felhasználva, vessünk egy pillanatot a múltba, és tudjuk meg, ki volt ezen kora reggeli látogató, s mit akart kivívni? Ezt azonnal megtudhatjuk, csak keressük fel Perey Kázmért, ki a vidéken egyik barátjánál már j több nap óta mulat. VIII. Emlékeznek kedves olvasóim, hogy Perey Kázmér levelet küldött nejének, melyben röviden tudtára adja, hogy elutazik. Ez az utazás csak koholmány volt Perey részéről. Ugyanis egyik estén, az idő már éjfél körül járhatott, a kancsók kézről-kézre forogtak, a kedv tetőpontját érte, midőn Fekete Andor, egy igen gazdag, víg kedélyű nemes, kit Hermina szobájában hagytunk, igy szólt serlegét magasra emelve : — A szép hűtlen nők egészségeért! — Éljen! — hangzott minden ajakról egyszerre, serlegeiket összekocziutva. Csak Perey volt az egyetlen, ki nem koczintott. Andor ismét felemelve serlegét Pereyhez fordulva, mondá : — Nőd egészségéért Kázméri Nemde szép Herminád? (Folyt, köv.)
