Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-10-26 / 206. szám

„Bekésmegyei Közlöny" 1880. 206. szám. Politikai hirek. — Szombaton osztatott szét a delegátusok közt a vöröskönyv a cs. és k. közös külügyminisz­tériumnak a keleti ügyekre vonatkozó levelezései­ből. A 404 lapra terjedő kötet összesen 601 né­met, franczia, angol és olasz iratot foglal magá­ban, melyek 1878. julius 13-tól 1880. október 21-ig terjednek s négy csoportra osztrák. — Risztics lemondását Bécsben annál inkább tekintik Hay­merle vívmányénak, mert az osztrák barát Marino­vios bízatott meg a kabinet alakítással. — A franczia képviselőházban a szélső baloldaliak azt szándékozik indítványozni, hogy Cissey árulás miatt vád alá helyeztessék. A cüüiieiignövéiiy és kés/jtiiiéuyei. Irta: Sarlai János. (Folytatás.) Pavie és Grresset eljárása R o u e n­ben 1000 sulyrész zöld csüllenglevélhez adnak 5 ezer sulyrész hideg tiszta folyó­vizet. Rézüstbe 4 horgon hálót akasztanak ugy, hogy levelekkel telten 5 cmriyire a víz szine alatt maradjon. A mosott leve­leket a rézüstbe teszik és kézzel ide-oda dobják, hogy csomagokat ne képezzenek. Ha az üst megtelt és a níló bezáratott, vizet eresztenek reá és 12 óráig állani hagyják Ez idő alatt barnazölddé lesz a folyadék, mire forró léghuzamot élesztenek az üst alatt, mely által 22—25 R°-ra me­legszik a fürdő és az erjedés befejezését éri, 6 nap múlva zöldeskék szint vett fel, felszínén különböző szinü buborékokat ész­lelhetni és rézhártya támad, mely csak­nem az egész felszint borítja; maga a ftístőkosár erőszakkal igyekszik kiemel­kedni az erjedés nagy foka folytán. Próbát vesznek, éppen annyi mész­vizet öntenek hozzá; ha azonnal zöld szi­nüvé lesz, felkeverik és leülepitik. Rövid idő alatt kék üledék támad és a foly adék sárgazöld szint vesz fel. Félóránként is­métlik a próbákat, mig az üledék sem minőség sem mennyiség szerint nem nö­vekszik. A kivett próba sohasem legyen 22— 25 R°-nál melegebb, különben könnyen sárga szint venne fel, mely az indigó szét­bomlásáról tanúskodnék; ha a próba csa­padéka eleven kék, akkor a fürdő leereszt­hető a keverőkádba. melybe éppen annyi mészvizet öntenek és mindaddig keverik és verik, mig az indigó pelyhekben ki nem válik. A többiben ugyan azt az eljárást követik mint Dr. Heinrichnál láttuk. Gren tanár módja ugyanaz mint Kulenkampé, de annyibnn tér el tőle hogy 40 f >nt erjlére csak 3—-4 font mészvizet használ. Gaudry a zúzott leveleket szívatja. Kurier Vilmosnak „die Druck- und Forbekunsf-ja 1 i ik kötetében a 302, 303 és 304-ik lapon ezek állanak: „Azindigó­ferák sikeres mivelésére erdőirtások szük­ségesek; első fejlődé>ükben sok viszontag­ságnak vannak kitéve: olykor a nap égeti el, olykor sajátságos féreg fojtja el a midőn körülhálózza, találtatnak olyan plánták is, melyek szárai egészen közönséges féreg .szúrására elszáradnak és összeesnek ; azon­ban legtöbbet szenvednek a hernyók által, 24 óra alatt egész indigó ültetményt pusz­títanak el és ez oly gyakori csapás hogy példabeszéddé lett: „az indigó-ültetők gaz­dagon fekszenek le, szegényen kelnek fel." (Folyt, köv.) Fővárosi hirek. * A trónörökös menyegzője alkalmából fővá­rosunk által rendezendő ünnepélyesség megállapítása s a fővárosnak a lakodalmi ünnepélyen mi módou való részvétele czéljából kiküldött bizottság Ráth főpolgármester elnöklete alatt ülést tartott. Az ün­nepélyességek programmja meg lett állapítva. — Nagymérvű sikkasztás. A lánczhidi igazgatóság nagy sikkasztásnak jött nyomára. Egy tegnap tar­tott pénztár vizsgálat kiderítette, hogy az összes hidak igazgatója V. által kezelt pénztárban 3000 frtot meghaladó hiány van. V. azonnal felfüggesztetett állásától, s át fog adatni a kir. ügyészségnek. — A király jövő csütörtökön, azaz folyó hó 28-án 10 órakor Budapesten kihallgatást fog adui. Elő­jegyzések a kabineti irodában (budai kir. várlak) eszközöltetnek. MEGYEI HIREK. — Szarvasról irják nekünk, hogy egy csabai társas kereskedő czég ottani fióküzletét mult pén­tek és szombat közti éjjel kirabolták. 600 frt kész­pénzt és nagy mennyiségű rőfös árut vittek el az „eddig ismeretlen tettesek." — Lapunkban már jelzett s egy helyben felállítható női ipariskola ügyében Jágócsi Peterffy József miniszteri biztos ur tegnap délelőtt 10 óra­kor megtartotta az ígért értekezést. Az értekező ur. ki különben e téren úgyszólván egyedüli szakem­berünk s ki ismereteit a messze külföld valamennyi müveit államában tett utazásaival gyarapitá, felül­multa mindazon várakozást, melyeket értekezésé­hez e nemes ügynek (fájdalom igen kevés) barátai kötöttek; szaktnányos tárgyismerettel, vonzó dia­dalektiuával, közbe finom elmeéllel magyarázta az értekező ur e nagyfontosságú ügy horderejét s oly meggyőző erővel hatott mindenkire a Würtenberg­ről felhozott ama statisztikai kimutatás, hogy ott 1060 háziiparmühely jótékony működése terjeszti az anyagi jólétet, hogy valóban szégyeltük elgon­dolni, miszerint e kis államocska alig kétszer ak­kora mint Bács-Bodroghmegye. A meggyőződés meleg hangján adott kifejezést azon nézetének, hogy honunk népét csakis munkássága fogja euró­pai niveaura emelni, s csaknem elegiai hangon em­lékezett meg a nálunk dívó ferde nőnövelésről mely irányzatát abban leli, hogy kisasszonyokat neveljünk, kik felruházva legyenek a mivelt kor minden gyarló cziczomáival, de kik nélkülözik an­nak egyik főerényét: a munkásságot. E szomorú tényt a közvetlen életből merített számtalan illuszt­átiókkal testé utánozhatlan hűséggel s a hallga­tókon mégis látszott annak közvetlen hatása. Mi­után a női ipariskolák czélját s szervezetének köny­nyüségét tüzetesen megbeszélte, különösen arra hivta fel a hallgatóság figyelmét, hogy honunkbaun az ő kezdeményezése folytán sokkal kisebb s va­gyoni tekintetben aráuytalanul csekélyebb váro­sokban állítottak már ilyen isüolákat fel, me­lyek életrevalósága, hasznossága nemcsak hogy minden kételyen felülemelkedett, de máris a virágzás korszakát érték el: s igy azon reményé­nek ad kifejezést, hogy ez eszmének Csaba városa is alkalmas talaja lesz s hogy elvárja az ügybará­tok lelkességétől annak felkarolását; megígérvén, hogy az esetben a berendezés vezetését szíves kész­séggel ajánlja fel. Zsilinszky képviselő ur a közön­ség lelkes tetszésének néhány szóban azzal adott kifejezést, hogy ő sem tartja hiú reménynek, mi szerint e nemes s hatásában oly meszszemenő ügy méltó visszhangra fog nálunk találni, sőt csaknem bizonyosságot lát Csaba város több faktorában az iránt, hogy e nemes ügynek mihamarább oltárt emelnek. Mi mindenesetre visszatérünk e tárgyra, addig is szégyennel kell közönségünk ama indoleu­tiájára utalni, hogy egy ily lényeges társadalmi cérdés megvitatása alig tud 30 egyénre menő kö­zönséget toborozni. Hajlandók vagyunk ezt inkább a véletlennek betudni. — Vasúti szerencsétlenség, az e hó 24-én Sarkadról Gyulára induló nagyváradi személyszál­lító vonat kazánja a Sarkadon tul levő második őrháznál a Körös-hid közelében megrepedt s a gőz oly rapid erővel tódult ki, hogy a gépéczt és 'ütőt helyeikről a gátoldalba lökte Mindkettő te­tetemes sérüléseket szenvedett s csakis hathatós segély után nyerték vissza eszméletüket. A vonat persze az organikus bajt szenvedett géppel tovább nem mehetett s veszteglésre volt addig kárhoztatva mig Nagyváradról egy segélygép nem érkezett. Épen ebéd ideje lévén, az utazók — köztük né­hány törzskari tiszt — igen sajátsagos viszonyba érezték magukat jutni követelő gyomraikkal szem­ben, mely kalamitást nagyban növelt azon körül­mény is, hogy egy Szibériából megszökött szel­lőcske fagyos szárnyait, épen ebben az időben kezdte susogtatni, kérlelhetetlenül megmotozván az emberi testrész minden porczikáját. Ilyenkor pedig — tudjuk — hogy a perczek ónlábkon haladnak, s az emberi türelemnek határai vajmi kicsire szorul­nak össze. Többen kiáltottak fel III. Richárddal: „Egy országot egy ebédért"—de mint III.Richárd, ők is hasztalan. „Ha már ebéd nem, legalább egy kis gugyi!" sóhajtottak a szerényebbek és a hero­sok elszántságával kezdtek kocsiról-kocsira járni kutatván az életnek eme essentiáját. Egy negyedik osztályú kocsiban végre akadt egy ilyen honszaba­ditóra, kinek volt vagy 2 deciliternyi spirituozus vize. Soha e nemes szesz rajongóbb fogadtatásban s nagyobb vételárban nem részesült. Fizettek érte 1 forintot és megitták 1 pillanat alatt. Ámde mi ez a tenger sima tükréhez? A gyomrok fentarták jogos igényeiket, korgásokban adván annak hangos kifejezést. — A tiszt urak hasztalanul tekintget­tek a munitiós szekerek után. — Prófunt sehol! — Az egyik utazónál levő '/j, csirkére valóságos árverés történt s valószínű, hogy az mesés össze­gért kelt volna, ha t. i. az illető jónak nem látta volna azt saját személyében elkölteni. A már­már kitörendő gyomor-katasztrófa rémesen kisér­tette az utazókat, midőn az egyik bakterné humá­nus önfeláldozással egész sülttök készletét rendel­kezésére bocsájtotta a szenvedő emberiségnek s igy a veszély minden komoly nyomok nélkül el­tűnt. A tiszt urak — mint szemtanuk beszélik — a gourmand inyenczségével költötték el e specziália pusztai eledelt. E közben a segélygép megérkezett, a vonat mozgásba hozatott s 5 órakor B. Csabára érkezett, hol Bács jóizü konyhája fényesen rehabi­litálta az önkénytelen Tannerkedőkét. — A csabai öszi vásár egyáltalán nem felelt meg a hozzákötött reményeknek, minek főoka a kedvezőtlen időjárás volt. Vasárnap délelőtt sza­kadtig csurgott az eső nem kis szomorúságára a paprikás kofáknak, kiknek főambitiójuk, hogy e nemes fűszert szárazon kínálhassák. A szarvasmarha­vásár még a legnagyobb élénkségnek örvendett s a vevők jo vételkedvet mutattak, mig ellenben birka csakis potomárért talált vevőre. Ruhanemüek­ben a vidék legjelesebb czégjei voltak képviselve a vásáron. — A csabai szolgabiróságnak bejelentetett, hogy a nagy templom egyik része bedülőben vau. Ez ennek alapján valószínűleg elrendeli a rendőri vizsgálatot s mi igen kényes helyzetet látnánk te­remtve azáltal, ha annak becsukása rendeltetnék el. — Orosházáról irják nekünk: „Orosháza, 1880. október hó 25-én. Tekintetes szerkesztő ur! Az orosházi kaszinó f. hó 24-én (vasárnap) rend­kívüli közgyűlést tartott, mely d. u. 4 órától esti 7-ig tartott. A hatévi időtartam az ideivel lejárván, uj szervezkedésében ugyanannyi időtartamot állapí­tott meg a tagsági kötelezettséget illetőleg, a tag­dijakat pedig 6 frtról 8-ra emelte. A felolvasott uj háztartási szabályok közül főként a 7-ik, az alap­szabályok közül pedig az 5-ik pont ellen tétettek terjedelmesebb kifogások. --Az elsőben az esetleg előfordulható, nyomós okoknál fogva eszközlendő kizárását a testületből, és az ebben körülirt eljá­rást támadták meg hevesen id. ós ifj. Vangyel, dr. Haasz Soma, Székács István és dr. László urak; óhaitván ugyanis az illető paragrafust akként mó­dosítatni. hogy a választó-bizottság által kizárt tag fellebbezhessen a közgyűlés elé, mely az indokok és az egész ügynek felülvizsgálatát és szavazatsze­rinti elintézését tárgyalás alá bocsátaná. — Több éles és alapos pro é» contra megegyezés s beható tanácskozás után végre a dr László féle s dr. Haasz által módositott javaslat lőn elfogadva, melynek értelmében a kizárt tag fellebbezhet a közgyűlés elé közelebb is meghatározandó módok szerint. (Vége köv.) Törvénykezési terem. * Jegyzéke a b.-gyulai kir. tvszéknél 1880. évi október hó 27 dik napján előadandó polgári ügyeknek. Előadó: Urbán. 5913. Kerekes Mihály felperesnek, Sajti István alperes elleni 2000 frt éa jár. iránti pere.

Next

/
Thumbnails
Contents