Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-10-14 / 198. szám

B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam, 198. szám. Csütörtök, október 14é-n. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-utoza 891. számú ház. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Kgyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Griinfeld 1 könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek tel. „Nj'ilttér"-ben e<>y sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadó­hivatalban Takács Árpád ur nyomdájába.} vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalvanvnyal. Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" hetenként ötször megjelenő politikai, tár­sadalmi és vegyes tartalmú lap 1880-dik évi hetedik évfolyamának utolsó évnegyedére. Előfizetési dij egy negyed évre 2 frt. Egy hóra 80 kr Az előfizetés czélszeriien ^OOStS.­i^ta,l-ván3r:ri37-a,l eszközölhető. B. Csaba, 1880. szeptemberhóban. A „Békésmegyei Közlöny" alá nem 3sia-d.0-lj.i-va.ta.Xa,. Egy megyei szabályrendelet. i. (*) Hírlapírói kötelességünket vél­nök elmulasztani, ha Békésmegyének a megye területén az országos és heti­vásárok alkalmával tartott gabnapiacz rendezése és az adás-ve vési módozatok megállapítása tárgyában alkotott sza­bályrendeletét megbeszélés és eszme­csere tárgyává nem tennék és részünk­ről megérdemlett bírálatnak vetnők. Ne mondhassa reánk a müveit vi­lág, ne mondják más megyebeliek, hogy ezen sok tekintetben mulatságos ren­delet ellen senki sem mert felszólalni, hogy az abban foglalt furcsaságokat senki meg nem értette, oly rendeletét, mely ritkítja párját és a melyhez ha­sonlót az egész müveit kontinensen, de még hazánkban sem találhatni. Először is általánosságban mondjuk el róla nézetünket. Már a rendelet czimének egy ré­sze világosan bizonyítja, hogy ki al­kotta, túllépte hatáskörét, mert habár nem lehet tagadui, miszerint a gabna­piacz rendezése rendőri és közbiz­tonsági tekintetekből a közigazgatósági hatóságok jogkörébe vág: másrészt alig lesz gondolkozó ember a világon, ki el ne mosolyogja magát, midőn a jogai­ban megnyirbált vármegye azzal akarja magát kárpótolni, hogy 7 magasabb ke­reskedelmi politikát kezd űzni és - • „adás-vevési módozatok" megállapítá­sára adja árva fejét. A megye tanácstermein tul létező világ folyását ezen szabályrendelet al­kotásánál teljesen figyelmen kivül hagy­ták és elfelejtették, hogy van magyar kereskedelmi törvény, mely az adás-vevési módozatokat elég szabato­san állapítja meg és melylyel homlok­egyenest összeütköző szabványokat al­kotni nagyon telesleges időtöltés volt. Ezen szabályrendelet tehát minde­nek tlőtt szükségtelen volt. Ki lehet alkusz, ki mikor tartozik az elalkudott árut átvenni, azt a ma­gánjogi és kereskedelmi törvények eléggé világosan határozzák meg és a mi alkotmányunk nem bízta a me­gyékre hogy magánjogokat ren­dezzenek, ídás-vételre vonatkozó tör­vényeket bővítsenek s országos törvé­nyekkel ellenkező megszorításoknak ves­sék alá a szabad forgalmat, kereske­dést. De a rendelet czéltalan, is és pedig azért, mert heti és országos vásárokon a törvény vásári bíróságokat rendel, melyek mindkét fél meghallgatása mel­lett, igazságosabban és gyorsabban in­A „BÉKÉSMEGTEI KÖZLÖM" TÁRCZiJl Az apa intései. — Elbeszélés. — Xrta: <3-iosz IC-iajos. (Folytatás.) Három év mult el a fenti események után. A Somfásy család gyakran ellátogatott T. . . ra a Cserháty családhoz, ezek meg viszont B-be rán­dultak minden tavas ; zal s rendesen 6 — 8 hetet töltöttek ottan. A kis Irma szépen fejlődött, any­nyira, hogy b.-i összes fiataUág majd meg bolon­dult utánna. De ő esküjéhez hiven maradt. Nem sikerült senkinek Elemért kiverni a nyeregből. Csak egy fiatal tanárnak sikerült helyet foglalni Irma sze­meiben, de csak a szemeiben. A többi halandókat észre sem vette. Ha köszöntek neki, nyájasan fo­gadta, de pillantásra sem méltatta a csinosnál csinosabb fiatalokat. Ez a hidegség boszantaui kezdó őket, de még jobban az. hogy azt a könyv­molyt ugy kitünteti, beszél vele s kezét nyújtja i neki, ha oda megy. Ez forrongásba hozta az ipsaék vérét s nagy fogadást tettek. Szalmaszár Tóbiás fogadott 4 paripájába, Zabhegyi Tihamér 500 hold földjébe, hogy ők meghódítják Irmát. Ha pedig nem sikerül a terv, Tóbiás eladja négy paripáját, Tihamér az 500 hold földet s a pénzeu addig dá­ridóznak, mig egy krajczár lesz belőle. Szegény Tóbiás, mondá Dongás Pista, tán azzal az alig szalmaszárnyi lábszáraiddal gondolod azt a büszke leányt meghóditani? Igen én, Pista, felelt emez hetykén. — Megjárod, ha felsülsz. — Mulatunk, pajtás. — Köszönöm az ilyen mulatságot. — Nem tartasz velünk ? — IgeD én. De mondanék valamit. — Halljuk. — Add nekem a négy lovat, kifizetem az árát. — Nem eladó még most Pistikám. — Hátha elveszted fogadásodat? — Akkor igen. — Jól van. — Tihamér, mennyiért adod nekem az 500 hold földet, kérdé báró Havassy Aladár, — mert tartok tőle, hogy más kezébe kerül s én lelkemre, nagyon szeretném az én birtokomhoz csatolni. — Kész pénzbe fizetem rögtön. — Mit, hát nem tartasz képesnek arra, hogy tervemet végrehajtsam? kérdé Tihamér. — Sőt igen is, csak az orrodat cseréld ki, mert ugy hiszem, hogy ez hátrányodra lesz. — Ne teréfálj Aladár. — Nem, nem! pajtikám, csak az igazat mondom, kötekeclék amaz tovább. Én olyan görbe lábszárral és ripacsos pofával nem indulnék olyan helyre hódítani, a hol nálamnál sokkal szebb vő legény van. Merek fogadni egész vagj onomba, hogy mindketten veszteni fogtok. Lépjetek vissza, még ideje van; még nem tudja senki, hogy mily esztelenségen töritek fejeiteket. Mi elhallgatjuk az egészt t. — Ha életembe kerül is, felelt Tihamér, vissza nem lépek. — Jól van. Nom sokára az egész kis város megtudta a leggazdagabb családból való ifjaknak fogadását. Nagy érdekkel várták az eredményt. A hír eljutott Irmához is. Jót nevetett rajta s megírta Elemérnek, ki ez idő tájban külföldön tartózkodott megrongált egészségét helyre állítani, az egészet s ez azt irta vissza, hogy csak ültesse fel jól a sportsmanokat. Ez meg pompás tervet készített, melyszerint az ifjakat kineveti, felülteti s guuy tárgyává teszi őket. (Folyt, köv.) Színházi tárcza. Becsukták tehát a csabai színházat. Csődöt mondott jókedvünk. A hosszú téli esték unalmai irgalmatlanul exequálhatják kedélyünket. Nem lesz­nek itt Thália papjai, hogy sovány belépti dijakért kövérmiiélvet nyújtsanak, hogy komor óráink rideg

Next

/
Thumbnails
Contents