Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-08-24 / 162. szám

„Béké snití gyei Közlöny" 1880. 162. szám. II. Fejezet. Az 1879. év mindkét feléről szóló jelenté­sünk ugyanezen fejezetében előadtuk azon észre­vételeinket, melyek a fenállo törvények megvál­tozására vagy eltörlósere és a közigazgatás né­mely ágainak törvény utján való szabályozására vonatkoztak. Utóbbi félévi jelentésünkben ugyanis, az indokok csoportosítása mellett a köd által oko­zott károknak az elem: csapások sorába való fel­vételét 8 az 1876. évi XV. t. cz. IV. fejezetének ily irányú módosítását, — továbbá a közigazga­tási bíráskodás kérdésének törvény általi szabá­lyozását, végül a tartós eső, nagyobb havazások 8 a védtöltósek mentén felszaporodó s a földek használatát megsemmisitő csapadékvizeknek, az adóelengedés alapjául szolgáló elemi károk so­rába való felvételét, illetőleg az 1876. évi XV. t. cz. vonatkozó fejezetének kibővítését kérel­meztük. Ezen kérelmeiuket egy ujabb előterjesztés­sel szaporítjuk; ugyanis, az 1871. évi XXXIX. és XL. törvényczikkek azon enyhesége, mely szerint a vízszabályozási társulatok szembeötlő mulasz tásaik pótlására hatóságilag nem szoríthatók 8 igy a törvényhatóságok csupán a felügyeleti jog gyakorlására utalvák: a vizrendészet követel­ményeinek ma már egyátalán meg nem felel. Egy korábban kelt határozatunknak meg­felelően tehát az idézett törvényczikkok oly módú kibővítését kerelmezzük, miszerint ha akár a me­gyei hatóság, akár a folyamszabályozási mérnök­ség, a társulatok részéről oly mulasztásokat és szabálytalanságokat tapasztalna, melyek a gát­rendőrségi törvénynyel és a társulat gátrendőri szabályzataival ellentében állanak: a megyei ha­tóságok hatalmaztassanak fel, a társulat költse gére és veszélyére a tapasztalt szabálytalansá­gokat elhárítani és a mulasztásokat pótoltatni. (Folyt, köv.) Hazai hirek. • A kolozsvári dalárünnepély 19-én kézdődőtt rendkívüli érdeklődés között. A nem­zeti színház zsúfolásig tele volt. Az első ének­versenyben a szegzárdi, nagy-váradi, hód mező­vásárhelyi, szegedi, debreczeni, miskolczi, zom­bori, losonczi ó?. maros-vásárhelyi dalárdák, ösz­szesen tizen vettek részt. Mindnyájan jól meg­álltak helyöket, és sok tapsot kaptak. Leginkább kitűntek a debreczeni ós a szegedi dalárdák. Az egész város fénytengerben úszott. Roppant sok volt az idegen. Éjjel a kolozsvári dalkör a főispánnak szerenádét adott. — A szombat­helyi uj és állandó színház a lakosság álta­lános lelkesedése közt f. hó 19-én megnyittatott. A szinház zsúfolásig megtelt a legelőkelőbb kö­zönséggel. Az előadást alkalmi „Prolog" nyitotta meg, melyet Márkus Emilia szavalt. Ezután kö­vetkezett a „Proletárok" előadása, mely rendkí­vüli hatást keltett. Prielle Kornélia ós Márkus Emilia művésznőinket virágesővel árasztották el, ós mindegyikök egy-egy ezüst babér-koszorut ka­pott emlékül. — Az Omladina alakuló gyűlé­seit befejezte. Az omladinának tagja minden ti­zennyolcz éves szerb lehet. — Orlay Somának két festménye került ujabban eladásra. Az egyik Vörösmarty, a másik Petőfinek hiven talált arczképe. A képek jelenleg a bécsi-utczában levő Lafite-féle üzlet kirakatában vannak kitéve. MEGYEI HIREK. — Az aradi iparkiállitáson a birálóbizott ság a következő békósmegyei kiállítókat tüntette ki éremmel: Jeszenszky Nándor, Gyulát, szitákért, Valkó Sámuelt Csabán triörökért és Haan Emmát Csabáról kézimunkákért. Emlékérmet kaptak: Molnár, Vidovszky Károly (Csaba), gazdasági ter­ményekért, Sztampa Bertalan (Csaba), befőt­tekért; Molnár (Gyomáról kalapokért), Jelinek (Gyuláról), kefékért, Jumaszka (Gyula) czipőkért; Torma (Gyuláról), szitákért; a gyulai polgári is­kola rajzokért; Neubauer (Gyulán), gyufaházért, Göndöcs Benedek lelkész és apát (Gyulán), méh­kasokért. (—J.) A Szarvason állomásozó huszársza­kasz a nyári gyakorlatokra egy hónapra Szarvas­ról eltávozott Z. kapitány azonban — mint érte­sülünk — gyengélkedése miatt visszamaradt. — A mezöberényi izr. hitközség ő felsége születésnapjának 50 ik évfordulója alkalmából a m.-berényi izr. hitközség saját egyháza templo­mában isteni tiszteletet tartott, A szép számban megjelent hívek a zsoltárból egynehány alkalmi databot mondván el, Haasz Ármin oki. tanító ur igen szépen átgondolt, hazafias érzelmekben gaz­dag beszédet tartott, melyben a hivek rendíthet­len hűségének a haza ós király iránt kifejezést adván, a mindenható áldását kéri a király ós fel­séges családjára. Ezek után a szokásos úgyneve­zett „fejedelmi" imát mondatott el, s ezzel az egyszerű, de egyszerűségében is megható ünne­pély végett ért. X. Y. — Távi ró szolgálat az osztrák állam­vasútnál. Az „Egyetértés" írja : E hó 14-én lapunk egy barátja az osztrák államvasút indó­házában reggel 7 órakor B.-Gyulára szóló táv­iratot adott fel, melyben egy barátját odautazá­sáról értesitó. A szolgálattevő távíró tiszt épen két hölgynek udvarolt és a feladót sans gene megvárakoztatta. Végre kegyeskedett a táviratot felvenni, de midőn a lefizetett összegből néhány krajczár visszajárt, a tisztelt táviró ur gorombán förmed rá a föladóra : miért nem hozott apró­pénzt. A feladó ugyan szabadkozott ez udvarias­ság ellen és elég vakmerő volt megjegyezni, hogy hiszen a tisztelt hivatal inkább lehetne tekintettel a közönség kényelmére, mint a közönség a hiva­taléra. A táviró ur még egy pár ékes jó kíván­ságot küldött az induló vonaton eltávozott föl­adó után és a reggel, pont hét órakor feladott táviratot néhány perczczel 12 óra előtt csak­ugyan expediálta, ugy, hogy a Gyulára érkező táviró már rég ott volt, midőn gyulai barátjának az érkezéséről szőló távirat kézbesittetett. Most már azt kérdjük a t. vasúti igazgatóságtól: 1) ha másfélszer annyi dijat szednek a vasútnál fel­adott táviratokért, mint a városban feladottakért, lehet-e bármely táviratot öt teljes óráig pihen­tetni, főleg ha — mint az említett alkalommal történt — összesen 3 darab rövidke távirat ada­tott föl; 2) kénytelen-e a közönség a távirótiszt urak gorombaságait báráuytürelemmel elviselni ? * Naptár jubileum. Az „Alföld" kiadója Réthy Lipót, Szarvason még 1850-ben egy népies naptárt indított meg „Magyar alföldi leg­újabb kalendáriom" czim alatt, mely a jövő év­vel 32-ik évfolyamába lép. E naptár, mely az egész országban el van terjedve, az idén jubilál, a mennyiben most nyomtatják a milliomodik pél­dányt; a legpontosabban számítva, a jövő évi kiadással az eddigelé nyomott példányok 1 024,000, szóval egymillió huszonnégyezerre rúgnak. A Réthy­féle naptár a Bach-uralom idején résztvett azon irodalmi munkásságban is, mely a „sorok közt" mondta meg a magáét, ezért aztán akkori szer­kesztőjének, Greguss Ágostnak — most egyetemi tanár — ingyen lakással szolgált a policzia a pe«ti újépületben. Okot erre a „hónapos versek" szolgáltattak, melyek sorkezdő betűi lefelé ol­vasva, ilyen öszhangzó mondatokat adtak ki: „A forradalom győzni és boldogítani fog." stb. — A vésztői ref. és izr. iskolákban a vizsgálatok a folyó augusztus hó 29-, 30- és 31-ének délelőttjén tartatnak, melyekre a tanügy­barátokat és szülőket mély tisztelettel meghívja a tanitói kar. — A szarvasi fögymuáziuinban a be­írások kezdődnek szeptember hó 1-én 8 befe­jeződnek 5- én délután. — A j a v i t ó-v i z s g á­latok szeptember 4-ón délelőtt tartandók. A tanítás minden osztálylyal m egnyittatik szeptember 6-án reggeli 8 órakor, mely időn tul a rendszerinti felvételek ideje megszűnt. Tatay István, igazgató. — Megjelent és hozzánk beküldetett: „A községi és gazdasági tűzoltás könyve", mely az ifj. gr. Nádasdy Ferencz által kitűzött pálya­díj nyertese. írták : Greszler Vilmos és Oláh Miklós. Ára 50 kr. Megrendelhető minden hazai könyvkereskedésben. Egyik szerző Oláh Miklós ur, megyénkbeli, szarvasi tornatanár. — Beküldetett, Tanodai értesítés. A nagy­váradi kir jogakadémián a joghallgatók beigta­tása az 188%-ik tanévre folyó évi szeptember 1—8-ig mindenkor reggeli 9 órától 11 óráig az igazgatóság által eszközöltetik. Ugyanozeu idő alatt tartoznak a beigtatott joghallgatók magu­kat az egyes tanároknál beíratni. Az intézetbe újonnan belépő joghallgatók által 3 frtnyi könyv­tári illeték fizetendő. Szeptember 8 án tul a fel­vételnek csak nyomós okból a tanári kar végzése s illetőleg a nagyméltóságú vallás- és közok­tatási ni. kir. miniszteriura engedélye alapján le­het helye. A tanpénz a beigtatáskor előzitc*en fizetendő. A pót- ós ismétlő vizsgálatok f év szeptember 9-től 15-ig tartatnak, azontúl az illetők szintén csak különös m niszteri engedély alapján bocsáthatók a vizsgálatra, a vizsgálat letéte nélkül pedig a megfelelő magasabb tan­folyamba föl nem vehetők. A tanév ünnepélyes megnyitása folyó év szeptember 16 ára tűzetik ki. A nyilvános előadások szeptember 17-én kezdetnek meg Kelt Nagy-Váradon, 1880. évi augusztus hó 21-én Az igazgatóság. — A békés-csabai ág. hitv. ev algymnásí­umban aug. 30-áu, d. e 8 órakor kezdve, lesz a javító-vizsgálat; szept.. első, második ós harma­dik napján a beírás Beírásnál a szülék vagy he­lyettesük jelenléte szükséges. A protestáns tanuló egész óvi fizetni valója 16 frt., a nem protes­tánsé 40 frt. Ebből a protestáns 11 frtot, a nem protestóns 24 frtot a beirás alkalmával taztozik lefizetni. Szept. lt-ike után csak ugy lehotségts a felvétel, ha a t. iskolai bizottság a megkésé3 okát elfogadhatónak találja. Horváth János, igazgató. — Petrovics Samu urat, a b.-csabai nl­gymnázium egyik érdemes tanárát és magyar hitszónokot — ki lapunkat fennállása óta mai napiglan sok érdekes közleménynyel gazdagítja — mint halljuk, Losoncira fog lelkésznek meg­hívatni, hol egyhangú megválasztatása majdnem bizonyos. — Nem rég említettük dr. Széli Lajos ur, Gyoma város tiszti orvosának dúlyos beteg­ségét. Mint értesülünk, az orvos ur Szalontán anyja házában fekszik betegen vizkórságban. Fel­gyógyulásához van némi remény — Szolgabíró mint rabbi. A b-csabai szolgabíró urnái nem rég jelent meg egy csabai .fiatal" izr. házaspár és a végelválásnak kimon­dását kérte tőle. A szolgabíró ur. ki a fönnálló rendeletek értelmében izr. házastársakra nézve csak ideiglenes elválást rendelhet el, az illetékes egyházi hatósági oz, e etleg törvéi yszékhez uta­sította a „fiatal" és máiis válni készülő házasokat. (a) A csabai evang. egyház újonnan választott tisztikara vasárnap lett a nagytem­plomban végzett istenitisztelet után a népes gyü­lekezetnek bemutatva s eskületótellel hivatalába beiktatva. Az iktató lelkf'sz dr, Szeberényi Gusz­táv szuperintendens ur, mindenekelőtt a lelépett Lipták Lukácsik János gondnoknak fejezte ki három óvi buzgó működéséért az egyház háláját, majd pedig valódi főpapi ékesszólással emelte ki értékét a közbizalomnak, mely az újonnan vá­lasztott tisztviselősó net a népes egyház józan kormányzására, anyagi érdekeinek lelkiismeretes ápolására emelte. A kurátori hivatal 39 szavazat­tal 10 ellenében, Hursan Pál módos gazdára, a városnál s egyháznál egyaránt ismeretes Spar­meisterre esett Sáfárokká tizedenként Prisztavok Pál, Szaszák Mátyás, Harich Ádám, Araczky Pál, Kesjár Mihály lettek megválasztva (a) Filipinyi János asztalos, ki Csa­bát mint esküdt, egyházát mint presbyter szol­gálta hiven, s az iparos osztály egyik józan, munkás tagjaként volt ismeretes s tágabb kör­ben 1 ecsült f. hó 22-én mérges pokolvar követ­keztében váratlanul kimúlt. hcuujahh hirek. — Az orosz és chinai kjrinány bókülni kezd, az utóbbi ép most rendezte kielégítő alak­ban Chinában élő orosz alattvalók több rendbeli ügyeit, Az orosz czár kihallgatáson fogadta Tseng chinai követet. — Kolozsvárott, aug. 22. a da­lárszövetség összes tagjai közreműködésével tar­tott összelőadás a nyári színkörben fényesen si­került. Körülbelül 300 dalár állott a színpadon. Felelős szerkesztő: Főmunkatárs : dr. Báttaszéki Lajos. Garzó Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents