Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám
1880-09-28 / 186. szám
„Békésmegye i Közlöny" 1880. 186. szám. n) hogy alkalmazást csak tanképesitett s oklevellel biró tanerők nyerjenek; kiknek mig törvényes kötelességök valamely tanitóegylethez tartozni s az országos tanitói nyugdij-alapra befizetni, iratkozzanak egyszersmind be az Eötvös-alap tagjai közé; s o) hogy a tanitók egyleti életök terén üdvösen munkálkodjanak; szakkérdéseknél befolyásuk biztositassék; elfogadható javaslataik illetékes helyen figyelembe vétessenek; általában pedig hogy érdekeik megóvassanak s jogaik kellőkép megvédessenek. II. Az egvlet. szervezete. o %! 1. §. Tagja lehet az egyletnek mindenki, legyen ez felnőtt férfiú vagy uő, ki a népnevelés ügyét szivén hordozva, buzgalommal kiván az egyleti czélok megvalósítására törekedni. A lakóhely nem képez akadályt az egyletbei belépésre. 2. §. Az egyletnek vannak alapitó-, pártoló- és rendes tagjai. — Alapítók, kik egyszer-mindenkorra az egylet pénztárába legkisebb összegként 10 osztr. ért. frtot fizetnek. Pártolók, kik az egylet czéljainak előmozditására évenként legalább 1 frtot fizetnek. Rendes tagok azok, kik legalább 30 kr. évi dij lefizetése mellett személyes közremüköde'sökkel is mozditják elő az egylet ezéljait. 3. §. Egylet lehetőleg minden községben alakul; a hol pedig több helység egy körjegyzőséghez tartozik, a körjegyzői területen szerveztetik egyegy népnevelési egylet. 4. §. A minden egyes helyen mega'akult egylet választ magának egy évre 1 elnököt, alelnököt, jegyzőt, pénztárnokot, ellenőrt, s az egylet kiterjedése- s tagjainak számához képest egy 6—12 tagu választmányt. 5. §. A községi egyletek megválasztottjaiból (l tag) szervezkedik a járási (szolgabirói) népnevelési kör; a járási, körök megválasztottjaiból (2 tag) a megyei, — s a megyei népnevelési körök kiküldöttjkiből (1—L tag) az országos népnevelési bizottság. A választásnál tekintet fordittatik a szakképzettségre. Védnökről a megyei bizottság gond oskodik. (Folyt, köv.) 10 napi idő engedtetik, hogy magukat a fennálló törvények alá vessék. Ezen határidő lejártával a praefektusok parancsot kapnak utasításaik végrehajtására. — Illetékes körökben határozott tagadásba veszik, hogy tárgyalások folytak volna olasz-nómet-osztrák-magyar szövetség kötése tárgyában. Az olasz-osztrák-magyar megállapodások csupán kereskedelmi kérdésekre terjednek, de küszöbön állónak lehet tekinteni, hogy olasz-német vámszövetsóg jön létre a franczia verseny ellen irányulva. A szeszes italokról. (Folytatás.) VI. A pálinka a váltó, melylyel a bankban vagyis az idegekben hanem is pénzt, de eró't lehet fölvenni. Az imént emiittettek igazolásául látjuk azt, hogy hazánk ban is ott van a pálinka ivás leginkább elterjedve a hol a nép kedvezőtlen geográfiái s kulturiai viszonyoknál fogva, a legnagyobb erőfeszítés mellett sem tud magának elegendő' minőségű és mennyiségű táplálékot szerezni. Magyarországon a felsőbb megyékben s Erdélyben a székelyek és románok között a havasalji terméket'en vidékeken. A tengerészeknek szintén ez okból csaknem nélkülözhetlen ital apáiinka, mivel táplálkozásuk átalán véve hiányos, kivált a zsir és zsirképző anyagokban, melyek mint tudjuk testünk melegségének fenntartására szükségesek. Holott éppen a tengerészek életfoglalkozásuknál fogva sok izomerőre s különösen sok állati me egre — tehát fűtési anyagokra vanszükségök, hogy az idő viharaival daczolhassanak. Ezen embereknél a pálinka hatása olyan, mint az ostor-csapás, mely et az éhes és fáradt ló hátára mérünk. Politikai hirek. * Az országgyűlés utolsó ülésszaka szeptember 25-én megnyílt. A megnyitás ugyanazon királyi leirat felolvasásával történt — melylyel a mult ülésszak berekesztetett. Ma fog megtörténni az alelnökök s jegyzők választása. — Egy angol jelzíí gőzhajó, mely kőszént felrakandó, a Dardanellákon át akart haladni, török részről visszavonulásra lett kényszerítve. — Constaus körirata még szombat este átadatott a párisi érseknek, s a rendőrfőnöknek 500 levél küldetett. A rendeknek II. ok. Hogy nemcsak azok használják a pálinkát, kik erre akár vénségi elgyengülés, akár más megfelelő testi bajoknál fogva, mint orvosságra vannak rá szorulva. Sok helyen annyira besülyedt már a nép a pálinka ivás veszedelmébe, hogy nemcsak a jómódú ép és erőteljes férfiak iszszák azt, hanem még a nők és a gyermekek is. Alig 2—3 éves gyermekek s már pálinkás ken) eret tuszkolnak a szájába, néha csupán csak sült tudatlanságból, néha gyógy és óvszerül minden létező s nem létező