Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-10-05 / 191. szám

nBékésmegyei Közlöny" 1 880. 1 93 . szám. lenek vagyunk ügyünket fellebbezni és a járásbiró elé vándorolni; tehát csak kerülő uton, időveszteség után jön az ügy törvénytudó ember elbírálása alá. Ha csak ez volna a baj! De a nemes elöljáróság Ítélete már biztosításra is ad jogot! A vagyonosnak ez nem okoz főfájást. Fellebbezi biró uraimék bölcs belátásának Ítéletét, és deponálja az összeget, de mit csináljon a szegény, kinek néha egész vagyona leköttetik ez által. Ha még tekintetbe vesszük, hogy hogy a törvény sok helyt homályos és hiányos, nem kell csodálkoznunk, hogy egyöntetűség a törvény végrehajtásánál nem létezik. Minden községi bíróság egy-egy döntvényalkotó hatalomnak képzeli magát, mert bizony ugy ma­gyarazza a törvényt a hogy akarja és — tudja. Nagyon csalatkozunk, ha azt hisz­szük, hogy a nagy községek polgárai inkább megnyugodhatnak a községi bí­ráskodás ítéleteiben. A kép ugyanaz. Itt ugyan egy jegyző is fungál, mint biró, de bizon ezek közt is van elég középszerű te­hetség, s noha állásuktól elmozdithat­lanok, sokan vannak, kik nem hódol­nak a törvény előtti egyenlőség elvének és rokon s ellenszenvüknek a törvény magyarázgatásával, tért engednek. Pe­dig, mint a községi bíráskodás úgy­szólván vezetőinek nekik kellene pél­dát adni részrehajlatlanságuk által bi­rótársaiknak, a kevésbé értelmes elöl­járóknak. Azonban — fájdalom — nagy községekben a bagatell bíróságok­nál oly eljárást tapasztalunk, mely ezen igazságszolgáltatásunkat egészen paro­dizálja. Nem ritkán fordulnak elő oly esetek is, minőket még valamely chi­nai vagy japáni codexben is hasztalan keresnénk. A sajtóban többször történt ez ellen felszólalás, és ennek illustrá­lására többször hoznak fel lapjaink ér­dekes eseteket. Megyénk legnépesebb városának bagatell bírósága - hogy pro domo hozzunk példát — saját szakálára üz igazságügyi politikát. Ha el van ismerve, hogy a bagatell törvény jobb is le­hetne, miért ne javíthatna a mi tisz­teletreméltó bíróságunk ennek hiánya­in?(!) Igaz ugyan, hogy e törvényt a törvényes módon egybegyűlt ország­gyűlés alkotmányos tárgyalás folytán hozta; ő felsége szentesitette; ki is lett hirdetve: de ha akad egy törvény­tudó k. jegyző, ki felfedezi e törvény hiányait, miért várja be ennek revisi­óját? Hát ha még igazságügyi politi­káját a nemzetközi jog elveire fektet­heti? Akkor ugyan — mint jelen eset­ben nálunk - - e törvény köpenye alatt hivatva erzi magát — törvényellenesen eljárni. A csabai községi bíróságnál X. csa­bai polgár beperli Y. bécsi kereske­dő czéget 20 frt erejéig. Törvény­tudó (?) legfiatalabb jegyzőnk ugyan nagyon jól tudja hogy még egy ki­gyósi lakost sem szabad perbe idézni az emiitett törvény értelmében, de mégis megidézi a bécsi kereskedőt, mert hallotta, hogy valamelyik bécsi k. k. Bezirksgericht, mint bagatell bíróság egy polgártársunkat megidézett és el­lene makacssági ítéletet hozott; ő is megidéz tehát egy bécsit, azon remény­ben, hogy nem fog megjelenni, és ez­zel nem gondolt egyebet tenni, mint a nemzetközi jogban előforduló recipro­zitas elvét gyakorolni. Ha egy miniszter igazságügyi pro­grammjában a külfölddel szemben a reciprocitás elvét felveszi, ám tegye; tudja miért teszi; de ha egy köz­ségi jegyző, még ha másik két érdemes előljárósági tag áll is oldala mellett — e téren experimentál ez már — nevetséges; ha pedig az ország tör­vénye tiltja azt tenni, mint jelen eset­ben, akkor — törvényellenes eljárás. A megidézett távollakó félnek rosz­hiszemiileg okozott ez által bírósá­gunk költséget, mélyet — itt ismét a törvénynek egy hiányára kell utalnunk -- senki sem térit meg neki. A bécsi kereskedő azonban megjelent és akkor ismét törvényellenesen, a fél kérelme da­czára nem vettek fel jkvet, hanem akkor utasították vissza hivatalból a keresetet!! Persze meg vagyunk győződve, hogy meg nem jelenése esetében elitélték volna. - - De elég ebből ennyi. Ily "állapotok türhetlenek, s jogál­lamban előfordulniuk nem szabad. Ezért ismételve hangoztatjuk: bagatell tör­vényünket revidiálni kell. ITáy Sa.rn.