Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-12-12 / 238. szám

„Békésmegyei Kttzlttny* 1880. 238. szám. igy történt, hogy Warhman Mór, Hegedűs Sándor, Éles Henrik, Kautz Gyula határozottan ellene voltak a pénzügyi bizottságban. Van okunk hinni, hogy a kormány, mely a választások előtt elég erős volt e népszerűtlen törvényjavaslatot megalkotni a nemzet érdekében, ugyancsak ezen érdekért elég erős lesz azt elejteni is. Belőlünk nem a merev tagadás, hanem épen a kormánynak, a szabadelvű pártnak jól (elfogott érdeke beszél. Nem akarunk vés'ztjósló Kaszandrák lenni, de ismerve a nép intelligensebb, eddig a szabadelvű párt mellett volt osztályainak hangulatát: bátran merjük állítani, hogy ha az uj adónemek egytőlegyig visza nem vonatnak, ha az uj választásokig a Bartha esete igazságosan a felháborodott közvéleményt megnyugtatólag elintézve nem lesz: megszámlálhatlan azok száma, kik a kormánypárttól el fognak szakadni, és a választások eredményét ezáltal kétségessé tenni. Videant consules. A kormány tehát saját pártjának a hazának tartozik azzal, bogy visszavonja ez adójavaslatokat és a Bartha elleni merényletigazságos megtenyitését sürgesse, mert ha soha, hát ez egyszer ki tséges további fennmarad L a a pár ínak. Abba a bábeli zavarba, mely azután jönne, abba az „aprés moi le deluge^féle állapotba pedig nem szabad egy hazafias kormánynak sem dönteni a nemzetet, s inkább legyen kevesebb jövedelem és valamivel több adósság, minthogy az egésznek fennállása koczkáztassék! MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelenlés. Felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának decz' 6-án tartott gyűlésén. (Folytatás.) III. Közutak és községi utczák. A közutak szomorú állapotáról tett mult havi jelentésein során 1655. kb. sz. alatt kelt határozattal megbízott küldöttség a vizsgálatot megejtvén, eljárása eredményét beterjesztette, mely ezen ülés folyama alatt előterjesztetik. Mint köztudomásu sajnos körülményt, melyet a tiszti jelentések spm titkolnak el, el nem hallgathatom, hogy közlekedési vonalaink, főkép a melyek annak idején ki nem épitettek, a tul nedves időjárás következtében, sok helyütt majd nem járhatlanok ; főkép sajnosai) kell megérintenem, hogy a közlekedés különösen a községekben szerfelett sok nehézségbe ütközik, mit leginkább azon tovább már el nem tűrhető közöny eredményez, miszerint az utczák szabályozása, illetőleg a községi belvizek levezetése és az utak feldomboritása tárgyában 1877-ik évi 213. sz. alatt kiadott közigazgatási bizottsági határozat nagyon csekély, alig észlelhető mérvben hajtatott végre, mely határozatnak zár-határidő alatti foganatosítására a járási szolgabirák és Gyula város polgármestere elutasitandók volnának. E rovat alatt előterjesztem, hogy az endrőd-szarvasi megyei útt ól tés tárgyában a halásztelki ármentesitő társulat részéről ismét közbevetett felfolyamodás nyomán mult hó 24-én Gyomán elnökletem alatt megtar ' tott értekezleten oly megállapodás jött létre, mi' szerint a társulat a megye által tervezett uj vonal megszerzésére hajlandónak nyilatkozott, — és igy | biztos a kilátás, bogy ezen annyi éveken át húzódó kérdés a f. hó 27-én megtartandó megyebizottsági közgyélésen végmegoldást nyerend. IV. Véd töltések és átmetszések. A védtöltések állapotáról G)ulu város polgármesteréről, a gyúlni, gyomai és szeghalmi járások főtisztviselői havi jelentéseikben meg nem emlékezvén, — a gyulai járási és a Gyula határbeli védtöltésekre nézve kijelenthetem, hogy azok védképes karban léteznek, a melyeken alkalmazott két vasszerkezetű zsilip még e hó folyama alatt tervszerüleg felépiilend — A gyomai védtölt.ések a magos vízállás miatt felépíthetők nem voltak; ellenben a Berettyót szabályozó társulat a kenderesi gátat teljesen biztos állapotba helyezte. A Gyoma alatti 33-ik átmetszési munkálatok befejezésükhöz közeledvén, a mennyiben a gyulai kir. folyammérnökség átiratából, melyben az ezen átmetszésen létező hid meghosszabbítása iránti.intézkedésre hivattam fel, értesültem, hogy ezen hid a csatorna szélesités folytán a közlekedés hátra* I nyára veszélyesen aláásatott, mig egyrészről a nagymólt. közmunka s közlekedési m. kir. minister urat folyó hó 2-án 1919. kb. sz. a. tett felterjesztésben a tek. közigazgatási bizottság erre vonatkozó 1534. kb. számú felterjesztésének elintézésére felkértem, másrészről a járási szolgabírót felhittam, bogy mindaddig, mig a hid átalakítási kérdés el nem döntetik, erélyesen oda hatni igyekezzék, miszerint a hidon való közlekedés a folyamatban levő szabályozási müvelet által akadályozva és veszélyeztetve ne legyen. (Vége következik.) J"a,xvcs©T7"it3 FAI, alispán. MEGYEI HÍREK. — Békésinegye közigazg. bizottságának Gyulán, 1880. decz. 6-án tartott üléséről. (Vege.) Az alispáni ügyek előadásai közt megemlitendők; hogy az államépitészeti hivatal 100 frt irodai átalányban részesittetett, — a szarvasi kir. adóhivatalra nézve pedig, melynek a kir. adófelügyelő takarékossági szempontbói a minisztériumnál beszüntettetését kérelmezte, miután a remélt megtakarítás oly csekély, mely épen nem áll aranyban a beszüntetés által az adózó népnek oko/andott kényelmetlenséggel, — a miniszter a hivatal további fentartására felkéretett. — A kir. adófelügyelő jelentése szerint egyenes adókban a f. év november havában a békési adóhivatalhoz 46300 frt 13Va kr, a csabaihoz 92536 frt 86% kr, a gyulaihoz 24999 Irt 61 kr s a szarvasihoz 45364 fit 73 kr, összesen tehát 209201 frt 34 kr folyt be, mely eredmény 24047 frt 23 krral kedvezőbb az 1879. novemberi bevételnél. Nagy felháborodást szült Gyulán s a k. i bizottság előtt is a kir. adófelüt, yelő azon intézkedése, hogy a váiosban rendkívüli adóvégrehajtók alkalmazását vette czélba, a p. ü. miniszternek a f. év deczember havában kelt egy rendeletére hivatkozva, mely azonban csak — a már befizetett — III. óvnegyedi adókra vonatkozott; s a mily túlhajtó volt az adófelügyelő buzgalma, anyival indokolatlanabb, mert már a IV ik é\negyedi adókból is elegendő törlesztés történt; az adóvégrehajtók alkalmazása mellőztetni rendeltetett. — A m. t. ügyész havi jelentése tudomásul vétetett; — lier nagyon is szigorúan beszél a tánczról 8 igen helyesnek tartja a berniek töivényét, mely szerint; ?gy 30 éves nőnek már nem szabad az ifjúság íözé sorakozni. Nagyon sok férj nyugalma van ez iltal bi/.tositva, mert — úgymond — sok mama, ci nappal egy fél órát nem tudna járni „leánya i e d v c é r t" egész éj jeleket végig tánc.zol. — De nég inkább kázhoztatja a komoly hivatalok