bajban. Ily örökli a bajt az egyik nemzedék a másiktól. Pedig azokra nézve, kik oly korán fognak hozzá a pálinka iváshoz, egyebek közt azt a roszat is eredményezi, hogy a testi szervezet utóljára megszokja s hatása ellen eltompul, ugy, hogy a vele élőnek mindig többet s többet kell belőle használnia, hogy az óhajtott pl. gyógyhatást elérhesse. A folytonos inger alászállitja a gyomor tevékenységét, a szesz gőze megtámadja az idegeket, meg magát az agyvelőt és ebben az egész szellemi életet. III. ok. A pálinka ivásból eredő szomorú következményeknek a pálinka ivás mértéktelen használata. Az emberi testet fokonként hozzá lehet szoktatni még a méreghez is. lyry vagyunk a p,dinkával is. Mértékletesen kis a :agban használva, ha mindjárt folytonosan is, a megszokás által csaknem ártalmatlanná válik. Rendes körülmények között semmi szükség sincs ugyan reá, éppen mint a dohány keserű füstjére, de ily méitékletes használat mellett csak nem olyan lassú méreg, mint a dohány vagy kávé, melyek mellett bizony sok ember ért el szép vénséget. Igaz ugyan, hogy még ez esetben is fönmarad ez a kérdés: vájjon, ha nem éltek volna amaz italokkal és füstökkel — nem nyúlt volna-e életük még jóval hosszabbra ? Legyen bármiként, annyi bizonyos, hogy a pálinka nyomorúságnak egyik nevezetes oka azonban a miveletlenség. Ennélfogva beláthatjuk, mily sok okunk van ezt a pálinka ivás legáltalánosabb okának nevezni. Tudjuk, hogy valódi miveltség az ész és sziv kellő és arányos kimivelésének eredménye, egyaránt áll a „nevelt" tudásból mint a „nevelt" akarásból Igy vezethetjük vissza a pálinka iszákosságot, a miveltség ama két tény ezőjének hiányára: a tudatlanság és az erkölcsi erők hiányára Az emberek részint nem ismerik, nem tudják azon veszedelmeket, melyeknek magukat a pálinka ivás által kiteszik, részint nem birnak elég erkölcsi erővel, t. i. mivelt akarattal, ellen állani az érzékiség csábjainak. De főleg az által válik a miveletlenség a részegségi hajlam előidőzőjévé, hogy a miveletlen embernek nem levén semmi magasabb szellemi élete, az idegrendszernek ingereltetése a szeszes italok által bizonyos részben szellemi ingerül is szolgál; az emberben ugy látszik tehát, hogy éppen ugy helyettesitette a szellemi tápszereket, mint a hogy a testi életben helyettesitette a testi tápszereket. A szerencsétlen szeszes italban öli meg buját; egy társaság szeszes italok közreműködése mellett felvidul. A részegek többnyire sokat beszélnek stb. Ez ujabb indok egyszersmind arra nézve is, hogy a miveletlen pálinka iszákos fölött föltétlenül pálczát törni nem lehet és nem szabad. Xjerzier Ta.lca.'to. (Vége köv.) MEGYEI HIREK. — ZF'ellsérjTJLls: lapunk azon tisztelt előfizetőit, kiknek előfizetése lejár, hogy azt e hó végéig megújítani szíveskedjenek, nehogy a szétküldésben fennakadás történjék. Az előfizetési dij egy negyedévre 2 frt. A kiadó-hivatal. — Ma délután érkezik B. Csabára Nogáll János czimz. püspök ur, ki holnap fogja a római kath. templomban a kath. ifjúságot megbérmálni. Püspök ur ő méltósága tegnap Csorváson volt, honnan Gerendáson át Kígyósra megy a bérmálás szentségét elvégezni. Kigyósról lovas bandérium kiséri a csabai határig, hol szintén bandérium várja, és kiséri a városba. A parochia előtt a polg. leányiskola kath. növendékei a templom előtt pedig fehérbe öltözve várják a főpapot, ki ngs. Péky Antal cz. kanonok úrhoz fog szállani. — A nagyváradi „Szabadság" irja: „Pártunk mozgalmához. B.-Csaháról örvendetes tényről értesülünk. E tekintélyes városban, mely Tisza köpenyforditása előtt folyton közjogi ellenzéki állásban volt képviselve, s csak a fúzió létrejötte után esett ki mameluknak, immár megelégelték a mostani kormány gazdálkodását s pártfeleink mozogni kezdenek Szeberényi képviselő megelégelte a három évi dicsőséget. Zsilinszky Mihály fog állítólag szerencsét próbálni, s reményű, hogy győzelemre segíti még egyszer a Tisza-féle politikát. — Azonban, mint irják, erre reménység nem lehet, mert a választó polgárság a függetlenségi párt zászlaja körül sorakozik és legközelebb már alakot ölt a szervezkedés, melynek czélja, hogy jövőre B.-Csaba város is függetlenségi párti küldött által legyen képviselve az országgyűlésen." — Mi, noha mondhatjuk, hogy tisztünknél fogva a megyei politikai életet és a legkisebb ebbeli mozzanatot éber figyelemmel kisérjük, t. laptársunk a „Szabadság 1' által elmondottakról semmit sem tudunk, de különösen arról nem, hogy Csabán egyáltalán volna függetlenségi „párt," habár nagyon lehet, miszerint e pártnak is
