Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-09-12 / 175. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1880. 1(39. szám. landó hadseregeknek együttes és egyidejű redukcziója végett, — s ez indítvány - - bár elvben elfogadtatott — megbukott! Ezután igy folytatja): mig emberek élnek e földön, az örökbéke tehát, valamint, a bosszú viszonylagos béke is még sok időre csak ábránd marad... Az ember természeténél, rendeltetésénél fogva, folytonos tevékenységre, küzdelemre van hivatva, s ezen ténykedésénél fogva, már mint önmagát védő, fpntartó, oly helyzeteket teremt ember társai között, melyek azokat hasonló eljárásra, hasonló küzdelemre serkentik, hogy azután, az ily küzdelmeknek ugy, mint a tömegek, nemzetek és államok között, az ő felfogásuk, műveltségük és czéljaik szerint, sokszor mily kimenetele szokott lenni, igen jól tudjuk: gyülölse'gek, nyugtalanságok, békétlenkedések, harcz és háború. Védőerőről kell tehát gondoskodnunk minden tekintetben, hogy magunkat, hazánkat és a trónt, a létért való nagy küzdelmekben biztosithassuk. (Ezek után szóll az 1868-ik évben alkotott XL-ik törvényczikkünknek e'rtekezete keretébe szorosan tartozó szakaszairól, s midőn hangsulyozá bevezetésképen, hogy e törvenyczikk I. szakasza szerint minden védőképes állampolgár katonának való, illetőleg a védelmi kötelezettség általános levén, mindenki által személyesen teljesítendő, igy folytatja): Van-e szebb jog, van-e szebb kö* telesség a világon állampolgárra, hazafira nézve, mint saját hazáját személyesen védhetni?... Védhetné-e hazáját más igazabban, hűségesebben, kitartóbban, egész a halálig, mint a hazafi? Idegenek, kik professzióból katonáskodnak, kiknek kenyérgondjuk a fő, kik önf'entartás czéljából, vagy egy élő háttéri gondolattal szegődnek más nemzetek zászlóihoz, — ideig óráig, látszatra gépszerüleg elvégzik a teendőket, — de oly csudás lelkesültséget, kitartást, önfeláldozást, mint a hazafiak tüntetnek fel, igen ritkán tapasztalhatni náluk, bár el kell ismernünk, hogy kivételek is vannak, csakhogy csak a kivételek még sem kivételek, mert maiakkor magukévá tették a védett haza ügyét. Háuioiy XDániel, honvéd törzs-orvos Isten képmására teiemtve, eszméletlenül, mint, egy bizonyos oktalan állat a sárbanporban henteregni 1 itunk. Miilnausen egyéb hazugságai között a következőket meséli: „Ugyanis ismert egy embert, ki egy nap alatt 10—15 pint pálinkát volt képes meginni, mert igy mond az alkohol, vagyis a szesz koponyáját leemelvén, elpárolgott, a miről akként győződött meg, hogy feje fölé égő gyufát tartott és a pára meggyuladt. Valóban sokkal ktvesebb szerencsétlenség történnék a világon, ha sok szeszes itallal élő embernek ily leemelhető koponyája volna. Térjünk azonban át tárgyunkra és beszéljünk valamit a szeszes italokról, azok vegyi alkatrészeiről és hatásaikról. Az emberi élet és egészség fenntartására szolgáló italok közt a viz és tej viszik a főszerepet. Minthogy azonban a közönséges életben ezeken kivül az u. n szeszes ita'ok is oly nagyon el vannak terjedve, hogy egyik vagy másik fajával nemcsak rendesen él a nép, hanem fájdalom vissza is él vele, ugy h szem rendjén volt, hogy czikkem tárgyául a szeszesitalokat választottam annál is inkább, mert minden embernek, ki csak némi jogot formál a „művelt ember" elnevezésére, első kelléke, hogy a mivel él, a mivel táplálkozik ismerje. A czukor vagy keményitő tartalmú növényi termékek forrás által olyan változá>on mennek keresztül, hogy ennek következtében szesz (alkohol) és szénsav fejlődik ki bennök. A szeszes italok mindnyájan ily forrás vagy pezsgés által előállított készirrnények, melyek vagy lepároltatás után használtatnak, mint borszesz (spnitus) s a különféle pálinka nemek, vagy lepároltatás nélkül mint a sör és bor. Ezen italok hatása az emberre nézve egj felől a benne foglalt borszesz és szén sav vegyülési alánjától, hévfokától s legkivált a megivott mennyiségtől, másfelől pedig magának az embernek testalkatától, szokásaitól s a többitől függ. (Folyt, köv.) Xjerxier J"a,lca,"to. A szeszes italokról. (Folytatás) Ne időzzünk tehát tovább, ezen a társadalom legszánandébb tagjai közt, hanem kutassuk inkább vájjon mi lehet az oka annak, ho^y ember ennyire képes magát, lealázni, ennyire a szeszes italok élvezetének odaadva, hog} embertársainak kell hogy szégyenére váljék. Mert vallják meg: kinek közülünk nem szökik arczába a vér, midőn az utczán egy embert, ki mint mi MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott szeptember 6-án, Békésmegye közigazgatási (Vége.) bizottságának gj ülésén. III. Hidak, közutak. A k.-tarosai jármos híd annyira elkészülvén, hogy a közforgalomnak átadathatott, jóllehet végleges fölülvizsgálat tárgyát még nem képezhette, mert a jégtörő művek fölállítása még be nem fejeztetett, a községi elöljárók kérelmére Haász József kir. mérnök ur által augusztus 12-én az én és a járási szolgabíró, valamint a községi elöljárók kőzbenjöttével megvizsgáltatott, ós tervszerűen főlépitettnek találtatván, a közforgalomnak átadatott. A gyula-vári hid teljesen elkészíttetvén, mult hó 16 án font nevezett kir. mérnök ur által az én ós a járási szolgabíró, valamint a községi elöljárók kőzbenjöttével fölülvizsgáltatván, tervjzerüen helyesen felállitottuak találtatott, a vállalkozótól átvétetett és a közforgalomnak átadatott. Jelentem továbbá, hogy a remetei Fekete-Körös hídja is elkészült, melynek felülvizsgálására folyó hó 7-ét tűztem ki, a felülvizsgálatban való részvételre Biharmegye közönségét és a költségek viseléséhez járult Alsó-Fehór-Körös és Hosszufoki szab. társulatokat is megkeresvén. Ez utóbbi két hidra vonatkozólag megjegyzem, hogy az azok meghoszszabbitását elrendelő miniszteri rendelet tárgyában mult hó 17-én megtartott rendkívüli közigazgatás: bizottsági ülésből történt felterjesztésre a válasz még le nem érkezett. Megemlítem továbbá, hogy a mezőtúr-szarvasi országutat átszelő 18 átmetszésen létező hídon a közlekedés életveszélylyel járván, a járási szolgabíró jelentése nyomán JászNagy-Kuu-Szolnokmegye alispánját augusztus 5-ér fölhívtam, hogy a hid jáiható karba hozatala irául sürgősen intézkedni, s engem az eredményről értesíteni szíveskedjék, mely megkeresésemre azonban Szolnokról válasz, a szolgabirótól pedig ujabb jelentés nem érkezett. Egyébiránt sajnosan kell újból előterjesztenem, hogy a püspökladány-karczagi csatorna hídjának helyreállítása iránt JászNagykun-Szolnok szomszéd törvényhatóság alispánjához intézett megkeresésem viszhang nélkül elenyészett ; — valamint a t. közigazgatási bizottság f, évi 763. kb". számú határozata nyomán a füzesgyarmat-karczagi országút járható karba helyeztetése iránt mult hó 14-én 1000 eln. sz. alatt kell megkeresésem is elhangzott; — mely a társtörvényhatóságok kölcsönös támogatását igénylő viszonyossággal meg nem egyezhető közönyösség megszüntetése végett a kormány segélyének igénybe vételét most már indokoltnak és igazoltnak tekinteu és javaslom. A közutakra nézve, annak megemlítése mellett, hogy a mult hó első felében tartott esőzései folytán, szerfölött megrongáltattak, meg kell jegyeznem, miszerint azok a szolgabírói jelentései szerint tűrhető karba hozattak, ós teljes fölépítésük e hó folyamábau bekövetkezik. A gyulai határbeli utakat személyesen megszemlélvén, a menynyiben az utkaparók működését kielégítőnek nen tdáltam, Gyula város polgármesterét azok feletti szigorúbb felügyelet gyakorlására hittam föl. A gyula-kétegyházi útra nézve mig egyrészről kedves kötelességemnek tartom a gyulai járási szolgabírónak a kétegyházi szakaszon létezett ősi vizládál kellő betöltése, s az útvonal remek kidomboritásí körül kifejtett ügybuzgalmát dicsérőleg kiemelni másrészről sajnálattal kell megvallauom, hogy ezei útnak gyulai vonalán, melynek kiépítésére a mult évben 722 kézi napszám szavaztatott meg, hasonlc példás végrehajtás nyomait nem tapasztaltam, i miért Gyula város polgármesterét ezen útszakasz nak a mult évről fenmaradt közmunkaerővel valc kidomboritására utasítottam. A gyula-dobozi utnal a csatorna hidjától a holt Fekete-Körös hidjáij terjedő feltöltése folyamatba tétetvén, erre vonat kozólag sajnálattal értesültem, hogy ezen feltoltéi a régi görbe alapon és nem egyenes irányban eszközöltetik; mely megbocsáthatatlan szabálytalanság helyreigazításának elrendelésére a t közigaz gatási bizottság figyelmét irányítani el nem mu lasztliatom. A gyomai járási szolgabíró az endrőd szarvasi országútnak a halásztelki társulat kötelei gondozása alá helyezett kisfoki gátjáról megemlé kezve, annak járhatlan, veszedelmes voltára figyel mezter, mely figyelmeztetés során helyén és idejéi valónak tartom, a nagymélt. közmunka- s közle kedési m. kir. miniszter urat tiszteletteljesen föl kérni, hogy a hozzá f. évi ápril hó 15 én 1581 1879. kb. sz. alatt, és f. évi augusztus hó 2-ái 702. sz. alatt intézett felterjesztéseket érdemle gesen elintézni méltóztassék. IV. Vegyese k. 1. A n.egyei és központi árvaszéki pénztárai szabályszerűen megvizsgáltatván, rendben talál tattak. 2. Kétegyháza községében az ügykezelést tii zetesen megvizsgálván, megelégedéssel tapasztal tam, hogy az, az általam 1877-ik évben 1297. eln sz. alatt kibocsátott rendelet szerint foganatosít tátik. Mindazonáltal a községi igazgatásban ké hiányra akadtam, egyik az, hogy a községi rend