Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-09-30 / 188. szám

B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam, 188. szám. < sütörtö.kön, szeptember 30-án. 8EKESMECYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre * frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-utoza 891. számú ház. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Kgyes szám ara 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Griinfeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek lel. „Nyilttér "-ben egv sor közlési dija 25 kr. Eloti/.etlielui helyben a szerkesztőségben, a kiadó­hivatalban Takács Árpád ur nyomdájában vidéken a posüihivataloknál 5 kros postautalványnvnl Előfizetési felhívás a .Békésmegyei Közlöny" leienként ötször megjelend politikai, tár­sadalmi és vegyes tartalmú lap 1880-dik évi íieiedik évfolyamának utolsó évnegyedére. Kltffizetési dij egy negyed évre 2 frt. Egy lióra 80 kr Az előfizetés czélszerüen ;poSt3/­eszközölhető. B. Csaba, 1880. izepteinberlióban. A „Békésmegyei Közlöny" Indítvány- s tervjavaslat a népnevelési egyletek tárgyában. Ct-róí ZJS.cla.3r Ten-ő-től. (Folytatás.) III. Az egylet teendői. I. §. Oda hatni, hogy a népneve­éaügy rendezésére hozott törvények i arra czélzó felsőbb intézkedések a íivatalos közegek támogatása által ke­resztül vitessenek; első rendben pedig, hogy a tanulás- s a tanitás szükséges eszközei mindenütt beszereztessenek, hogy az iskolalátogatás, a szülőknek az egyletbei tömeges belevonásának se­gélyével, egészen törvényszerű alakot nyerjen. 2. §. A létező népnevelésügyi hi­ányok felderítése, czélszerü javaslatok készítése, s ezeknek a megyei elnök­ségek utján a közoktatásügyi minisz­terhez való felterjesztése. 3. §. A népiskolai életbe vágó ada­tokat gyűjteni s kimerítő, teljesen meg­bízható tanügyi statisztikát szerkeszteni. 4. §. Elősegíti a tanítónők alkal­mazását, s ezzel egyidejűleg rajta vau, hogy a női kézimunka lehetőleg min­denütt tanittassék. 5. §. Pártolja s alkalmazza a ván­dor szaktanítókat. 6 §. Tekintettel arra, hogy hazánk első sorban földmivelő ország, kiváló gondot fordít a gazdasági iskolakertek berendezésére. Figyelme tárgyául teendi egyúttal a méhészetteli foglalkozást. 8. §. A vidékek viszonyaihoz ké­pest, gondoskodik szőlőszeti-, ugy az ipartársulatokkal egyetértőleg ipartan­folvamok berendezéséről. 8. §. Különösen felügyel arra, hogy a kihasított faiskolák czéljuknak meg­felelőleg használtatnak-e azokban átlag időről-időre annyi kiültetendő fát, meny­nyi a jogosult várakozást kielégíti ? A selyemtenyésztésnek megfelelő vidékekéi meghonosítása szempontjá­ból sürgeti az eperfa ültetéseket. 9. §. Tervez - s résztvesz iskolai ünnepélyek rendezésében; a kiválóan szorgalmas s kifogástalan viseletű ta­nulókat erejéhez mérten jutalmazza; az ügyöket teljes odaadással, i rcdmény­dusan szolgáló tanítók s iskolai elöljá­rók neveit pedig a közoktatásügyi mi­niszterhez felterjeszti. 10. §. Szövetség utján megakadá­lyozza mindkét nembeli ifjúságot az erkölcsre veszélyes helyek, pld. faluhe­lyeken a korcsmák látogatásában, (lon­dot fordít arra, hogy a szeszes italok élvezete, különösen pedig a testet-lel­ket ölő pálinka ivás, pénzzel való ját­szás s egyéb ilyetén nem a gyerme­keknek való dolgok köztük el ne ha­A „BEKÉSIEGYEI KÖZLÖNY" Az apa intései. — Elbeszélés — Ixta,: Grrosz Xja,jo». (Foly tatás.) — Amaz folytatá : Mióta nagysádtokat tisz­elhetni van szerencsém. — A szép özvegy ugy érezte, mintha szi­ecskéjét valami édes érzelem érintette volna Még isak most vette észre, hogy ő a fiatalt szereti, s :icsibe mult, hogy el nem árulta magát. Rózsa­zinü pir íutott át egész arczáu, mi őt százszorta zebbé tette. Oly izgatott volt, hogy nővérének :ellett helyette felelni: — Köszönjük a bókot Somfásy ur. Tréfának uegjár. — Ez a mint látta a szép özvegy zavarát, s árulását, azt vette észro magán, hogy ő még za­•artabb, hogy ő fülig kozmás a szép özvegybe, gyekezett tehát minél előbb elhagyni a hölgyeket, kalapját vévén, meghajtá magát előttük, sietve ávozott. — Nyolcz nap múlva ismét meglátogatá őket, niutáu Irma egy, tegnap érkezett barátnéjáuak látogatására ment. Vilmos és az özvegy igen ked­ves dolgokról beszélhettek, mert Soinfásy meg­mondta zavarának okát, mit persze ölömmel hall gatott a fiatal uő, azután ő mondta meg, hogy mennyire zavarba jött annak hallatára, hogy Som­fásy csak azóta találja érdekesnek a fürdőt, mióta őket ismeri, s még több kedves dolgokrol beszél­lek. Utoljára Somfásy elodázta szülőihez való uta­zását. s azután mindennapos vendég lett a Cser­háty nővéreknél. V. Hagyjuk őket boldog magányukban. Térjünk Karlsbadba rég elhagyott ismerőseinkhez. Ddlutáu 3 óra van. A vonatvezető sipolt, a pruszkülő „vakló" megáll s mi kiszállunk. Utunkat Cserháty lakasáig gyalog tesszük meg. Az ut re­gényessége uiegerdemli e kis fáradságot. De ni, ahol jönnek ismerőseink. Taláu vártak benuünket? Meglehet, — Az öreg Cserháty a legjobb egészseg­ben van, Gyula hasoulóképeu; csak Elemér látszik szomorúnak lenui. Nincs semmi baja egészségének. Kedélye van egy kicsit feldúlva, ő igen jóknak ismerte az embereket, de most oka van ezen hie­delmében kétkedni. Karlsbadba érkeztükkor még nem igy gondolkozott az autropologiáról. Rózsa­színben látott mindent s mindenkit. — Három napi ottlétük utáu egy elegáns fiatallal kötött is­meretséget délelőtt. Nagyon megtetszett egyik a másiknak. Még aznap délután „per tu' barát.ok lettek. — De még nevezetesebb dolog is történt ugyanaz nap. Ui barátja, kit Almafalvinak neve­zett. bemutatta Elemért Silberberg kisasszonyuak, egy az egész fürdői hölgyve.idégeknél legszebb leánynak. Bogár fekete, dús haja, vastag fekete szemöldöke, ragyogó szeme, magas homloka, hó­fehér arcza, melyen néha-néha egy kis pir futott át, mi a kisasszonyt elleuállhatlanná tette, végül eperajkai, piczi fehér fogai, csinos hövése Eiemért egészen elbájolták. S midőu a donna Elemért ki­tüntetve, maga mellé ülteté, ez utóbbi közel volt azon ponthoz, hogy eszét veszítse Miután azon­ban a sorsra bizta volt magát, a mint emlék­szünk, hát ez megóvta őt még mostan az esze­veszettségtől. Ezután mindennap találkozott Almafalvi ba­rátjával, és ez mindig Silberberg kisasszonyról be­szélt neki. 8 arról, hogy Elemér nagyon szerencsés ember, mert a kisasszony belebolondult. Azután hozzátevé kötőkedve, hogy ő nem fogja azt eltűrni, mert ő — Almafalvi, még nem vallott kudarezot nőknél, és most sem akarna vallaui. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents