Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám
1880-08-18 / 159. szám
„Békésinegyei Közlöny" 1880. 159. szám. ten, hogy alkotmányosan uralkodó királyunk, népei boldogsága közt még egyszer érje el második 50-dik évi születésnapját, és ne háborgassa balsors és viszály hazát és királyt! fl: Tonnássy Károly gyulavárosi árvaszéki ülnök ur e hó lG-án beadta lemondását, lemondásának okául előre haladott korát s gyakori betegeskedését hozván fel kérvényében. — Benne a város — különösen a városi árvaszék — oly derék, művelt s képzett egyént veszít el, kinek helyét pótolni nehéz lesz. Hogy Tormássy ur mily helyet töltött be Gyulán, azt megmutatta a legutolsó tisztviselői választás is, midőn már akkor ez állást — de egyáltalában semminőt nem akart elvállalni -- visszautasította; s -csakis a hozzá menesztett küldöttség kérelmének engedve, fogadta el hivatalát. # Gyulán Szmetán Fülöp kereskedőnek megengedtetett, hogy gyufagyárát a sugár-uton, az ott levő Fischer-fóle gőzmalommal átellenben, felépíthesse. # Egy órás sorsa. Gyuláról Másik Károly órás már több hónappal ezelőtt eltűnt, hová ? senki sem tudta, míg végre is f. hó 14-én megkerülvén. csendes (?) otthonába szállt. Eltűnésének oka zilált anyagi viszonyai, s több rendbeli — hozzá küldött igazításra váró — ezüst- s arany-órák elsikkasztása voltak, ő jelentkezett is az illető helyen — tudván és érezvén bűnét, holis további rendelkezésig szabadon bocsájtatott. Másik Károly ur igy szülei házához térvén, tekintve eddig is számtalan botlásait, innen kiuta8Íttatott; mit tesz hát elkeseredésében? Atyjának boltajtaját (ki szintén órás) betöri, hazárdirozik, miglen egy rendőr nyakon csípi — bár ő is nyakon ütötte egy párszor - s lefüleli, illető helyére, illetve a központi börtönbe kiséri. Felesége 8 egy gyermeke sínli a férj, illetve az apa bűnét. fl: Kinsztler Béla szolnoki híres „hentes és virslis" Gyulán akarja felütni sátorfáját. Üzlete megnyitásáért folyamodott a városhc-z, s tekintve azt, hogy Gyulán az ily „mesterembereknek" nagyon szűkében vannak, kérvényének bizonyára hely fog adatni. Q Akasztott ember hagyatéka. Gyulára a debreczeni katonai hadbírói parancsnoksága Kukla István hagyatéki ingóságait — kit tudvalevőleg mult hó végén akasztottak fel Debreczenben — e hó 10-án küldte el a városi tanácshoz, hogy azt az örökősöknek adják át. Verhovayt tehát még sem lehet annyira kárhoztatni, inkább sajnálni kell őt, hogy nem bír annyi lelki műveltséggel, miszerint elvi ellenfelével tisztességes fegyverekkel küzdene. Bartók azonban egészen más fajtájú. Ez a hazafiságból kereskedést űz, azzal üzletet csinál. 0 azért szidja Tisza Kálmánt, azért insczeniroz zsidóheczczeket, mert ez jövedelmez, mert az „óh nép" oly lapra mely ezt teszi előfizet. Ő azért szidja a garasos német zsurnálok revelverKóbijait, hogy az ő magyar csákányát észre ne vegyék, a melyljel még veszedelmesebben követeli minden nem szélbaloldalinak vagy gazdag zsidónak életét vagy becsüietét. Csacsi ül a szamáron, hogy az ő hos-zu fülét ne lássák. Az ő veszedelmessége százszor nagyobb a Kobiók revolver-zsurnálokénál, mert ezeknek működése csak a fővárosra szorítkozik, hol egy pár buta gazdag vagy olcsó dicsőségre áhítozó egyént köpöltyűznek meg néhány nyo morult forint erejéig. Bartók azonban képes lenne idővel az egész ország népének gondolkozásmodorát, erkölcseit megmételyezni, s a mellett ezerekre menő jövedelemre tenni szert, mert az ily i Gyulai piaczi árszabályzat, angusztus 13-áról: Legjobb buza 100 klg. 10 frt 20 kr., középszerű 9 frt 25 kr., kétszeres legjobb 8 frt 25 kr., középszerű 8 frt.