-va. ügy védi elölt Politikai hirek. * Az összes bécsi esti lapokat a „Presse' kivételével f. hó 2-án lefoglalták. Még a félhivata los „Fremdenblatt" is e sorsban részesült. Indokot a lefoglalásra a lapoknak Karlsbadból keltezett s a néraet-cseh pártgyülés rezoluczióit tartalmazó táviratai szolgáltattak. — Az angol kormány csak abban az egy esetben foglalkoznék komolyan a hajóhadi tüntetés esetleges megszüntetése iránti javaslattal, ha a porta közvetlenül eszközli Duleiguo és területének átadását. — A „Standard" irja, hogy az esetre, ha Angol- és Oroszország Török­országot együttesen megtámadják, Ausztria-Magyar­ország Novi-Bazárból tovább fog haladni és Német­ország ehhez beleegyezését fogja adni. Alföldi és felvidéki tótok. — A pán­szlávizmus jelenlegi álláspontja. — Egy iuterwiew Dr. Hurbáuuál. I. E sorok írójának , ki hosszabb időt töltött a felvidéken mint hirlapiró, alkalma volt közvetlen tapasztalatok utján megis­merni azon veszély es párt működését, mely nem az eszme veleszületett nyíltságával küzdi létharczát, hanem alattomos, sunyi, bujkáló utakon terjeszti állami önállósá gunkra oly veszélyes tanait s melynek fegyvertárában egyelőre csak lavaszság, hazugság, oktalan düh és kenyéririgy­ség van. E párt, mint azt az olvasó sejtheti, a felvidéki pánszláv párt. Mióta a kormány erélyes és bölcs rendelete a Maticát, és a véle egy követ fúvó tót gyuináziumokat feloszlatta a párt politikai élete látszólag megszűnt aktív lenni. — De csak látszólag, mert titokban folyton szervezkedik, gyűlésez, és csem­pészi a külföldi pánszláv literatura izgató termékeit Magyarország felvidéki lakossá­ga között. Én magam láttam a morva határon fekvő Szakolcza nevü igénytelen városká­ban egy kitűnő karban levő és nagy be­rendezésű tót nyomdát, mely csaknem ki­zárólag azzal foglalkozik, hogy az e fajta termékeket sokszorosítja. E nyomdában látott napvilágot azon hires munka is , mely a 48 és 49-diki tót lázadást irja le s mely a magyar faj elleni gyűlöletnek és törtenelem hamisításnak csaknem unikuma. Ezau a vidéken 'akik a hírhedt pán­szláv ágitator Dr. Húrban is, ki tudvale­vőleg Hlubaka nevü faluban lutheránus lelkész. Huiban nevét a pánszlávok előtt ritka varázs környezi, llisz ő volt az, ki hatal­mas szónoki tehetségével honunkban az első tót lázadást inscenirozta. Persze a történelem előtt, ő a cama­rillának csak eiry igénytelen szolgája, de pártja előtt egy dicsőitett hős, kinek nevét a tisztelet legmelegebb hangján lehet csak említeni. Sokat olvasván és még többet hall­ván felőle beszélni, a mult télen hirlnp­irói kíváncsiságom addig iisztökélt, mig egyik benső barátjától ajánló levelet szereztem magamnak 8 azzal felfegyver­kezve — barlangjában az oroszlánt — vagyis saját lakásán kerestem fel őt Igazi példányképe a fanatikus alakok­nak Magas termet, éles, kifejező vonások, mikkel igen előnyösen harmóniái hossza mellét verő szakálla (ő az orthodox lu­theránus pártnak hive s a lipcsei egyetem ruházta fel theologiai irataiért ad honores a tudori ranggal) átható, szúrós szemek s csaknem szab Uyos derékszöget képező orr, érczes bariton hang, mely lényének szen­vedélyességét nagyon híven tudja kifeje­zésre juttatni, képezik azon alkatrészeket melyek együttesen egy hatalmas imponáló alakká tömörülnek — 35. — (Vége köv.) Jelentés a békésmegyei gazdasági egylet által 1880. szept. 19—21-én Békés-Csabán tartott mezőgazdasági gép­versenyről. IVége.) Ha ekként a versenynek külső lefolyása a hozzá­kötött várakozást nagy részben kielégitette, annak belső értékét a bírálatnak gondos megejtése eddig egyletünk által el nem ért fokra emelte. Ennek oka volt, hogy a biróság megalakítására nézve egy­letünk az eddigitől lényegesen eltérő eljárást alkal­mazott. Ezelőtti versenyeinken a biróság nagyobb­részt a helyszínén az esetleg jókor megjelenőkből

Next

/
Thumbnails
Contents