Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-10-21 / 203. szám

Békésmegyei Közlöny" 1880. 203. szám. a humanismus. A „felügyelő bizottság"-nak ugyanis az a feladata, liogy azok, kik három évnél rövidebb fegyházra vagy egy évet fölülhaladó börtönre, vagy másnemű szabadságvesztés büntetésre Ítéltettek, ha bütetésük háromnegyedrészét kiállották s szor­giilmuk és jóviseletük által a javulásra alapos re­ményt nyújtottak, a felügyelő bizottság ajánlatára feltételes szabadlábra bocsátatnak. A felügyelő bizottság tagjai: a törvényszék elnöke, illetőleg helyettese, a kir. ügyész, illetőleg kir. alügyész, igazgató (felügyelő); lelkész; továbbá a törvényhatóság közigazgatási bizottsága által megválasztott két egyén. Törvényünk ugyanis a szabadságbüntetés vég­rehajtásánál a fokozatos vagyis irreudszert fogadta el. Az alapeszme, melyen ezen intézmény nyug­szik azon felfogás, hogy a tömlöczi kényszer a ra­bot, — főleg a hosszabb ideig tartó szabadság­büntetéseknél — megfosztja az önállóságtól, el szoktatja őt öufertartásáról gondoskodni, minek azon szomorú következménye van, hogy midőn is­mét kiszabadul nem képes a büuözés ingerének ellenállani s ismét bűntényt követ el. A „közve­títő intézetek, a foltételes szabadlábra bocsátás" ezen veszélytől kívánja a foglyokat megóvni, aka­ratukat megszilárdítja s a teljes szabadságra elő­készíti. A feltételes szabadlábra bocsátást a törvény kegyelmi ténynek tekinti. Az azonban nem az el­itélt egyén jogából származó következmény, hanem a kegyelemnek a társadalmi szempontok által irány­zott cselek vénye. A bűntettesnek nincs joga arra, hogy az ítéletben kimért idő előtt, elhagyhassa börtönét: de a törvény fölhatalmazást ad a kor­mánynak, hogy a megkegyelmezés rendes formái j mellőzésével, szabadlábra helyezhesse s figyelemmel kisérve az elbocsátottnak viseletét a szabad élet­ben. hogy javulására is hasson. E kegyelmet azon­ban viseletével kell kiérdemelnie s a fogolynak tudnia kell, hogy az enyhítés szoros összefüggés­ben áll viseletével, mely előny, midőn az irányában táplált bizalom megszűnik, vissza is vonható. A feltételes szabadlábra bocsátás elve a messze Ausztrá­liában gyökerezik. Ausztráliában volt Angliának fegyencz gyar­A „BÉKÉSttEM KÖZLÖM" TÁRCZÁJA. Fővárosi tárczalevél. Budapest, okt. 15. A főváros uj színháza. (,Vége.) AZ eddig kiásott épület méreteiről az ásatás derék vezér lője egész preczise kiszámította már az épület fekvését és most nemcsak a körvonalakat, hauem minden lényegesen kidomborodó pontját az egykori hatalmas épületnek teljes biztonsággal bontják ki a két ezredéves sírból Bizony ideje is volt már, hogy a hazai régé­szet nagvobbszerü sikereket mutasson fel, ameuy­nyiben ez nemcsak hogy kétes hitelűvé lett a publicumra nézve, hanem már vígjátéki alakká is vált a fontoskodó, népszeriiséghajháezó régész Ez a nagyfontosságú lelet nem is a legelső jelenség nálunk, amennyiben, mintegy 30 év előtt a Király-hegyen szintén találtak egy amphitheatrum romjaira, amelyet azonban csak 30—40 ház leron­tásával lehetett volna napvilágra hozni és ilyetén­képen abban maradt; akkor legföllebb csak arra szorítkoztak, bogy legalább megközelítőleg határozzák meg az épület körvonalait A mostani felfedezés azomban már határozott és nagyfontosságú vívmány, mely az egész tudo­mányos világban nauy feltűnést keltett Külömben az ó budai romok az ötödik felfe­dezett római ampliitheátrum maradványai. Neuies, niata, s hogy a fegyenczektől megszabadítsa az anyaországot, azzal kezdték ott maradásra