Árpa legjobb 5 frt 20 kr., középszerű 5 frt. Zab, legjobb 5 frt 40 kr., középszerű 4 frt 80 kr. Kukoricza 6 frt 80 kr., szalonna 75 — 76 frt. — A Feleki-párt, fővárosi nemzeti színházunk ezen elsőrendű tagjait, tegnap délben nagyszámú közönség várta az indóháznál. Ott azonban Gerőfy ur tudtára adta a türelmetlen várakozóknak, hogy a kedves vendégek „eltévedtek." Ugyanis a czeglód-aradi vonat helyett, b czegléd-nagyváradira kerültek valahogy, és igy csak este érnek ide a nagyváradi vonal felől. Akár merről jöttek, örömmel üdvözöljük őket körünkben. Nem tesszük ezt hosszú phrasisokban, ismeri őket az egész ország, és reméljük, hogy közönségünk nem fogja elmulasztani e nagy művészek játékában gyönyörködni, mert ily műélvezetben a vidéki közönség úgyis ritkán részesül. Ma lépnek föl először Schiller „Stuart Mária" szomorujátékában. Felekiné-Munkácsi Flóra aszszony a ezimszerepet, Feleki ur Leicester gróf szerepét adja. Megemlítjük, hogy Erzsébet királynét Cséki Ilona, Mortimert Gerőfi fogja személyesiteni. — Vigan, mint dalárokhoz illik, indult tegnap délben a b. csabai dalkar a kolozsvári dalárünnepélyre. A kék fehér tollal és kokárdával feldíszített t. társaságot nagyszámú közönség kisérte az indóházhoz, szívélyes bucsut vévén tőlük, és jó mulatást kívánván a Királyhágón tuli útra. Tegnap csak Nagyváradig utaztak, hol ünnepélyes fogadtatás várt iájuk, és csak ma délelőtt utaznak tovább, de kötve hisszük, hogy Nagyváradon kipihenték az addig tett utat. A nagyváradiak híres vendégszeretete bizonyosan gondoskodott arról, hogy a dalártestvérek az ott töltött éj alatt csak keveset pihenhettek. Reméljük, hogy a dalkör valamint a hozzájuk csatlakozott b.-csabai vendégek a legkellemesebb emlékkel fognak Erdély szép vidékeiről visszatérni. — Általánosau feltűnt az indóháznál, hogy a keresztül vonuló h.-m -vásárhelyi dalárokat a csabaiak, nemcsak, hogy szívélyesen nem fogadták, hanem e másfél óráig itt tartózkodó vidékieket még egy szóra sem méltatták, pedig a gomlyukba tűzött jelvényük hangosan hirdette, hogy ők is dalárok, kik Kolozsvárra tartanak. Reméljük, hogy e hosszú uton Erdélyig daltársulatunk derék vezetői az együtt utazó szomszédoknál jóvá teszik azt, a mit a csabai hires vendégszeretet rovására itthon elmulasztottak. Legújabb hitek. * Bartók Lajos, a „Bolond Istók" szerkesztője, augusztus 16-án d. e. 10 órakor Budapesten az utczán megtamadta Verhovay Gyulát ós botjával a fejére kétszer ütvén, kalapját leverte. Mindkettő a rendőrségnél azonnal kihallgattatott és szabadon bocsájtatott. — A delegácziók október 4-én, az osztrák birodalmi gyűlés október 2-án fog összehivatni. — A krnstantinápolyi örmény patriarcha Narses, majd a mérgezés áldozatául esett. A mérget Abbedin pasánál kávéban kapta. Narcest