Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám
1880-07-18 / 137. szám
B.-Csciba , 1880. £ VII. évfolyam, 137. szám. Vasárnap, julius 18-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmi! lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap. kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési díj : helyben házhoz hordva vágy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 Irt; évnegyedre 2 frt. Szerkesztőség: Apponyi-utcza, 891. számú ház. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grünfeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek fej. „\yilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, n kiadóhivatalban Takács Árpád ur nyomdajában. vidéken a postahivataloknál ö kros postautalvanynyal. A budapesi állami közép-ipartanoda. (th) A budapesi állami közép-ipartanoda szervezetét azon felszólítás mellett küldte szét a vallás- és közoktatásügyi ministerium, hógy ezen tanodát az érdekletekkel megismertessük, ez által a tanodának tanítványokat szerezzünk s a magyar ipar fejlődését a magyar iparosok fejlesztésével siettessük. Ezen intézet czélja épitő-mestereket, építő pallérokat, a gyárak számára elömunkásokat, művezetőket és oly szakembereket is képezni, a kik kisebb ipartelepeket önállóan vezethessenek. Az intézetbeli oktatás elméleti és gyakorlati. Utóbbit illetőleg a kézi ügyesség gyakorlására, az elméletben kifejtett elvek alkalmazására, a szemléltetésre lesz fő tekintettel a tanítás. Az elméleti oktatás az egyes iparágak czéljaira használt különböző műtárgyakat, a készülékek és gépek szerkezetét s helyes alkalmazását fogja oly behatóan tárgyalni, hogy a tanítók az illető munkák és iparágak mechanikai és gépészeti részét, művelet-módjait és szerkezettanát tudományos alapon ismerjék s megítélhessék, hogy mily anyagból, mily módokon, mily eszközökkel miket lehet előállítani. Minthogy ezek szerint rendszeres szakképzettségről van szó, a tanfolyam három évig tart és pedig ugy, hogy a tanuló egész idejét iskolai tanulmányainak szentelhesse. Ezenkívül szükséges, hogy a tanuló akkora elméleti képzettséget vigyen magával, a mennyit a gymnasium vagy, reáliskola, vagy polgári iskola négy alsó osztály?! nyújt s még e mellett egy kis mühelyi gyakorlata is legyen. A tantárgyak kétfélék: közösek vagy rendkívüliek. Rendkívüliek az idegen nyelvek : német, franczia, angol. Közösek a következők: 1) Magyar nyelv, elkezdve a mondattantól bezárólag a könyvitelig s az összes üzleti ügyiratok szerkesztéseig. 2) Számtanból és algebrából annyi, a mennyi a mértannak, természettannak és az egyes szaktárgyaknak tudományosan való tárgyalásához és az üzleti élet bármely eszméhez szükséges. 3) Általános vegytan kísérletileg kapcsolatosan az ásvány- és * kőzettannal. 4) Természettan kísérletileg. 5) Mértani rajzolás, mint előkészülés a szerkesztő szakrajzoláshoz. 6) A szabadkézi rajz és mintázás, mely egyelőre csak arra szolgál, hogy általok a tanuló felfogása az alakok viszarányosságának s öszhangjának megítélésében fejlesztessék. Ezen közös tárgyakra következnek a szakcsoportok: építészeti szakcsoport, gyári szakcsoport. Az építészeti szakcsoport tárgyai: építési anyagok, különféle falazatok szerkezete, fakötések, az építésnél használt szerszámok megismertetése, épületek alapvetése, különböző czélu falazatok és boltozatok épitési módja, fa- és vasfödények, födélzetek; párkányok, ereszcsatornák, lépcsők, ajtók, ablakok, kémény stb. szóval minden íze egy tökéletesen kész épületnek, különféle épitési modorok, költségvetés; vizi építészet. A tárgyat folyton kiséri a rajz egész a műszaki mintázásig. — A gyári szakcsoport több ágra oszlik: gépészet, vegyészet, fém — vasipar, faipar, szövetipar. A gépészet ismét kétágú: általános gépészet és mezei gazdasági gépészet. Az első a motorok alkatrészeit ismerteti egyenként, azután pedig különös czéljokra való tekintettel, mint gőzgépek, hydromotorok, gázgépek, munkagépek, szállítógépek, szivatyuk és mindezek szerkesztése, a második pedig a mezei gszdaságban előforduló gépeket tanítja részletenként és szerkesztősök szerint. Végül mind a két ághoz csatlakozik a gépipar műtan rajzolással, a vasés aczélnemek előállítási, tulajdonságaiknak ismertetése, a kovácsolás tekintettel a különböző kovácstüzekre, a hegesztés, edzés, aczélositás, továbbá a réz-bronz és vasönA „BÉKÉSME&YEI KÖZLÖM" TÁRCZÁJA. Kis Károly. (Ballada.) I. „Miért a köny szép szemedben Édes jó Margitom „Ledérséged, esküszegő Tettedet siratom " „Eh! mit beszélsz esküvésről Magyarhon feloldott., Mért ne venném én tehát el Szép Magyarországot?! „Ki esküt tőr, az bűnhődik — Ez végszavam hozzád, Eszedbe ez jusson, ha majd Halványul koronád!" Harsog a kürt, leng a zásiló A hű nő kesereg. „Előre!" — mond Károly király — „Induljon a sereg!" Mint az éhség űzött bősz vad Nyomul Károly király Hegyen völgyön, vad vizek közt Hol ujjong a sirály. II. Károly király, magyar király Örömünnepet ül; De Erzsébet és Mária Sötét gyászba merül. „Hagyd el a bút édes lányom" Szólal meg Erzsébet — ,.Nem sokára visszanyerjük A királyi széket!" „Soha többé." Eh! de hogy nem „Atyádnak porára „Esküszöm, hogy király leszesz „Hajnal hasadtára." III. Sötét az éj, csillagtalan Sötét mint a pokol. A királynők bús szivében Bősz bosszúvágy honol. „Menj csak szolgám, hivd a királyt „Titkos szavakra át —" — Mond Erzsébet a királynő Elfojtván haragját. Csörög a kard. Zörren a zár Az ajtó fölnyilhk. . . . Károly belép a királynők Fogadják mint illik. Asztal mellett ül Kis Károly Fontos írást olvas. Mögötte áll Forgá,ch Balázs Vas kezébe a vas. Int Erzsébet. . . . villan a bárd A vér magasra száll. Összerogyva vérben hörög Karoly magyar király. Miként tenger moraj; zug fel A kastélynak népe. . . . Patakokban ömlik Károly Híveinek vére. Várja Margit kedves férjét De hiába várja: Forgách Balázs bárdja alatt Hunyt él életpárja. Cs, P.