kecseg­tetni a fegyenczeket, hogyha ott maradnak nem­csak feltételesen szabadlábra bocsátatnak, hanem még birtokot is kapnak. Később ezen intézmény Angliában is lábra kapott. Alkalmaztatott Angliában azért, mert az ausztráliai gyarmatok tiltakoztak az ellen, hogy e gyarmatok legyenek a gonosztevők gyülbelyei. Igy tehát kénytelen volt a kormány be­szüntetni e transportatiót. hanem hogy czélt érje­nek szabadon bocsátották a gonosztevőket azon feltétellel, ha uj déli Walesbe mennek. Ily állapot­ban a feltételes szabadlábra helyezés, mint látjuk óvintézkedésül szolgált, azonban a gyakorlat meg­mutatta, hogy ez intézménynek javító hatása vau, s igy lett az törvényesítve Angliában, hol azután a statistika eléggé kimutatta, hogy kik büntetésök kiállása vagy kegyelem utján uyerték vissza sza­badságokat, ezek közöl visszaesés 33% vol t azok­nál kik feltételesen bocsátattak szabadlábra 8°/ 0 volt a visszaesés vagyis több mint háromannyi esett vissza bűnbe a feltétlen, mint a feltételes szabad­lábra helyezettek közül. A felügyelő bizottság tehát munkálkodásában legnemesebb, mert eljárása a humanismus alapján nyugszik. Hazai -hirek. * Rudolf tróuörökös e hó végén Mármaros Szigeti e fog érkezni, s egy hétig marad ott s ezen idő alatt medve vadászaton is részt fog venni — Kis Kői ÖSÖll a Petőfi ház átvétele f. hó 17-én nagy ünnepélyességgel ment végbe, a mikor is Jóka. Mór tartott nagy éljenzés között egy alkalmi be­- szédet, — Több községek is képviselve voltak ez ünnepélyen, — mely diszebéddel végződött. MEGYEI HLREK. £ — Toldy a híres magyar akrobata szomba­ton erőmutatványokat szándékozik, büvészelőadás­sal és birkózással egybekötve Csabáu tartani. A mult héten Békésen produkálta magát. Megjegy­zendő, bogy az országban nagyon tok ál - Toldy kóborol, de ennek valódiságáról kezeskedik ha­talmas termete, haja — és különösen orra. — Dobozról írják nekünk, hogy ott a na­pokban egy parasztnő férjével összeveszvén, késsel ment nekie és a gyenge nem ez „erélye" majdnem veszélyessé vált az „erősebbik nemnek." Azonban nagyobb baj nem történt s mikor a bírósághoz akartak bemenni a dolgot feljeleutendő: útközben kibékültek. — A megyei házi adó behozatalára Tisza Kálmán a pénzügyi bizottság okt. 11-iki ülésén ki­nyilatkoztatta, liogy a jövő év elején törvényja­vaslatot fog benyújtani. Előzetesen még ez év no­vember havában enquettet hívna össze, a mely néhány főbb elvi kérdésre adna véleményt. — A községi jegyzők vizsgáinak szabályo­zására a belügyminiszter legközelebb körrendeletet szándékozik intézni a hatóságokhoz. A körrendelet értelmében ezentúl minden oklevtles szabadon pá­lyázhat akárhova; holott addig csak azon megye területén megürült jegyzői állásokra pályázhatot, a melynél a szigorlatot tette. — A gazdák országos segéd-egyletébe Bé­késmegyéből újonnan beléptek: Szabó Pál ispán Szt.-Benedek ; Bedey Nándor kulcsár, Doboz; Sze­kér Gyula számtartó, Gy.-Vári; Albrechtovics Péter, Kondoros. — A hatóságokkal tudatja a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztérium egy folyó hó 15 én 17735. szám alatt kelt leiratában, hogy Ca­vallier E.-nek hozzá benyújtott kérvénye folytán bihar-békésmegyei vicziuális vasútvonalra az elő­munkálati engedélyt egy évre megadta. Erről a hatóságok oly felhívással értesíttetnek, hogy nevezett engedélyest vagy megbízottjait e részbeni működéseiknél a netán szükséges hatósági támoga­tásban részesítsék. — Szarvasról értesítenek bennünket, hogy az ott állomásozó huszár-század parancsnokságát — Zaluszky kapitány végleg eltávozván — Stieber kapitány ur vette által, kit kitűnő fegyelmet tartó katonának, a mellett jó magyar érzelműnek mon­danak. — Beküldetett. Tekintetes szerkesztő url Nem hallgathatván el a „Békésmegyei Lapok" ut­ján felőlem közölt rágalmat, erkölcsi kötelességem is parancsolja felszólalni. A most emlicett „B. L.", a nélkül, hogy a tényállást körülményesen tudná, közli f. évi október 19-én 123. számának ujdon­sági rovatában, hogy a szolgabiróságnál megejtett vizsgálatból az derült ki, miszer nt nem a rendőri közeg, hanem én követtem el rendellenes dolgot, a mennyiben az állíttatik, miszerint a rendőr józan volt, én pedig részeg állapotba lettem volna. Nevet­séges egy közlemény; ki gondolhat oly badarságot, hogy én voltam a részeg, a garázda, —- mégis én emelek panaszt. Ha csak egy szó volna igaz ama Pompéji Verona és Pola szintén dicsekesznek már ehez hasonló régiségekkel Torma Károly a tulaj­donképeni porond szélességét 40 méterre teszi és igy méltán mondható, hogy a színház egész köröndje mintegy 14U métert teszen, mihezképest a mi amphitheatrumunk körülbelül a pólainak méretei­vel bír. Hanem az ásatás eredményei mindenkit meg­győznek arról, hogy itt nem volt kifejtve az a fény, az a pazarság, amely a római építkezést áltálán jellemzi. A falak faragatlan terméskövekből álla­nak, stylszerü ékitésnek, merész bol'.hajtásoknak sehol nyoma sincsen. A legfontosabb jelenséget eddig a déli olda­lon lekvö ketrecz képezi, amely elvitázliatlanul a viadalra jelölt vadállatok kalitja volt. Ez a ketrecz azoinbau nagyon szűk, ami nyilván arra mutat, hogy Aquincum egykori lakóit apróbb vadállatok, mint farkas és hiúz küzdelmei is eléggé mulattat­hatták. A déli oldalon sokkal emelkedett dombkörzet mutatkozik, innen vélik majd kivehetni, hogy váj­jon emeletes volt-e az amphitheatrum vagy nem, valószínű, hogy a főbejárat is itt volt. Az ülés­helyek méretei bizton engednek arra következtetni, hogy a circusban 10—15 ezer embernek volt helye. Aquincum tehát tagadhatlanul hatalmas metropol volt, ha ily számú műélvező közönsége volt. Különös fontosságú leletek sem örvendeztet­hetik meg a tudósokat, egy obulusnak nevezett érczpéuzalaku agyagdarabot találtak ugyan — amelynek belépti jegyre való elkeresztelése azon­ban inkább derültséget, mint érdeket keltett a tu­dományos és laikus közönségben. Egy szintén a felszínre került állati koponya értéke és értelme sincs még megállapítva; de bi­i zonyára merész phantázia kellene ahoz, hogy ezt a viadalok fenevadjaival hozzuk kapcsolatba. Hogy Aquincumnak egy időben két amphi­theátruma lett volna, az alig tehető fel; sokkal valószínűbb azomban, hogy a mostari Király-hegyre csak későbben és csak akkor építettek amphithe­atrumot, amidőn a völgyben azt elpusztították a Danubius féktelen árjai. Hogy kiilömben csak most fedezték fel a völgyben lévő romokat, az csupán annak tulajdo­nítható, hogy a hely melyben fekszik, terméketlen legelő föld volt, mert külömben az ekevas minde­nütt horzsolta volna a falak szilárd kövét. A főváros lakói sűrűn zarándokolnak ki az omló romokhoz, melyek látása elragadja messze a képzelmet ködös mult időkbe; egy perezre előttünk áll a világ hóditó Rómának páratlan dicsősége, fenkölt eszméi és gyászos pusztulása. Felsóhajtunk a költővel, ki „emléket emelt magának ereznél szilárdabbat" — hogy „Az ősök vétkeikért bűnhődsz óh Róma" Buja kéjelgés, zsarnokság, vérengzés romlásra ve­zet; az uj világnak a százszorszent szabadság éltető levegője ! Bácslsay -ik-Vbert.

Next

/
Thumbnails
Contents