Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-09-05 / 171. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1880. 1(39. szám. melá szétnyittatván, benne — a működő méhekkel telt keretek, mint valamely nyi­tott könyvben a lapok, szemlélhetők lesz nek, a nélkül, hogy a nézőnek hántására lehetnének, — továbbá kiállíttatnak tiszta szüz-sejt, keretes méz és viasz termények; s a kiállítás még tanulságosabbá tétele végett, a legkitűnőbb hazai méhészek, szak­tekintélyek, külöféle tárgyú — kísérletek­kel egybekötött — gyakorlati előadások tartására is kegyesek valának vállalkozni és közremüködésöket megígérni; — ugy hogy bátran állithatjuk, miszerint ezen ki­állításon szerezhelő tapasztalatok nyomán, bárki megszerezhetvén a kezeléshez szük­séges legjobb, legolcsóbb és legczélszerübb­nek itélt mindennemű eszközöket, ezek segélyével megkezdheti a méhészkedést és biztos sikerrel haladhat az okszerű méhé­szet terén. Ezen méhészeti kiállítás érde­kességét növeli azon körülmény is, hogy a békésmegyei gazdasági egylet, Csabán, ugyanakkor, egyidejűleg, különféle kitűnő gazdasági gépek versenyét és kiállítását rendezi, — s igy a gazda közönségre ezen kiállítás kettős érdekkel és jelentőséggel bir. És hogy a kiállítás minél többekre nézve haszonnal érvényesíthető legyen, a mé­hészeti egylet elnökségének megkeresésére, a m. kir. államvasutak-, a tiszavidéki vas­pálya-társaság s az alföldfiumei vasút nagy­várad-eszéki része üzlet-igazgatóságai, a j kiállítás tartamára, vagyis szeptember hó 12-től 28-áig bezárólag, illető vasutvona­laikon, jelentékeny árkedvezményt enge­délyeztek, — nevezetesen személyjegyek­nél: rendes áru Il-od osztályú féljeggyel a Ill-ik helyen, s Ill-ad osztályú egész jegy­gyei a Il-ik helyen lehet utazni; az áru­szállításnál pedig a tárgyak odaszállitása í u<ryan rendes ár mellett, de az el nem adott tárgyak vitszaszállitása egészen díj­talanul, ingyen eszközöltetik, — a vasut­igazgatóságok azon kikötése mellett azon­ban, hogy az árkedvezmény csak — a mé­hészegylet által kiállított, névre szóló igazolvány mellett érvényes, az el nem adott kiállítási tárgyak ingyen visszaszál­lítása pedig csak ugy eszközöltetik, ha minden egyes tárgy, az egylet álal kiadott, s a kiállító nevére szóló igazolványnyal láttatik el, melyhez az odaszállitásnál nyert eredeti fuvarlevél is mellékelendő, s a tár­gyak visszaszállitásánnak ugyanazon irány­ban kell történni, amint azok az odaszál­litásnál továbbittatnak. Ily nyomtatott iga­zolványok — a kiállító nevének s a kiállítandó minden egyes tárgynak megne­vezése, valamint a nyomtatványok ára és bérmentesítése fejében, 25 krnak postautal­vánnyal való előleges beküldése mellett — J megrendelhetők alulirottt méhészegyleti el­nöknél, B.-Gyulán, s ez esetben a kívánt mennyiségű igazolványok, azonnal, bérmen­teseu megkűldetnek. A kiállítási tárgyakat, — annak tudatásával, hogy eladásra van­nak-e szánva, vagy sem, —kérjük, Brózik Károly egyleti főtitkárnak, Csabán, beje­lenteni, s ugyancsak az ő nevére czimezve, Csabán bejelenteni, s ugyancsak az ő ne­vére czimezve, legkésőbb szeptember 16-ig beküldeni. A kiállítás látogatásáért, s a tárgyak kiállithatásáért semmi dijt nem kell fizetni. Yégül közhírré tesszük, hogy a bíráló bizottság által czélszerüség, olcsó­ság, gyakorlati hasznavehetőség, vagy bármi tekintetből kitűnőnek ítélendő tárgyak ju­talmazására, dijakul felajánltattak: a me­gyei gazdasági egylet által 3 db ezüst- s 3 db bronz-érem, az egylet alulirt elnöke által 3 db arany és 3 db ezüst tallér, Kalmár Mihály ur — egyleti választmányi tag — által 1 db arany, s az egylet által kiadandó korlátlan számú disz-okle­velek. Midőn ezen kettős érdekkel kínál­kozó kiállítást nagy közönség, s külö­nösen a méhészek és gazdálkodók figyel­mébe és lelkes pártolásába ajánlanánk, kér­vén, hogy tanulságos és érdekes méhészeti kiállításunk sikerét, méltóztassanak minél számosabban, ugy szémélyes látogatásaik­kal, valamint bármilynemü méhészeti ter­mékek és kezelési eszközöknek minél na­gyobb számmal leendő beküldése álcal elő­mozdítani, — van szerencsénk hazafias tiszteletünket nyilvánítani Kelt B.-Gyulán, 1880. szeptember 2-án. A békésmegyei okszerű méhész egylet nevében: Göndöcs Benedek s. h. elnök. Brózik Károly s. k. főtitkár. — Hirdetmény. B.-Csaba város elöljárói részérói ezennel közhírré tétetik, mikéut a iiad­inentességi díj fizetésére kötelezettek adó-laj stroma a folyó évi szeptember 5 — 12-ig bezáró­lag, vagyis : uyolcz uapon keresztül B.-Csaba városa kózházánál az adót kezelő jegyző hiva­talos helyiségében közszemlére kitéve leend, a hol is az érdeklettek azt a hivatalos órákban bármikor megtekinthetik. Kelt B.-Csabán, 1880 évi szeptember hó 4-én. — B.-Csaba város elöl­járó : Jeszenszky Miklós, jegyző Lepény Pál, biró. fl: Egy Buligovics János nevü ember a sógorát, Iírajczár Mihályt, pécskai illetőségű czi­gányt a gyulai vásáron e hó 3. ós 4. közti éjjel agyonszúrta. Buligovics már a központi börtön­ben ül — A névváltoztatásokért fizetendő ille­ték eltörlése. A belügyminisztérium átiratilag vé­leményadásra szólította fel a pénzügyminisztéri­umot, hogy tekiutve, mikéut névváltoztatás végett benyújtott kérvényekre illesztendő illetékértékek bői úgyis jelentéktelen jövedelem tolyik be az államkincstárba, — nem volna e tanác.-o* a köz­vélemény által már több izben követelt óhaj tel jesitése érdekében az ezen kérvényekre kiszabott illetéket vagy egyáltaljábau eltörölni vagy pedig a jelenlegi dijsz'ibást felére leszállítani? — Gyomán folyó hó 2-án az ifjúság által az ott nem rég megtelepedett zenekar javára zártkörű tánczvigalo ui tartatott, mely jó kedv tokintetóben elég sikerültnek mondható, de anyagi tekintetben nem sokat hajtott a zenészek „kony­hájára", mert alig t i z férfi és nyolcz nő vett részt a különben nemes czélu tánczvigalomban. Elég sajnálandó, hogy a helybeli szépnem igen kevés számmal volt képviselve, egy vidéki azt hihetné, hogy talán Gyomának nincsenek is ked­ves mosolygasu, iíju hölgyei, hogy mind öreg mámikákból állanak, pedig dehogy ! . . . Vidék­ről : Turkeviből Kondorosi Ilona, Csabáról Nikolics Irén, és a helybeli távirdát vezető kedves kisasszony, áldozott reggeli 4 óráig a táncz istennőjének oltárán. Hogy ily csekély számban megjelent vendégek daczára, némi kis anyagi haszonba részesűluek a jutalmazandó ze­nészek, az egyedül a gyomai derék vendéglős. Hóji Mihálynak köszönhető, ki a nagy ven­déglő táncztermét a saját dekorácziójával együtt, minden dij nélkül átengedő. (g s.) Vésztön f. hó 3-án hunyt el tüdő­vészben öt heti kinos szenvedés után Uglyai Bakacs Lajosné. Férje derék, művelt, hű házas­társat, leánykája jó anyát, a társadulom egy hasznos tagot veszített benne. — Béke lengjen porai fölött, A hátramaradt szomorodott férjet, leánykát és rokonokat vigasztalja az, a ki meg­szomoritotta őket 1 A családi gyászjelentés kö­vetkezőleg hangzik : „Uglyai Bakacs Lajos vésztői gyógyszerész, valamint egyetlen leánya, Bakacs Blanka saját és az alólirottak nevében, fájdalom­mal sújtott szívvel tudatja szeretett nejének, ille­tőleg a legjobb anya, testvér és rokon. Kolozs­vári Idának, folyó év szeptember hó 3 án, d e. 11 órakor, életénak 25-ik, holdog házassá­gának 7 ik évében, tüdőbajban történt elhunytát. Földi maradványai f. hó 5-én d. u. 3 órakor té­tetnek a vésztői ref. sírkertben a ref szertartás szerint örök nyugalomra. Béke hamvaira ! Kelt Vésztőn, szeptember hó 5-én 1880. Kolozsvári István édesatyja, Szíri Zsuzsánna édesanyja, Ko­lozsvári Elek testvérbátyja, sógora Biszterczky Gyula mérnök, özv. Biri Jánosné és fia Gyula Hazai hirek. — Istóczy, a magyar antiszemita, elveinek terjesztése czéijából folyóiratot fog megindítani. Antiszemitikus havi folyóiratának, „12 röpirat" lesz a czime. Az előfizetési felhívásokat legkö­zelebb küldi szét. — Zemplén-Vásárhelyen augusztus 27 én este nagy tűzvész pusztított. Elégett 92 ház, a melléképületekkel együtt, ki­véve a község északi részén lakók csűreit, a melyek a bennök fölhalmozott takarmánynyal és gabonával együtt megmaradtak : de a kamarákba télire eltett szemes élet a házakkal együtt el­pusztult. — Gombamérgezés történt Pécsett. A törvényszéki elnök, annak neje, három leánya, egy sógornője, a háznál volt varrónő ós két cse­léd, összesen kilencz személy forgott az elköl­tött gombától komoly életveszélyben, s csak a gyors és erélyes orvosi segély mentette meg őket. (•azdásxat. ipar és kereskedelem. * Szeptember havi teendők: A csépelés kezdetét, veszi. A télre szánt egészséges gyümöl­csöket száraz, szellős helyen szalmára rakjuk le. A gyümölcsök befőzése és aszalása folyton tart. — A faiskolát föl kell ásni, és tisztogatni a gyim­gyomtól. Az érett gyümölcsöket folyton szedjük. Az ősszel ültetendő fák számára el keli készíteni a gödröket. A bőrmagu gyümölcsfákat e hó vége felé már át lehet ültetni. Az alma- ós körtema­gok vetése Szt. Mihály napkor kezdődik. A moh­tól is tisztogatni kell a f kat, s körülöttük a föl­det fölásni és locsolni. — A szőlőben e hónapban van a harmadik, az u. n. érés alá való kapálás. A lelesleges levelek leszakgattatnak, különösen azok, melyek a fürtöktől elvonják a nap melegét; de ezt a munkát ahhoz éitő ember végezze Ilyen­kor kell megjelölni a terméketlen tőkéket, hogy azok helyére szüret után mást ültessünk. — A zöldséges kertben a megüresedett ágyakat föl kell ásni és trágyázni. A gyökérfélóknek néhány nappal, mielőtt földből fölszedetnek, zöldjüket le let vágni és állataink táplálására fordítani. Az érett hüvelyes veteményeket is le zedjük, s eltesz­szük télire. Azon ágyakat, melyek télen át is plántával beültetve maradnak, még egyszer ki kell gyomlálni, az egymázhoz igen közel á ló plán­tékát ritkítani. — A szántóföldeken a zab, bükköny borsó, lencse ós köles aratása folyton tart Vetés alá szántunk, búzát rozsot és őszi árpát vetünk. A burgonya e hónapban fölszedetik. — A juho­kat fűreszteni és nyirni kell. A hizlalásra szánt sertések most már ólba fogitnak. Ködös időben a marhát nem kell az istálóból kiereszteni.— A méhek sejteit e hó vége felé már föl lehet met­szeni. * Hivatalosan jegyzett piaczi árak. Csabán 1880. szeptember 4 lOOkilogram m. I. rendű. Buza 11.— Árpa fi.— Zab 5.50 Kukoricza 6.50 Sza­lonna 70. — II. rendű. Buza 9 60 Árpa 5.30 Zab 5.50 Kukoricza 6.25 Szalonna 68 frt. Be­lanka Pál, esküdt. Legújabb hirek. * Péntek este Krakkóban arató-ünnepélyt rendeztek a király tiszteletére, melylyel kapcso­latosan egybekelési ünnepélyeket is mutattak be, hogy ő felsége megszemlélhesse a divó nemzeti szokásokat. — Az „Egyetértés" tudósítója táv­irja Krakkóból, hogy a király Rudolf trónörököst tábornokká nevezte ki. — Roberts tábornok je­lenti, hogy ő Achmed Ejub khan hadcsapatait megtámadta és szétverte s tőlük 27 ágyút fog­lalt el. — A komáromi törvényszék kezesség mellett szabad lábra helyezte az összes vizsgá­lati fogságban tartott süttői zenznndülőket. Felelős szerkesztő: dr. Báttaszéki Lajos. Főmunkatárs : Garzó Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents