Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-08-29 / 166. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1880. 1(39 . szám. VI. A m. kir. honvédelmi ministerium ügykörét illetőleg. Az ezen ministerium ügykörét érintő ada­tok, jelesül a hadsereghez, póttartalékhoz és hon­védséghez kiállítandó s a f. évi fősorozás alkal­mával tényleg kiállított kadkötelesek számát, to­vábbá az elsőfokulag elintézett kivételes nősü­lési és elbocsátási ügyek számszerű jegyzékét a VI. minta szerinti táblázatban előtüntetvén, ezen szakot illetőleg még a következőket terjeszt­jük elő. 1. A Wladirair orosz nagyherczegről neve­nett 14. szárait császári és királyi huszár eered B.-Csabán elhelyezve volt 3-ik százada folyó óvi május hó 1-töl kezdve 1882. évi augusztus hó l-ig Szarvasra helyeztetett át. 2. A katonai elszállásolás terhének arányo­sabb megosztása czéljából az 1879. évi XXXVII. t. cz. alapján kivetendő törvényhatósági pótadó­ról, annak kezeléséről és a katona elszállásolási alap alkotásáról az 1879. évi 367. bgy. szám alkotott 8 a m. kir. belügyminiszter ur f. évi április hó 14 én 17085. sz a. kelt rendelettel jóváhagyott megyei szabályrendelet 3 ik § a ér­telmében a folyó 1880. évre 24,000 frtnyi tör­váuyhatósági pótadó lévén előirányozva, a kive­tési tervezet alapján ezen pótadó 1. 2. és 3-ik részletének, a katonai elszállásolási alapba le­endő beszállítása határidejéül folyó évi augusz­tus 15-ik. negyedik részletének határidejéül pedig folyó évi november hó 15-ik napja tüzetett ki. 3. A megye területén a lóosztályozási eljá­rás az 18-80. évre befejeztetvén, annak eredménye szerint a találtató lovak száma 5260 db mén, 15078 db kancza és 25578 db herélt, összesen 46546 darab volt; alkalmasnak találtatott 641 hátas, 633 hámos és 1 darab málhás, összesen 1275 darab ló. Tekintve pedig, hogy a kivetett jutalék 641 hátas és 826 hámos, összesen 1467 db lovat tesz ki, a hiány 192 db. mely a hámos lovak terhére esik. Egyébiránt az elővezetett lovak csekélynek mutatkozó száma miatt a szarvasi és gyomai já­rásban, az elmaradt lovak elővezetése és osztá­lyozása pótlólag foganatositatván, ezen pótosztályo­zás alkalmával 26 db mén, 147 db herélt és 262 db kancza, összesen 435 db vezettetett elő, mely­ből csupán 1 db hámos ló találtatott alkalmasnak, igy tehát a tulajdonképeni hiány 191 db hámos ló VII. A föld mi veié 8-, ipar-és kereske­delemügyi ministerium ügykörét illetőleg. 1. A folyó évi aratási kilátások iránt ezen minisztérium az állandó gazdasági tudósítók idő­szaki jelentéseiből már bővebben és közelebbről tájékozva lóvéu: csak röviden kívánjuk jelezni, mikép a folyó évi aratás, a repezét kivéve, mely a márcziusi fagyos szelek miatt teljesen töukre ment, közép mennyiséget és minőséget mutat, mely azonban a közelebbi évek termésén mégis felette áll, ha már csak egyetlen tényt tekintjük is, miszerint a már-már általánossá vált rozsda és ködkárok az idén csupán egyes helyekre, ki­váltképen pedig B.-Csaba város egyes pusztáinak területére szorítkozott. (Folytatása köv.) Hazai hirek. * Erzsébet királyné a jövő hó elején Gödöllőre érkezik, hová Valéria főherczegnő fogja követni. — Márkus István, a korán el­hunyt jeles publicista holttestét Budapestre hozták és ott temették el bátyja málló. — A természettudósok és orvosok vándor-gyülé­sét Szombathelyt aug. 24-én nyitotta meg az elnök. Föl sem kell említenünk, hogy ismerke­dési estély és bál nem hiányzottak ez alka­lomból. Különfélék. * Kossuth Lajos nevenapjára egyedül a bndapesti főtáviró-hivatalban 120 üdvözlő sür­göny küldetett Collegno al Baracconeba. — A kénes gyufa föltalálója Irinyi Bertalan, ki a szabadságharezban mint tüzér-alezredes vett részt, mult héten meghalt. Találmányát az egész föl­dön használják, és neve mégis homályban ma­radt. — A közigazgatási hivatalnokok képe­sítésének módozatai felett tanácskozó belügymi­nisztériumi bizottság egyelőre fölfüggesztette ta­nácskozásait, hogy megvárja az egyes miniszté­riumoknak az illető szakhivatalnokok képesíté­sére vonatkozó javaslatait. MEGYEI HIREK. — A békésmegyei tanitó-egylet gyűlése Szarvason. (Folyt, és vége.) Folytatólag felolvasá Donuer Lnjos csabai polgári iskolai tauár ur értekezését az iskolai rendtartásról Fejtegetésé­nek végeredményére kívánja kimondatni: Nyom­tatott rendtartásra az iskolában nincs szükség — az egy iskolában tanitó kartársak értekezleteket tartsanak, — az osztályok lehetőleg szétválasz­tassauak, — felvétel a tanév elején 3 hétre sza­bassák, — szegény gyermekek, hogy iskolába járhassanak, arra alakult egyletek által segélyez tesseuek, beiratásért iskola czéljára a kisebb ta­nulók 50 krt, a nagyobb tanulók 1 frtot fizesse­nek, — alsóbb osztályból felsőbbe csak bizonyít­vány alapján vétessenek fel a tanulók, — az évközi szünidők kevesebbre szoríttassanak, — a fűtést ne a gyermekek, de a tanitó gondozza, — minden iskolában osztálykónyv vezettesék, — a közvizsgákat megelőzőleg szigorú vizsgálatok tartassanak, — a gyermekek ne csak általánosan, de egyes tantárgyanként osztályoztassanak, — rendes bizonyítványok szolgáltassanak ki. Ezen becses értekezés egész terjedelmében az évkönyv­ben fog megjelenni. Bánhegyi István békés­megyei tanfelügyelő ur értekezett azon kérdésről, hogy mit tehet a tanító a^selyemtenyósztés ér­dekeben ? Fejtegetése végeredménye képen in­dítványozza, hogy a közgyűlés kimondja: az egyesület a selyemtenyés-ztést ajánlható háziipar­nak tartja, — kívánatos, hogy azt a tanitók kezdjék, — a termelés a szünidők elején kez­dessék, — kéressék fel a kormány, hogy mér­sékelt jutalmak által a selyemtermesztést el"­inozditsa, — a békésmegyei gazdasági-egyesület a csabai kertben eperfát termesszen. — a köz­igazgatási bizottság utasitsa a községeket, hogy epreskerteket alapítsanak, — neveztessék ki egy öt tagu bízottság, mely a selyemtermelés ügyében utasításokat nyújtson. A közgyűlés pon­tonkint tárgyalván ez indítványt, azt elfogadta. Két indítvány volt folytatólag tárgyalva, az egyik Szabados Sándor békési tanitóé, ki azt óhajtaná, hogy az iskolákban a testi fenyítés egészen eltö­röltetnék, g a helyett behozatnék a fekete és arany könyv. A közgyűlés indítványozó nemes lelkű törekvését méltányolja, de indítványának utórészét oly alakban mint az előterjesztve vol', nem teheti magáévá. A másik indítványt elöter­jeszté az orosházi fiók-egylet nevében Sass Ist­ván főjegyző. Indítványozza, hogy a békésmegyei tanítóegyesület népies irodalmi vállalatot indítson a ponyvairodalom ellensúlyozására. Elvben pár­tolásra talált, de a kivitel még most nehézsé­gekkel jár. Végül megejtetett a tisztújítás A jelölő bizottság indítványára megválasztattak: Német Lajos elnöknek, Török Gábor alelnöknek. Gécs János pénztárnoknak, Sass István fő- és Salát Tamás aljegyzőknek, Uhrin Pál könyvtár­őrnek. Bizottsági tagok lettek a fiókegyletek el­nökein kivül: Kovács László, Assinger Antal, Simkó István, Kocsondy József, Maislis Mór, Molnár János, Opavszky Gábor, Nyemecz János, Horváth Béla, Schéfer Lipót. E választással a közgyűlés be lett fejezve. A közgyűlés alkalmá­ból az alumneum teremben rendezett kiállítás sikerültnek mondható. Kiállítók voltak a szarvasi társulati leányiskola, Csicsa Mathild intézete, s azon kivül még egy pár népiskola és egyesek. A kézimunkák vezetésében szorgalmáért különö sen Ricsard Irma úrnőnek tartozunk elismetéssel. A tanszerek közül Mihálfi József földképéről maga a közgyűlés nyilatkozott, de különösen fel­költötte a figyelmet Benka Pál tanitó urnák ügyessége a tanszerek előállításában. Természet­tani tanszerek, például gőzgép-minta fából ki­állítva mindenki figyelmét lekötötte. Benka Pál tanár ur példát mutat arra, hogyan lehet phy­sikai tanszereket egyszerűen fából össseállitani minden nagyobb költség nélkül odaadó szorga­lommal. Tanszereit a tanitó egyesület múzeumá­nak ajándékozá, mi köszönettel vétetett. A köz­ebéd vígan folyt le. Felköszőntéseknek nem volt vége-hossza. Derült jó kedv sugárzott mindekí­nek arczából. Délután sokan az Anna ligetbe rándultak ki, hol a vidékieknek alkalmuk volt e hely szépségeiben gyönyörködni. Egészben véve e közgyűlés azt a benyomást tette az elfogulat­lan szemlélőre, hogy Békésmegyének van oly néptauitókara, melyre büszke lehet Kisérje őket nehéz tnunkájokban Isten áldása. Mihálfi József. — Az igazságiigyminister körrendele­tileg értesiti a törvényhatóságokat, hogy az uj büntető törvény életbe léptetés-e alkalmából, ugyan e törvény határozmányai értelmében, mind­azon nehéz rabok, kik 15 évi börtönnél hosszabb időre voltak elitélve. de már 15 évet jó magavi­selettel töltöttek a fegyházban — szabadon fog­nak bocsáttatni, de rendőri felügyelet alatt ma­radnak továbbra is. A rendőri felügyeletet az országban a szolgabirák, a fővárosban a ker. elöljárók gyakorolják. Az igazságügy miniszter fi­gyelmeztet e feladat fontosságára s felhívja a törvényhatóságokat, hogy illető közegeiknek e feladatuk gyakorlására való betanítására való betanításáról gondoskodjanak. — A tiszavidéki vasút Csaba és Kétegy­háza állomásai között a 64-ik számú őrháznál létesített „Kigyós" nevü uj állomásnak mű'an­rendőri vizsgálatát a földmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi minisztérium, továbbá Békésmejye közigazgatási bizottsága, valamint a tiszavidéki vasút küldöttjeinek kö/.benjőttével a vasúti és hajózási felügyelőség tegnap d e. 10 órakor esz­közölte. A köz ;gazgatási bizottságot Fördögh Frigyes járási szolgabíró, és Márky Lajos m. fő­jegyző képviselte. — Lapunk tegnapi számában közöltük, hogy a csabai p >sta elhelyezésére lakást keres a nagy-váradi postaigazgatóság. Ugy hisszük, az érdekelt közöuség óhaját fejezzük ki, ha azt kérjük az igazgatóságtól, hogy a postát jelenlegi helyén hagyja meg, a mostani helyiségnél alkal­masabbat alig fog kapui mert ott van a piacz, a főtér kellő közepén — eltekintve attól, hogy ily közhivataloknál a lakváltozás egyébként is nehézségekkel jár. — József föherczeg G e 11 é r i Mór, la­punk munkatársát, ki neki ajánlotta „az iparügy napikérdései„ czimű, sajtó alatt levő művét e napokban értesité, hogy az ajánlást szívesen el­fogadja. az említett mű, mely 9 ivre terjed, 2—3 nap múlva jelenik meg, de szerző csak az uj or­szággyűlési ülésszak megnyitása előtt fogja forga­lomba bocsátani. Törvénykezési terem. * Jegyzéke a b.-gyulai kir. törvényszéknek 1880. évi augus/.tus hó 30-ik és következő nap­jain előadandó bünfenyitő ügyeknek. Előadó : Márki. 1498. Rozsnyai István és társa, súlyos testi sértés. 1499. Szabó István, hamis esküvés. 1755. Bíró István, veszélyes fenyegetés, 1501. Szebegyinszki János, rágalmazás. 1703. Bayer Mari és társa, lopás illetve orgazdaság. 1556. Fekózs Mátyás, ujonczállitás előli szökés. hegiijahb hirek. * Heineke József volt honvédtiszt, jelenleg főkalauz a Ferencz József vasúton, mivel emlékül Kossuth - bankjegyeket tartogatott magánál, az államügyész által vád alá helyeztetett, s a prágai törvényszék által csak heves vita után mentetett föl. — A burmahi király ellen gyilkolási merény­let történt, de nem sikerült. — Riza pasa a török államkincstárból 600,000 piasztert kapott azon dulcignói lakosok számára, kik ki akarnak ván­dorolni. — Románia mindent elkövet, hogy Fran­cziaország a Duna-kérdésben Ausztria-Magyar­ország ellen szavazzon. Gambetta Ausztria irá­nyában ellenséges indulatot mutat. Felelős szerkesztő: Főmunkatára : dr. Báttaszéki Lajos. Garzó Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents