Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám
1880-10-20 / 202. szám
B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam, 202. szám. Szerda, október 20-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891. számú ház. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Griinfeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek tel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal. Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" hetenként ötször megjelenő politikai, társadalmi és vegyes tartalmú lap 1880-dik évi hetedik évfolyamának utolsó évnegyedére. Előfizetési dij egy negyed évre . 2 frt. Egy hóra 80 kr. Az előfizetés czélszerüen posta•u.ta,l^án;y-:n.37-a,l eszközölhető. B. Csaba, 1880. .szeptemberhóban. A „Békésmegyei Közlöny" Icia.cLó-lxi'va.ta.la. A csüllengiiövéiiy és készítményei. Irta: Sarlai János. (Folytatás.) Szakolczán se nem erjesztik, se nem raffinirozzák a csüllenget, hanem őrlés után azonnal, a mint a lefutott, golyókká alakitják és szárítják. A szakolczai csüllunggolyók igen csekély indigótartalmuak és a meleg kádnál tisztán csak erjesztő anyagul szolgálnak. Az indigó behozatala és megismertetése után rendkívüli alább szállott a csülleng mivelése, használata és az emelésére tett mindennemű intézkedések : az indigó használata ellen kiadott tilalmak és rendelt büntetések, még a vagyon és az életvesztésre szólók is eredménytelenek maradtak ; mert egyszerűbb biztosabb és eredményesebb lett a festés elkülönített festékkel, mint volt a csülleng levelekkel és csülleng golyókkal, habár ugyanazon festék kel is bírtak mint az indigó, de vegyítve voltak nagy sokaságával az idegen és a tiszta festést gátló részeknek. Csak Duffav 1737-ben tett kísérlete szabadították j fel az indigó általános használatát az által üogy kiderítette, miszerint az indigó se nem mérges, se nem maró, sem másképen ártalmas ördögfesték, sőt ellenkezőleg, megbecsülhetetlen finom növénykivonat, mely nagyon megérdemli az általános elterjedést. El is terjedt az óta az európai festő gyárakban annyira, hogy ma még itt-ott, hol a régi eljáráshoz híven ragaszkodnak, az úgynevezett meleg kádban, gyapjú és gyapjúszövetek festésénél használják,, de nem festékül, hanem eg\ e dül erjesztő anyagul, mely egyébb gázok közt könenyt (hydrogén) is fejleszt, ez a támadás pillanatában az indigó élényével (oxygen) vizzé vegyül és ez által az indigót oldhatóvá teszi. A esüllengnövény seitjeiben ugyanaz az indikán létezik, mint az indigó fazékban, és indigóvá csak egy lökés kellett hogy meginduljanak az indigógyártási ki sérletek csüllengből. (Folyt, kőv.1 Politikai hirek. — A Delegátiók tegnap ültek össze Buda pesten. A magyar delegátusok előtte való ua] előleges értekezletet tartottak, melyen a magya delegáczó alakulásának kérdése beszéltetett nie§ Elnökül Tisza Lajos, szegedi kir biztos vol kiszemelve, alelnök pedig Haynald Lajos bibornol — Az osztrák delegátiónak elnökéül gróf C o ronini volt kiszemelve. A hadügyi költségveté több tételeinél közös szavazás várható. — A kép viselöház pénzügyi bizottsága már letárgyalta fölgmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszteriül költségvetését. A b.-csabai önkénytes tiizőrség rendszabályai. (.Vége.) VI. A műszermesterek. A műszermesterek a fecskendőkre felügyelni ugysziute az összes szerelvények jó karban vah tartásáról gondoskodni kötelesek 8 evégből azoka időnként megvizsgálják s az oltás után ők veszil azokat számba. A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. Fővárosi tárczalevél. Bndapest, okt. 15. A főváros uj színháza. Nem azt a fényes óriási épületet értem, amely fővárosunk fénypontján a derűs sugáiuton büszkén mered az égnek, sem azt a kétes magyar daltársulatot, amely a kikopott német múzsa helyét lesz hivatva betölteni: hanem értem azt a r .inhalmazt amely a tudományos kutatások jóvoltából az egész tudományos és laikus világ nagy örömére a napokban került a napfényre Néhány hét előtt még Budapest lakosságának 9/ 1 0-ed része sem tudta még, hogy mi az az amphitheatrum és íme most már az utolsó fiákkeros is jól tudja, hogy az amphitheatrum római szinház, vagyis inkább vadállatok és állati viadalokra kárhoztatott rabszolgák vérengző összecsapásainak véráztatott sziutere volt. Igenis uraim egy még a Renczénél is nagyobb szabású circus volt 0 Buda mellett 2000 óv előtt, azokat a meztelen romokat hajdan a félvilágból összehordott drágaságok ékiték és ez omladozó, sivár falakat sokszor rengette a diadalordítás ós egetverő tapsriadal. Igy ment hosf-zu ezredévek előtt annak az Ó-Budának helyén, amelyet most csak a ronda utczákról és temérdek zsidógyerekről ismerünk, Aquincumnak büszke vára állott, amelynek bástyái kevélyen néztek le az öreg Damibius szőke habjaira. Aquincumnak sok ezer népe pedig megtérve hosszas diadalokból, a félvilágból összehordott kincsek birtokában buja kéjelgésekbe merült és amikor bomlani kezdett a világ leghatalmasabb állama — a kéjekbe merült és hajdan dicső római polgárnak nem volt más szava ahoz a zsaruokhoz, amely bitorolva ós gyilokkal kezében szerezte meg a római császári trónt, mint az: panem et circenses! Csak jól akart lakni és vérengző szemekkel nézni a circus porondján azt az irtózatos „játékot" amelyet egy nyomorult rabszolga egy bősz fenevaddal szemben játszott el előtte. Ez volt a circus hivatása: a római amphitheatrum romjai ilyen képeket idéznek képzelmünk elé. Node ne olyan komoran, hisz azóta sok víz folyt le már a Danubiuson, amely azóta külömben sok ezer poéta által megénekelt magyar szőke Duna lett. Sokkal czélszerübb lesz, ha a „Fecske" hajóból kiszállva Ó Budán, igyekezünk omnibusra kapni, nehogy gyalog kellessék megtenni azt a hosszú utat, amely az amphitheatrumig elvezet. Az 0 Budától Szt. Endre felé vivő ut, ame^ lyeti egyébbkor csak a majorosok zöldre festet kocsija döczög és a környékbeli élelmes svábasszo nyok ballagnak, gyümölcsöt és apró jószágot czipelv( hátukon a telhetetlen főváros számára: mult vasár nap délután felette élénk képet nyújtott. Mint fészkéből a hangyaboly oly sürü tömeg' ben bontakozott ki a fővárosi nép a dunai öblös hajókból és aztán tarka rajokban indult el a feliéi meszes szt. endrei uton, melyen véges végig nerc látott az ember egyebet, mint az újságok által fel biztatott népet, amely mohó kíváncsisággal haladi az amphitheatrum romjai felé. Hogy hány esetlen „római" élez lőn e napor koczkáztatva, arról nem szólok. 3/ 4 órai gyaloglás után az országúttól balra reudetlenül elszórt halmokat találunk, amelyek egj helyütt szorosan összesimulnak. Ép ezen a ponton tárul elénk az amphitheatrum bomlásában is fenséges maradványa. Körülbelül egy ölnyi magasságra vannak eddig a falak kiásva és bámulnunk kell Torma Károlj kitűnő technikai érzékét, amelynek folytán seho sem találunk az ásatás kísérleteinek eredményteler nyomaira. IBácslray -A_rtoert. (Vége köv.)
