Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-08-22 / 161. szám

1 B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam, 117. szám. Vasárnap, augusztus 15-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik li et e n k é n t ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve külilve: egy évre 8 frt,; félévi é 4 frt; évnegyedre 2 frt. Szerkesztőség: Apponyi-utoza 891. számú ház. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Griinfeld 1. könyvkereskedő urnái Hirdetések jutányos áron vétetnek lel. „Jíyilttér"-bet> egy sor közlési dija 25 kr Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, h kiadóhivatalban Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a postahivataloknál íi kros postautalvanvnyal Népnevelési Egyletek. Hazánk egén örökké elhomályofeíthatlanul ragyogó, boldog emlékű br. Eötvös József vallás- és közktatásügyi m. kir. miniszter volt az, ki már 1867. évben, a „Népnevelési egyletek" tervezése s megalkotása által vélte népiskolai tanügyünket uj életre kelteni. Mi volt azonban azok sorsa akkoron, nem óhajtom részletezni; az mindnyájunk előtt ismeretes. Sokan és j sok helyütt féltékenyen néztek a szerintök i merész terv elé, mely egyébkénti letbár- j giánkból mégis felrázott, gondolkodásra készitetett s tettre serkentette jobbjainkat. Eötvös azonban nem állhatott merr " O sokáig a ,,Népnevelési egyletek" tervemellett. Korunk s viszonyaink gyökeres tanügyi reformokat tettek szükségessé; mit a nagy és bölcs miniszter csakhamar 1 elásván, már 1868. évben beterjesztette nepiskolaügyi törvényjavaslatát, mely, mint tudjuk, még azon évben törvényerőre is emelkedett. — Ily gyors egymásutánban állván elő Eötvös az ő nagy s hézagpótló müveivel, épen nem csdálhatni, ha a szentesitett iskolatörvény a „Népnevelési egyleteket" megbénította s a napirendről leszori totta. Az 1868. évi isk. törvényt követte 1876. egy a népiskolai hatóságokról szóló ujabb törvény, s mindkettőből kifolyólag több miniszteri utasítás és szabályrendelet. De vájjon mit tapasztalunk ? Azt, hogy a törvény áldásai csak nehezen bírnak köztünk meghonosodni; hogy a törvény szerzőinek üdvös szándoklata nehezen tud, különösen a nép alsóbb rétegénél, termő talajra találni. S e szánandó állapot valóban mélyen elszomortó! Nem lévén a phrázisok embere, kórtüneteink felett nem kivánok ezúttal sem hosszú jeremiádokban kilörni. — Elmerem azonban mondani, mert sokat jártam-keltemben, érintkezéseimben saját tapasztalatom győzött meg róla, hogy egy a szó szoros értelmében müveit, önállóan gondolkodó, számítva cselekvő, mások példáján okuló, szívvel-lélekkel haladni akaró tősgyökeres magyar polgár-elemünk alig van. Népünket, megtartva benne a jót teljesen regenerálni kell. Nyugoti szomszédaink a művészet-, tudomány-, ipar- s gazdaságban oly óriásilag haladnak előre, hogy nekünk, ha nyomukba kívánunk jutni, nem elég csak egyes pontokon tudósok s egyébb kiváló alakokkal bírnunk, emelnünk s gyarapitanunk kell magát az egész nemzetet, képzés által minden egyest oda vinni, hogy emberi méltóságát s rendeltetését felfogva, birja eszét s szivét tanácsadóul venni, s tudjon saját lábán állani s járni. Elérve ezt, magyar államiságunk neves tényezőt fog képezni Európa hatalmasainak nagy conczertjében; — s fajunkat sem kellend mindvégig oly remegve féltenünk az elpusztulástól. Fáj, de hazám iránti szeretetem sokkal lángolóbb, hogy sem rá ne mutassak ^ a sebre, ki nem mondjam, miszerint én sajnosan azt látom, hogy a nép javára czélzó népisk. törvényeink még sokáig nem lesznek teljesen végrehajtva; nem foganatosítva több egyéb oknál fogva azért, mert sok helyütt oly vastag közönnyel találkozhatni, melyen biz a legüdvösebb intézkedéseknek is hajótörést kell szenvedniök. S ezt bizonyára nemcsak ón, de látják mindazok kik vélünk szellemi s anyagi állapota iránt érdeklődni s hazánk óhajtott szebb jövőjén felbuzdulni tudnak. Négy év óta teljesen visszavonulva a politikai cselekvés teréről, legfőbb törekvésem ipar s vele rokon, összefüggő szakok fejlesztésére irányult. Hanyatló gazdászatunk, pangó iparunk s fejletlen kereskedelmünk érdekeibeni fáradozásom azonban arra a meggyőződésre vezetett, hogy emiitettem szakok nem vehetnek jobb irányt, nem lehetnek versenyképesek a külfölddel mindaddig, mig iskola ügyünk, mint minden haladás alapfeltétele, nem emelkedik a kellő magaslatra, — mig polgárságunk nem nyer e réven oly anyagi s szellemi tőkét, menynyi a sikeres továbbképzés mérve gyanánt okvetlenül megkívántatik. Innen s ebben tehát a tulajdonképeni motivum, mely ténykedésemet ezúttal az iskolák felé vezeti. Nem akarok semmi ujat. A zászló ki van buntva, — czél ki van jelölve. Egyet óhajtok csak elérni: ne vesztegeljünk sokáig a kibontott zászló alatt, ne haladjunk csigalassúsággal! hanem ragadjunk meg oly eszközöket, melyek üdvös népiskolai törvényeinket mielőbb megvalósíthatnák. De hogyan ? Az észlelt közöny s lassú mozgással szemben mit csináljunk ? Szerintem oly actió létesítésére van szükség, mely tanügyi általános érdeklődést s mozgalmat keltve, egyleti társulás alakjában magát a nép nagy tömegét, a társadalom minden osztályát vonja bele a reá nézve a legelőnyösebb törvények végrehajtásában erélyesen s kitartóan résztvenni. S mivel említettem actiót leghelyesebben a „Népnevelési egyletek" által hiszem elérhetni, hódolva hazafias kötelessógérzetemnek, bátor voltam hivakozott egyletekre vonatkozó indítványomat s tervrajzomat Fejérmegye törvényhatóságához, mint melyhez tartozni szerencsém van, azon legjobb reményben benyújtani, hogy ez indítványom s tervrajzom helyességét s életrevalóságát elismervén, pártolólag teendi azt át hazánk többi törvényhatóságaihoz ; csak az igy megindított országos mozgalom, a társadalom minden rétegének hozzájárulásával eszközöl'.etvén az ő kihatásában azt, a miért mindnyájunknak sorompóba kell lépnünk: hazánk szellemi és anyagi felvirágzását. Ajánlom szerény nézeteimet a hazai nagy közönség becses figyelmébe; — magát az eszmét meleg s lelkes pártolásába! <3-róf ISícíly Tenő. MEGYEI HIREK. (—J.) IJékésillegyei tanitóegyletnek Szarvason aug 25-én tartandó közgyűlése, mint a jelekből előre sejteni lehet népes, látogatott lesz. Megyénk tanitói már számosan jelentették be megjelenésüket. A tanügye iránt érdeklődő közönséget arra figzelmeztetjük különösen, hogy a gyűlés tanszer és kézimunka kiállítással is lesz egybekötve. Alkalmunk volt előre látni n kézi munkákat, melyeket a szarvasi társulati polgári leányiskola fog kiállítania előre is csak dicsérőleg kell kiemelnünk ügybuzgalmat Ric/iard Irma és Hegedűs Boriska kisaszonyoknaik, kik ott a kézimunkákat tanították. Nem kevésbé elismerőleg lesz alkalmunk szólni a csinos ösvénygyüjteményekről, földkép rajzokról, melyek Néher Paula kisasszooy vezetőse alatt készültek. Mindezekre az érdeklődők figyelmét előre is felhívjuk.