Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-08-19 / 160. szám

„Békesmtígvei Közlöny" 1880. 160. szám. vegyen kezébe. Valamint azt sem szabad rendezett államban eltűrni, hogy a szegény árvák a társadalom átkává váljanak, midőn kellő neveltség mellett hasznos polgárokká képezhetők, a kik az állam erejét tetemesen növelendik. A mely államban a munkás osztályról ugy van gondoskodva, hogy szebb jövőjét biztosan megállapíthatja, ha pedig saját hibáján kívül tehetetlenné lesz, a beteg közköltségen lesz megápolva, a lábadozó vagy megbénult pedig közdolgozó házban szolgálhatja vissza a társadalomnak a reá férditott költséget, a szegény árvák meg az állam drága kincsének tekintetnek, a kikből hasznos polgárokat növelnek: ott a tulajdon és családi jog, valamint a vallások s más hasznos társadalmi intézmények fölforgatásától tar- j tani nem lehet. Nem szabad a munkások közti viszonyt az illetők szabad tetszésére bízni, s a dolgot egyszerű szerződési viszonynak tekin1 teni. Ilyen okoskodás mellett az uzsorát sem lehetne eltörülni, mert az is szabad alku tárgya, csak hogy az egyik fél kényszerhelyzetben van, a másik pedig uralkodik fölötte. Igy van gyakran a munkás a munkaadóval szemben. A jelzett alapokon nyugvó részletes szervezés a szakértők feladata. Én csak eszmét terjesztek a közönség bírálata alá, az t. i. miként vélném a munkát a maga igazi értékére emelendőnek, szóval tőkési- j tendőnek, hogy a szakképzettség és tisztességes munka ne tétessék a durva anyagtól függővé, hanem helyeztessék a törvény oltalma alá. Bodnár IstTrája.. Politikai hirek. — A tuniszi kérdés miatt élénk sürgönyváltás foly a franczia és olasz kormányok között.; l Olaszország minden áron meg akarja gátolni, hogy Francziaország megszerezze Goletta kikötót. — Mgr. Roncetti fog mint Jacobini utódja bécsi pápai mincziussá kineveztetni. — A porta igen nyugtalanító híreket kapott. Albáuiából, minek folytán lemondott azon szándékáról, hogy végrehajtsa az áprilisi konvencziót; ez igen sok véron; tásba Kerül. — A Dobrudzsába megint egy lovas- és egy gyalogezredet küldött a román kormány; az ottani helyzetet igen aggasztónak mondják. A bolgár fejedelem kiesett kocsijából, és nem jelentéktelen sérülést szenvedett. Az erkölcsi nevelés elvei, tekintettel a gyermek korára és ueinére. (Folytatás.) 3. A jogérzet müvelése. Erre nézve tudni kell, hogy a ki saját jogait ismeri, az nem fog a máséiba kaparászni s azzal visszaélni. Azért már kicsi korában tanítsuk meg a gyermeket arra, hogy a mi a másé, ahoz nyúlni nem szabad; ha másnak kárt tesznek, azt tőlük telhetőleg igyekezzenek kipótolni, s mindenkor óvakodjanak a másét elsajátítani. A mi pedig az övék, arra szintén vigyázzanak s azt másnak átengedni jogtalanul nem szabad. E tekintetben sem szabad a legkisebb vétséget közönnyel nézni, mert a mi eleintén kicsinek látszik, az későbben vagyonukat, sőt életüket is veszélyeztetheti. Azért vigyáznunk kell, hogy az eféle erkölcstelenségek gyökeret ne verjenek a gyermek keblében. Ismertessük meg vele a mi az övé és figyelmeztessük minderre, mind a másénak tiszteletben és épen tartására. 4. Jutalmazás és büntetés. Erről erkölcsi nevelési szempontból tudni kell, hogy minél gyakrabban jutalmazzunk, annál követelőbb lesz a gyermek s végtére minden csekélyebb tetteért is jutalmat kiván. Sok szülő azon rendkívüli hibát követi el, hogy gyermekeiket, ha valahová küldik, pénzzel jutalmazzák. Ennek az a következménye lehet: 1) hogy a gyermek kicsi korában megszeretvén a pénzt, lassanként ki fejlődik benne a pénz utáni sóvárgás s lesz belőle egy pénzsovár, ki a legaljasabb tettektől sem fog irtózni, ha pénzszerzésre lesz kilátás. Sőt mélyebben vizsgálva a dolgot azon következtetésre jutunk, hogy a gyermek a pénzlopástól sem fog idegenkedni. 2) Hogy a gyermek nem fog jószántából egyetlen szolgálatot sem tenni szülőinek, a mikor is aztán a szülők azon kellemetlen helyzetbe jutnak, miszerint parancsuknak saját gyermekeiknél erőszakkal lesznek kénytelenek érvényt, tiszteletet és becsülést szerezni. A jutalmazás ép oly tapintatos eljárást kiván, mint a büntetés, miről alább lesz szó. Minél ritkábban jutalmazni valami cselekvésért, s minél többet beszélni a szülék iránti kötelességekről a gyermekek előtt, a humánus nevelés és józan ész kívánják. — A gyermeknek saját meggyőződéséből kell felebbvalóit szolgálnia. Nem szabad sehol a családban, az iskolában, óvodá ban vagy más ezekhez hasonló intézetekben; hol több gyermek egy vagy két egyén felügyelete alatt áll, valamelyiket szülői vagy pártfogói iránti tekintetből a másik fölött jobban, érdem nélkül kitüntetni. Ez elkeseredést, irigy bosszúvágyat szülne a többi gyermekben. Hanem ha valamelyik mégis kitüntetést vagy jutalmat érdemel, adjuk azt oda neki s a többieket buzdítsuk hasonlónak elnyerésére. A jutalmazásról megjegyzendő, hogy helytelenül alkalmazva, megrontani képes az erkölcsöt (példa rá József és testvérei); ellenben, ha észszerűen bánnak vele, munkásságra, kitartás és szorgalomra serkenti a gyermekeket. Jutalmazással kapcsolatba lévén a büntetés, térjünk át erre. (Folyt, köv.) Fővárosi hirek. — (Sajtóper.) A budapesti sajtóbiróságnak nem sokára ismét egy magánbecsület rágalmazása miatt indított sajtóper tárgyalásával lesz dolga, melyet dr. Szivák Imre ügyvéd által Lo\assy Istváu kisújszállási földbirtokos ifjú Márta Miklós kisújszállási lakos ellen indított meg. Az incriminált cikket a „Nagy-Kunság" egy közleménye képezi. — (A Verhovay-Bartók-ügy) alkalmászáraz levelek lehullanak a földre, s az ember kedélye, a természet téli halálának benyomása alatt áll. Akár mikor olvaod e történetet, s akár ki légy, kedves olvasóm, adj hálát a gondviselésnek, hogy szeretteid körében nyugodtan élvezheted az együttlét boldogító örömeit. I. Glamorgán gyönyörű völgyében fekszik Risser Castle vára Az angol grófságnak egyik legfestőibh provincziája : Glamorgán A ki nem látta, nem képes elképzelni szépségeit, mert nincs párja. Délfelé valóságos kert; dús növényzetű réteket sürü ligetek váltják fel; illatos virágok nyilnak balzsamos fenyvesek között Észak felé a vidék valódi magas alpesi jelleggel bír. Kopár hegyormok emelkednek az ég felé, melyen gyakran nyár közepén is fátyolos hófellegek mutatkoznak. A városok zaja nem hat el e vidékre, hol az ősi nemesség szétszórtan álló kastélyai biztosítva vannak a plelajusi gyárkémények füstös korma ellen. Castle Risser, a magas, szakadozott szikláju Black-Montain helység előfokán áll. A puritán korszak modorában vau építve. A falak oly vastagok, hogy minden egyes ablakmólyedés egy-1 egy szobácskát alkot, s a napsugarak ezeken át csak félig-meddig juthatnak a tulajdonképeni szobákba; minélfogva azok a legfényesebb nyári napokon is félhomályban vannak. A falak fa tapétákkal fedvék, régi bútorok I komoly méltóságot kölcsönöznek a termeknek. Közbe-közbe van három-négy sálon ujabb berendezéssel, a londoni veudégek méltó fogadhatására. A kastély körül nagy és szép kert terül el, melyben évszázados hárs- és tölgyfák terjesztik lombos ágaikat a csendes tavak felé. A | tó vizén még mult évi levelek úszkálnak s tarkaszinü virágcserepekből emelkednek a rózsaszálak a kastély lépcsőzetein. Risser Castle, az öreg: Rugsharn lordé. Itt

1 lakik ő szeretetreméltó leányával : Harriet-tel, — közönségesen Ilennynek hívják — és szintén öreg nővére, Rugsharn Salomé-vel. A kastélyban egészeven át élénk élet pezs-j dűl, mert az öreg lord egyike a legvendégszeretőbb angol főuraknak; vadászatai híresek az egész országban; sok rokona van, és ezeknek j természetesen sok — barátja. Legélénkebb az élet azonban karácsonkor, midőn a karácsoni estére az egész grófság hivatalos a kastélyba. A vendégek megérkezte előtt roppant készülődés vau benne. A konyhának jut ilyenkor a főszerep. Sehol sem lehet annyi szakácsot ós szakácsinast találni ilyenkor, mint ott. Mindannyian ragyogó fehérbe vannak öltözve, s három nap óta: sütnek, főznek, dagasztanak, hogy öröm nézni sürgésüket. Csirkét koppasztanak, tollaik csak ugy repkednek ; gyöngytollu pulykákat leforráznak; óriási sódarakat aspik-hal s czukor-habbal diszitenek.a lisztet zsákszámra öntik a dagasztó deszkákra, s arany tojássárgáját vernek közé; pár tuczat kar készíti a karácsonykalácshoz való tésztát s keveri a puddingot. Hatalmas kőkorsókban áll a Génévre és a Whiski illatárt terjesztve a konyhában; azzal kiverik a tésztát s teszik pikánssá a pecsenye levét. A konyha oldalán csüngnek a lenyúzott őzek; hosszú forgókon a számtalan fürjet sütik nyitott tűzhelyen, néha-néha a főszakács pár kanál vajlével önti le az illatos pecsenyét. S mindez oly leírhatatlan harmóniában történik; az összes konyhaszemélyzet arczán jótékony humor látható, mindenki oly buzgalommal végzi teendőjét, hogy a perlekedésre egyik sem ér reá. (Folyt, köv,)