Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-09-29 / 187. szám

B.-Osaba, 1880. VII. évfolyam,; 187. szám. Szerdán, szeptember 29-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombatén. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 Irt; évnegyedre 2 frt Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891. számú ház. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3-kr. Kapható Griinfeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek lel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal. tározatai az illete'kes hatóságokkal az elnökségek utján közöltetnek. Hivatalos, tanügy beni leveleze'sek portómentességgel volnának felruházandók. (Folyt, köv.) Politikai hirek. * A kúriai franczia nagykövet Freycinet megbízásából a pápának bejelentette, hogy a kormány a rendtőnóköktől nyilatkozatot kíván, mely minden ellenségeskedést vagy ellentállást a kormánynyal szemben meghazudtolna. A pápa nem vélte helytelennek a katholikus vallás tételeivel és , tradiczióval megegyező nézet ujabb megerősítését, de a megtagadását veszélyesebbnek hitte, mert ez által a rendek ellenséges állásának gyanúja megerősíttetett volna — A nemzetközi jhajókad főparancsnoka megszakította a tárgyalásokat a török katonai parancsnokkal, a szultán pedig kijelentette a nagyköveti testület képviselőjének, Hatzfeld gróf német nagykövetnek, hogy „immár szabad folyást enged az eseményeknek, terhelje a felelőség Európát." MEGYEI HIREK. — ZE^elüsérjíJLlr lapunk azon tisztelt előfizetőit, kiknek előfizetése lejár, hogy azt e hó végéig megújítani szíveskedjenek, nehogy a szétküldésben fennakadás történjék. Az előfizetési dij egy negyedévre 2 frt. A kiadó-hivatal. A „BÉKÉSME&YEI KÖZLÖM" TÁRCZÁJA. Az apa intései. — Elbeszelés. — Irta,: Q-rosz I-ia,jos(Folytatás.) Öregem meg volt én velem elégedve, én is ő vele, s igy mindig volt keresetem. Egyszer súlyosan megbetegedett az öreg. Engem hívott ápolójának. Hűségesen, sőt szeretettel ápolgattam őt, mert jóltevőtnnek tekintém, ki a nyomorból kirántott s tisztességes életmódot nyújtott. Ö figyelemmel kísérte minden mozzanatomat. Egy délelőtt azt mondja nekem, hogy liijjak egy közjegyzőt ós papot, mert roszul érzi magát Meglehet, hogy meghal, tehát végrendeletet akar csinálni Szomorúan néztem rá, de nem szólottam semmit. Egy óra múlva ott volt a közjegyző meg a pap. Két órai időzés után eltávoztak. Éu az idő alatt kint voltam. Nem sokára behivattam, csudák csudája I az őreg egészen megfrissülve látszott lenni. Rövid idő alatt egészsége helyreállott egészen. Egy napon ebéd előtt nagy papírcsomagot nyújtott át, hogy azt szobámban fölbontsam. Folhontám, és — egy lepecsételt borítékon ezt olvastam : „Elismerésem jeléül Wolfnak hűségéért." Fölbontva a csomagot, 10.000 dollárt találtam beune! — Egy év múlva üzlettársának fogadott, midőn 2 évvel ezelőtt meghalt, 3.000,000 dollárt hagyott rám. Igy jutottam gazdagságomhoz! A munka iránti tiszteletből, mindennap elvégzem azon dolgomat, melyei eleintén életemet tartám fen," — végzé az angol. Azután mondá : „Ha önnek tetszik, nálam maradhat irodámban, 5 dollár napi bér mellett. Lakása is lesz nálam. Én persze elfogadtam az ajánlatot, s egy évig irodavezető, azután üzlettársa lettem, mignem két milliónyi vagyont szereztem. Angolomtól csak ugy válhattam el, hogy megígértem neki, miszeriut ha netán szülőim nem élnének, visszamegyek hozzá. - És öu meg is tartaná adott szavát, — vágott közbe a szép özvegy — ha szülői nem élnének ? — Meg, nagysád. Lelkemre mondom, nem volnék érdemes az életre, ha jó barátomat, megmentömet megcsalnám. — Az igaz, — válaszolt mindkét hölgy. — Mikor utazik szülőihez Somfásy ur? — kérdó Irma. — Épen mához két hétre ki asszony. — Két hét múlva? — mondá Bikkfásynó. Mily irigylendő sorsa van. Két hét múlva itt hagyhatja azt a mindinkább unalmassá váló fészket, Bár csaK mi is mondhatnók azt! — Tehát kegyetek nem utaznak még egy hamar el, s unalmasuak is találják Szliácsot ? — kérdé Somtásy. — Atyánk értesített — feleié Irma, — hogj egészségi akadályok kényszeritik őket 3 héttel tovább időzni Karlsbadban, s ennek folytán maradjunk mi is itten addig, a mi bizony kissé kellemetlen ránk nézve. — Igazán unalmas itt az élet, — mondj Somfásy Vilmos, s csak azóta bir előttem e kis fürdő jelentősóggel — s itt elhalhatott. — Csak folytassa kérem, ne tartózkodjék, — kéré az özvegy. (Folyt, köv.) 7. §. A járási-, megyei- és országos bizottságok saját magok választják körükből 3—3 évre a szükséges tiszti személyzetet s a választmányt. A választás módozatát ők magok állapítják meg. 8. §. Az egylet megbízottjai által' fe'ügyel s tudomást szerez magának arról, vájjon a népnevelési iutézetekf erkölcsi- és anyagi javára tett intézke- j dései, eredeti szándoklata és meghagyása értelmében nyertek-e megoldást? S midőn nemes czéljai szem előtt tartása mellett csakis hazai népnevelésünk mielőbbi felvirágzását óhajtja elérni,! egyszersmind bizton reményli, hogy az állami-, községi- es felekezeti tanhatóságok örömmel üdvözlendik működését, s hogy üdvös czélzatait támogatására saját hatáskörükben viszont ők is készséggel megteendik mindazt, mire nézve az egylet részéről megkerestetnek. 9. §. Az országos népnevelési bizottság kiegészíti magát egy állandó központi választmánnyal Budapest székhelylyel, a melylyel a vidéki népnevelési egyletek mindenkor érintkezhessenek. 10. §. Az egyletek javaslatai, ha-{ Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" hetenként ötször megjelenő' politikai, társadalmi és vegyes tartalmú lap 1880-dik évi hetedik évfolyamának utolsó évnegyedére. Előfizetési dij egy negyed évre . 2 frt. Egy hóra 80 kr. Az előfizetés czélszerüen postaeszközölhető, li. Csaba, 1880. szeptemberhóban. A „Békésmegyei Közlöny" Indítvány- s tervjavaslat a népnevelési egyletek tárgyában. GS-róf Zioliy- Teiió-től. (Folytatás.) III. 6. §. A helyi egyletek évenként négyszer, a járási körök kétszer, a megyei- s országos bizottságok pedig évenként egyszer tartanak gyűlést. Szükség esetében, vagy 10 tag Írásbeli kívánságára az elnök többször is hivhat össze ülést. A járási ülések megelőzik a megyeit, — a megyeiek az országos gyűlést.