viseőit, ki nyilvános bálikon gyakran végr«ndeletük:el zsebükben tánczoluak és ifjúságot szimulálnak, lolotta csáz és kösxvény kinoz/.a aszott csontjaikat. A tíncztér a szép nemre nézve ugyanaz, mi , lovaglótér az ifjúkra nézve : a kölcsönös varázs tt fejlődik ki legerősebben ; csak egy ügyes lovagló rhet utol egy ügyes tánczosnőt; egy táuczoló nő lifiidig könnyebien arat dii.dslt, mint egy ne inczoló : ideggyenge korunknak nagyon is szükége van o tornászaira és a mostani házasságtól orzadó ifjúságnak e varázsra. Oh! a n.igy világak nincs oly korlátozott felfogású mamája, ki nem adná, bogy a bál uemcsak tánc/mulatság, de »yszer.«niind a világ legjobb h á zasság-köz v ei t ő-i n t é z e t e. De a mily természetes és jogosult a tánczídv, ép oly kárhoztatandó a tánczdüh, mely nem ry viruló ifjút- és hajadont kergetett már Terptyíore karjaiból a sir ölébe. Ezt szerintem ép ugy kellene korlátozni a rendőrségnek, miut az iszákossági-, játék- és verekedési dühöt. Ki hinné, hogy a táncz, miut történelmi tényező is szerepel? Igen. A velenczei" despotizmus népszerűségét csakis a fényesen rendezett karnevalok által tudta évszázadokon keresztül fentartani. Az olasz nép ugyanis az egész éveken át rüjta elkövetett méltatlankodásokat el tudta felejteni, ha farsang alkalmával kénye-kedve adtán tánczolhatott és az álarczos meneteket bámulhatta. Az álarczos bálák különben gyakran igen tanulságosak, mert a szatira ostorát szabadon pattagtatja benne az éles elme. Erlangenben történt, hogy egy álarczos jelent meg övig érő roppant szárú csizmákban, és a diá kok másnap mind czipót húztak. Egy másik 4 szemüveggel, melyekre lámpácskák voltak ragasztva, kezében messzelátó üvegekkel jelent meg, és az üres fejű arszlánok azonnal eldugták czvikkerjeiket. Csakhogy fájdalom ezek az álarczos bálok borzasztóan elfajultak. A legkicsapongóbbak III. Ilenrick udvarában tartattak, hol a bálteremben királyi parancs folytán, egyszerre eloltottak a gyertyák és — mint a krónika irja — a hölgyek szeméremérzete igen élénk sérelmeket szenvedett a sötétségben. A legszörnyűbb táncz m.ndenesetre az lehet, midőn e rabszolga hajókon a szegény szerecseneket korbácsütésekkel tánczoltatják egészségi szempontból. Ennél csak egy borzasztóbb létezik és az, ha az ember .muszájból" tánezol, vagyis, ha igy szólittatunk meg: „Nézze, fiatal barátom, ott a sarokban ül egy derék hölgy, magában, elhagyottan, önnek kötelessége velp tánczolni." Ezt inig ellenségemnek sem kívánom. A franczia nép tagadhatlanul a legdühösebb tánezoló nép és mégis Párisban, a pezsgő vérű ifjok per excellence városában fogadott táuc/.osokat kell tartani, hogy a hölgyek .hoppon" ne maradjanak. A mindinkább terjedő materializmus nagyon lohasztani kezdi a tánczkedvet. Ki tudja, nem sepri-e el végkép ? Ez szomorú jelenség ! mely felett jeremiási könnyeket lehetne ontani, ha a farsang nem volna oly közel és ha nem látnók a bál rendező urak lázas tevékenységét. Elvégre is Jeruzsálem ssm pusztult el egy nap alatt és én hiszem, hogy addig is, mig utódaink a bálokról mint a történelmi múltban létezett valamiről beszólendenek : addig olvasóinknak még elég alkalmuk lesz a czipőtalp-koptatás e legművészibb ágát jó egészséggel gyakorolni. Jobbat, remélem, nem kiváuhatok. jPailagrl.