Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-12-05 / 234. szám

B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam, 258. szám. Vasárnap, deezember 12-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalma lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési (lij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évr e 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891. számú ház. Kiadóhivatal: Takáes Árpád nyomdája. Kgyes szám ál'a 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Griinfeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „NJ'ilttér"-ben ecry sor közlési dija""^ kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Árpád ur nyomdnjahaii. vidéken a postahivataloknál r> kr<>s postantulvanynval A veszedelmes béke. ** A ki az európai politikai viszonyok hátterét nem ismeri s manap a világlapok sürgönyrovatát végig olvassa, nyugodt rezignáczióval teendi le a lapot elringatódzva azon szép reményekben, melyek az örök bó kéről susognak, melyek a szuronyból munkás kalapácsot, a puskaporból iparfejlesztő robbantó szert s az álló hadseregek legalább a/

4 részéből családjuk körében szerényen munkálkodó polgárokat teremtenek. Fájdalom azonban itt a földön csak is az együgyüké a menyek országa; az élesebben látók pokoli félelemtől kell hogy áthatva legyenek. Oly félelemtől, mely a tetterőt zsibbasztja s mely nagyon is borzalmas képekkel üldözi a hypochondriára hajló ember: unaginatiót. Valóban a mostani európai békének nagyon tikadt, fojtó levegője van s nem mondunk paradoxont, midőn azt állítjuk, riogy az őszinte békebarát csaknem önkénytelenül egy kis háború után vágyik. Oly láboru után, mely a mostani bizonytalan ülapotoknak véget vett, mely az álczázott veszedelmeket feltárja. Örök törvénye az a természetnek, hogy i nagy viharokat nagy szélcsend szokta megelőzni s hogy a törvény a politikai világban is érvényesiti magát annak bizonyságául szolgáljon azon történelmi tény, hogy eddig minden békecongresszust háború követett. Ilyen szélcsend uralkodik most az európai politikai konczert felett, melyből a megoldatlan és agyonhallgatott problémák rémei mereven tekintenek reánk. Lesz e az európai diplomacziának elégereje s a népeknek elég ovatossáua ezen kusza viszonyokat a béke csendes utján kiegyenlíteni s az egyensúlyt biztos, szilárd alapra fektetni, az a közel jövő kérdése, melyre akár igenlőleg akár tagadólag felelni most üres kérkedés volna. Mi csak a feni.álló viszonyok konstatálásara szorítkozhatunk. A kombaniczió a legjobb esetben is meddő. Az emberi ész bármily hatalmas legyen is eltörpül a bekövetkezhető ezer és ezer esély számításai között. Hogy azonban a talaj, melyen jelenleg Európa békéje áll nagyon ingatag azt mindenki tudja és érzi, ki az események folyását s a különféle jelenségeket figyelemmel szokta kisérni. Alá van az a szó teljes értelmében aknázva. — Angliában az ír agrárius mozgalmak, Oroszországban a nihilizmus, Franczia országban a kommunardok, Olaszországban az irradenta, Németországban a közgazdasági nyomor, Ausztria és Magyarországon a nemzetiségi párttusák és ezek felett a minden békés megoldást gúnyoló keleti kérdés képezik azon puskaporos hordókat, melyeken az úgynevezett béke áll. Hogy a robbanás fog-e s ha igen hol s mikor bekövetkezni ? annak csak isten a megmondhatója. A diplomaczia által évszázadokon keresztül elkövetett történelmi igazságtalanságok Nemezise nem a népeken fogja-a magát megbosszulni ? Arra sem lehet felelnünk. Hogy a vihar kitörése, mily pusztításokat viend végbe; nem fogja-e ezredéves vívmányainkat hópehelyként elseperni; s a bárbár századok hidrái nem fogják-e mivelt rónáinkat újra beszáguldani, iszonyt s pusztítást hirdetve? Eire is csak a halandó szeme elől .sötéten elzárt jövő fog felelni. De annyi bizonyos, és ezt a sors bieroglifái közül könnyen ki lehet olvasni, hogy a felvilágosult emberi szellem e harczban — bármily rémesen dühöngjön is — meg fogja vetni az emberiség békés fejlődésenek szilárd alapját, oly módon, hogy az egyesek önkényétől többé függni nem fog. A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLŐM" TÁRCZÁJA. csaloai vásárolóról. Határozott merénylet az udvariasság es a táradalmi tisztesség ellen a csabai vásárokra vezetni ak ós obelasztin czipös nyájas olvasónöinket, hol , túrinál is barátságosabb (olv. : ragadósabb) sár eudesen a bokán teliili lábrészeket sem kiméli, öt hébe-korba elég impertinens és tolakodó (kééin én nem tehetek róla) magát tórdigérónék lebizonyitani. De sár ide, sár oda, az ember (nőnemben) 1 végre gazdasszony is, kinek a sors magas kótelneket szabott elő a spájz és konyha iránt ; oly ötehneket, melyeket gyoniruuk egész hevével tuunk becsülni és méltatni s melyek teljesítése :iellett fenséges sármegvetéssel kell az embernek t i. nőnemben is) az aszfaltnemek eme legpuhábikát gázolni, hogy paprika, hagyma, petrezselyem, ez persze a csabai bálokban olcsóbban vásárolható,) árgarépa, zeller, bölcső, teknő, (mi néha azonos zolgálatokat tesz,) meszelő, nyujtódeszka, lábas, izék és tálak vásárlásával édesítsük a családi zentély isteni költészetét. Oh ti szerencsétlen, ránczosképii agglegények, ik a czélnélküli nyujtózás gyönyörénél alig ismerik egyebet, kik anibroziát és nektárt étlapszerint andeltek, kik a családi gyöngéd kötelékeket csakis zahlkellnerrel 'füzetik, — oh! tudom, hogy rideg ebietek nedves taplója a soroknál szikrát nem >g. De annál hatalmasabb fülhegyzésre talál majd azon boldog halandóknál, kik elég irigylésreméltók hymen keztyüjében dudálhatni. (Most ez egyszer mindkét nemről bátorkodom beszélni) Ha tehát szabad kérnem kedves hölgyeim, tegyünk egy kis sétát a csabai vásáron. Tudom, hogy sok vásárolni valójuk van. Persze ezek az uj divatú keskeny szabású ruhák feszélyezik önöket a szabad mozgásban. — Sajnálom, őszintén sajnálom, de egyszersmind biztosíthatom, hogy a legszélesebb dicső enilekezetü krinolinban seui sikerülne a sarat kikerülni. Ezzel az eszmével már meg kell barátkoznunk, mint a kanibaloknak az etnberhusevéssel. (No kérem, ha ez a hasonlat sem sántít I) Először is a mézes kalácsos sátrakhoz bátorkodom önöket vezetni. Tudom, hogy a nők nagyon szeretik az alkotmányos jogok gyakorlását, tehát ha ugy tetszik, azonnal letárgyalhatunk egy kis hadi költségvetést. Baross Gábor helyett leszek oly bátor az előadói tisztet elvállalni és az előirányzott összeget 50 krban praeliminálui. Nemde eltogadják? Éhből bőven jut a hadsereg teljes felszerelesére : kard, puska, pisztoly, ágyú, baka és huszárokra. S/.inte látom, hogy mily véres harczokat fognak otthonn vivni a kis nebulók. Inneu, ha ugy méltóztatik a Transkörösyána czimü városnegyedbe sétálhatunk. Egy kis vigyázatot van szerencsém becses figyelmükbe ajánlani, mért a hidon a közlekedés igen veszélyes. Nagyon sok szarvasmarhát hajtanak. Miután szerencsésen átléptük a csabai Rubicont, ime a zöldséges kofák karcsúságban nem igen leledző alakjaival találkozunk. Szólítsuk csak uieg azt a szegedi menyecskét, kit ha Lukácsi valaha látott voina, bizonyosan nem irta volna meg „Szegedi menyecskék" czimü darabját. „Hát lelkem, mi az ára ennek a petrezselyemnek ?" „Két garas csomója édös szöntöm. Csupa olcsó." „Nagyon fonyadt " „Micsoda? Már én nem szörötöin a magam humiját dicsérni, mert a példaszó azt tartja, hogy mindön czigány a maga lovát dicséri, de a. piros piinküsdi bazsarózsa nem lőhet ennél viritóbb. — Hiszön olyan friss, mintha csak ma szödtük volna la a földből. Olyan lösz ettől a levös édös szöntöm, mintha 3 marok sálrányt 1 öttek volna bölé." No kérem hölgyeim, méltóztattak hallani, tessék tehát vásárolni I „Hát ínnek a paprikának mi az ára? „Egy forint litörje. Hej ! drágább volt öz az előtt, hanem hát tötszik tudni, most tavaszszal lösz két esztöndeje, hogy a nagyárviz ugy kiöntött bennünket, mint — uram hocsáss — az ürgéket. Elpusztult akkor ögész Szögöd városa. Neköm is ott veszött 3 zsák paprikára mög a házam. Hej 1 borzasztó veszedelem volt azt édös szöntöm " „Tudjuk, tudjuk galambom." Siessünk kérem, vegyünk egy litert, mert ez a derék hölgy még képes lesz az egész szegedi katasztrófa történetét elbeszélni.