Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-12-16 / 241. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1880. 241. sznm. csak ott ülnök a piros bársonyszéken, a mi nyilván annak tanúsága, hogy se az önök obligát „hazafias feljajdul ás a" és tollúknak epéje nem volt képes eddig az ország nagyobb és jobb részének támogatását megvonni az egyhangú, súlyos munkásság és buzgó hazafias fáradozás embereitől. Azt az egyet azonban szívesen konczedáljuk, hogy csakugyan sikerült önöknek a szélsőbal tulipiros elveit és az egyesült ellenzék kinos vajúdását eléggé népszerűvé tenni ós nem válogatván feltett czéljuk tudatában az eszközöket — igenis sikerűit önöknek a kedélyeket elvadítani Magyarországon azon féktelen támadásokkal és szenvedélyes jelszókkal, a melyeket lapjaikban meghonosítottak. De a kormánypárt erős várának ostromától szárnyaszegetten voltak kénytelenek visszavonulni. Most ugyané módon, ugyané jelszókkai fogtak hozzá a német szinhíz ostromához. Ki tudja, hány másképen gondolkodó jó hazafit állítottak volna ki ismét a hazaárulás pellengéjére, ha egy váratlan akadály nem áll utjokba. Ugy a szélsőbal, mint az egyesült ellenzék legműveltebb korifeusai állottak a német szinház pártjára. A szabad eszmék felkent bajnoka és szószólója, Irányi Dániel méltatlannak tartotta magához azt, hogy elragadja őt is az „ujságár": egy nagy német ujság hasábjain tette közzé abbeli véleményét, hogy ő a német szinháznak meg akar adni minden illő concesziót, amitől Csanágyi és CsatáiZsiga bátyáink nyilván megbokrosodtak. Szilágyi Dezső és Hoffmann Pál sem riadtak vissza az ellenfél alantos fenyegetéseitől, hanem n} iltan, férfiasan küzdöttek meggyőződésük mellett Velük együtt még 5 egyetemi tanár. Meit a kik az ifjúságnak a kathédrán naponta prédikálják a szabads -g és türelem igéit: azok bizony Verhovay és b. Kaász urak kedvéért nem jönnek és nem jöhetnek tudományuk alapigazságaival ellentétbe. Még azon rút üzelem ellen is erélyesen emeljük fel szavunkat., a melyet különösen a szélbali lapok az egyetemi ifjúsággal űznek. Ava 'y hol a világon tüntet az ifjúság anynyit, mint Budapesten, és hol tanul <>ly keveset, mint Magyarország fővárosában ? Az ellenz 'ki lapok izgatása a komoly tanulmányoktól egészen elterelték már az iijuságot; a komoly munkásság és szorgalom helyett bele lett vonva minden köz- és politikai ügybe. Sőt láttuk, hogy tanárait a megil lető tisztelet helyett legújabban abczugolni ós macskazenézni szokta. A legbünösebb legimmoráli.sabb üzelem ez, uraim ! Hogy általában igazságos, vagy igazságtalan volt-e a német színházat fenntartani, vagy tengődésének alapjait lerontani, ahoz mi nem szólunk ; ez bennünket igen kevéssé érdekel, mert szentül megvagyunk győződve, hogy a magyarosodás oly rohamos léptekkel nyomul előtérbe a fővárosban, hogy a német szinháznak — rövid tüntetési epocha után — ismét csak a csőd és bukás lesz osztályrésze. Minek tehát erőszakos intézkedésekkel zavarni fel a fővárosi társadalom nyugalmát, minek azt nagy és fontos nemzetiségi kérdéssé fújni fel, hogy elmérgesitse a kedélyeket. Deák Ferencznek, hazánk bölcsének is az volt a jelszava, hogy a nemzetiségi kérdések csak hosszabb időn át és békés társadalmi uton intézhetők el legkönnyebben; nemzetiségi törvényeink is ezen bölcs liberalizmus és türelem hű tükrei. — Hanem a „Pesti Napló" mely egykor hű tolmácsa volt a haza bölcsének, mélyen alászállott az államférfiú higgadtság méltóságának niveau-jától és az egykori sértett hiúság bosszút sugalt neki a mostani kormányelnök ellen, amit kifejezni máskép nem tudott, minthogy ő is segitett a kedélyeket elvaditani és Magyarországot a corruptió és nepotismus zsákmányának tüntetni fel. — Legyen nekik ! Legújabban azt a variacziót hallom, — ha ugyan nem valami geniális reporteri ötlettel van dolgunk — hogy Károlyi Pista gróf a bécsi banktól örök áron megvette volna a német szinház épületét. Ez volna a német-szinh íz kérdés tragoediájának legutolsó és legérdekesebb epizódja. A nemes gróf a gyapjuutczai nagy hodályt bizonyára nagy gyapjukészletónek raktárául fogja felhasználni Országrenditő kaczagás fogja a nemes gróf ez igazán gavalléros stiklijét követni. Ugy legyen! 33. Politikai hirek. — As országgyűlés e hó 13-án ós 14-kén Eger városának feliratát az ottani zászlósértós ügyéhen tárgyalta. — Az augol hadügyminisztériumban intézkedések tétettek arra nézve, hogy további két, ezred katonaságot küldjenek Irlaudba — Rochefort több izben Gambettához ment megtudandó, vájjon megkapta-e az a „Voltaire" által közölt levelet. — Polivauov szabadságolt hadnagy, igen veszedelmes politikai gonosztevő, pénteken itt elfogatott. Uékésinegye kérvénye a katona elszállásolási ügyben, a képviselőház • előtt. Békésmegyének a katonaelszállásolás ügyében a képviselőházhoz benyújtott kérvénye elutasitólag lett elintézve, daczára annak, hogy Zsilinszky Mihály orsz. képviselő a bizottságban mindent elkövetett annak kedvező elintézésére nézve. Az ügy menete ez volt: Tisza belügyminiszter ur, a kérvényi bizottság felhívására — az ügy históriáján kivül — ezeket adta válaszul : „Részemről ezúttal csupán azon megjegyzésre szorítkozom, hogy az 1879. XXXVII. t. cz. által nyert felhatalmazás alapján 1879. évre pótadó kivetésének már azon oknál i fogva sem lehet helye, mert tekintettel arra, hogy a többször idézett törvény 1879-ben alkottatott, annak azon rendelkezése, mely szerint a pótadót évenkint előre kell megállapítani, visszaható erő nélkül 1879. évre nem is alkalmazható. Ezek után annak felemlítése mellett, hogy a kérvényben kifejezésre talált azon felfogás is, miszerint a községek vagy egyes lakosok a katonaság beszállásolása alkalmával teljesített szolgáltatásokért az 1879. XXXVII t. cz, alapján kártalanításra jogos igónynyel bírnak, merőben téves, mert ezen törvényre, a mennyiben az nem kötelezi, hanem csak is felhatalmazza a megyéket a kérdéses beszállásolási terhekért nyújtandó méltányos kártalanításra, jogszerű igények nem állapithatók; még arról is van szerencsém a t. képviselőház kérvényi bizottságát érte-iteni, hogy a fentebbiekben jelzett álláspontom több megyével szemben egyaránt érvényesíttetett, a nélkül, hogy ez ellen azok részéről csak felszólalás itt tétetett volna." Erre a kérvényi bizottság a következő határozati javaslatot ajánlotta a képviselőháznak, mely azt el is fogadta: „Az 1879. XXXVII. t. cz. felhatalmazza a megyéket, hogy a beszállásért méltányos kártalanítást adhasson az évenkint előre megállapított pótadókból. 1879-re nézve, miután a törvény csak 1879. julius 1-jón lépett hatályba, előre megállapított pótadó nem fordult elő, és Békésnek kivételével minden vármegye ugy járt el, hogy az kártalanítást csak 1880-tól fizeti. Békésmegyére nézve kivételt tenni sem szükségesnek, sem czélszerünek nem mutatkozik. Ennélfogva Békésmegye 4731. számú kérvénye elintézéséül mondja ki a ház hogy az 1K79. XXXVII. t. cz. végrehajtása tárgyában kelt s 26.469. és 29,838-1880. számú belügyminiszteri rendeletek a törvényhozás beavatkozására alapot nem szolgáltatnak." MEGYEI HIREK. — Figyelmeztetjük a hirdetni szándékozó megyei közönséget, hogy lapunk f. hó 19-én megjelenendő száma, melyhez a jövő évfolyamra szóló „Előfizetési Felhivás" mellékelve lesz, 2000 példányban küldetik szét és pedig nagyrészt a megyei honoratiórokhoz. * Időjárásunk egész héten által esős és szeles volt. Szerdán reggel ébredtünk ismét fagyra, és a száritó szél némileg (elszívja a rémséges sártengert mely városaink utczáit és útjait hetek óta borítja. Van tehát némi kilátás, hogy fehér karácsonyunk leeud. * A csabai jótékony nőegylet nem határozta el még véglegesen, vájjon közvacsorát vagy tánczvigalmat rendez-e közelebb pénztára javára? A többség a tánczvigalom mellett van, s igy ha lesz valami, hát tánczvigalom lesz. * A békésmegyei agarász-egylet január 8. megtartandó báljára nagyban folynak az előkészületek. A buzgó eb ök és a rendező urak mindent elkövetnek, hogy minél kedélyesebb legyen. Nagy hiánya a csabai közbirtokosság különben remek és akármely fővárosban is párját ritkító nagy termének, a gyönge világosság. Ezen hiány elhárításán is fáradozik a rendezőség. Ugy vau ez jól. Mindenhol az legyen jelszavunk, a mivel a nagy Goethe befejezte életpályáját: „Mehr Licht," több világossági — A Gyulán f. hó 13-án megejtett megyebizottsági tagok választása a következő eredménynyel végződött : A z I. ker.: Választásra jogosítottak összes száma 396 ; ezek közül szavazott 129 legtöbb szavazatot nyertek : Schrőder Kornél 77 Zöldy János 73, Kirileszku Gyula 66, Szabados József 63 szavazatot. II. ker.: Választásra jogosítottak összes száma 384; ezek közül szavaztak.