csak elővigyázata mentette meg, a mennyiben óvatosságból — mert már egyszer meg akarták mérgezni — ellenmérget vitt magával. A patriarcha hazaszállittatván, útközben bevette az ellenmérget, s ez által megmenekült a haláltól. A közönség köréből. *) Nyilvános köszönet. Felejthetetlen Giza leányunk temetésén tanusitatt meleg részvétért el nem mulasztható kötelességünknek ismerjük a magunk és gyermekeink nevében is, nyilvánosan őszinte hálás köszönetünket kifejezni mindazoknak, a kik ez utolsó tisztességtételnél megjelenni szívesek voltak, kölönösen pedig fogadják forró küszönetunket a b -csabai férfi dalkari — Flóra János zenész zenekara, és Giovanni Lódi ur zenekarával együtt, kik mindannyian szegény megboldogult gyermekünk temetésén kegyelet- és szívességből működtek közre, mi áltnl nemcsak az ünnepély magasztosságát nagyban emelték, de megsebzett sziveinkre is jótékony balzsamot njuttottak. Fogadják még egyszer egyenkint és összesen az elszomorodott család őszinte szivéből eredő hálás köszönetét. Rolkó Sándor és neje. *) Az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállal felelőséget a szerkesztőség. magyar hazafiság többet jövedelmez meg az országban, a vidéken, mint a németek revolvere a fővárosban. A nép szereti az ilyent, s utoljára is odatereltetik, hogy miuden tisztesség e s emberére, ki vele igazán jót tett, ki irodalmának, művészetének dijzére válik, hálátlanul követ dobáland, ugy mint maga Bartók teszi most, egykori jótevője, Jókai Mórral. Bartók Jókai pártfogása alatt nőtt fel. Miután szárnyat kapott, elhagyta hűtlenül jóltevőjét, és hogy ártson neki, ellenkező irányú élczlapot alapított. No de ez még hagyján. Minden ember, ha Bartók is, önállóság után vágyakodik, és habár némi perfidia árán, itt azzal védekezhet, hogy mindenki magához legkőzalebb áll, és ha pártfogójának árt is, azért másnak szolgája örökké nem maradhat. De nem eléggé jellemző C3upán az is Bartókra, hogy épen azt, ki neki annyi jóakaratot mutatott, ki pénzzel, tanácscsal évekig segítette, hogy épen Jókait következetesen a legimpertinensebb módon pel lengérre állítani iparkodik ? Ha Jókai valóban a leggonoszabb honáruló lenne, ki hazáját Judáskónt eladta, ha a föld gyomrából veínó ki, ha nyugtot, békét nem találna e hazában. Bartóknak kellene lenni annak, ki megszánná, ki mint egykori jótevőjét elrejtené ós védené a boszuálló nemezis sújtó haragja elől. Mindenkinek jogában állott inkább Jókai személye ellen ily módon fellépni, csak Bartóknak nem. Ha tisztességes ember: ez erkölcsi lehetetlenség lett volna épen reá nézve. S ő mégis megtette. Vájjon mit tart a józan, igazságos honfi oly egyénről, ki azt rántja minden alkalommal sárba, a ki öt a sárból, az ismeretlenség sarából fölszedte ? Vájjon mit fog az a haza népével tenui, mely őt támogatja és magasabb polczra segíti, ha már fent érzi magát? Verhovayt tehát, mert csak tévnézeten van, felvilágosítani és a tisztességes művelt társadalomnak megnyerni, Bartókot mint veszedelmes mételyt pusztitni, kiirtani kellene!... Cato cexisori-u.s. Felelős szerkesztő: dr. Báttaszéki Lajos. Főmunkatárs : Garzó Gyula. B.-Csabá n, 1880. Nyomatott. Takács Árpád könyvnyomdájában.
