Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-07-06 / 128. szám

,Bekésmitígyei Közlöny" 1880. 142. szám. Bezzeg nem igy volt ez hajdan törzskereskedőinknél. Ezek közül ugyan — nagy ritkán egy-egy mégis bukott a roszviszonyok következtében, még felé sem ment a liczitátiónak, pedig nem volt ember, ki hamis bukással gyanúsította vagy gyanúsíthatta volna, annyira szivére vette és szégyenelte, azon s nem azon spekulált, -— hogy egyezzék ki saját hasznára, hanem, hogy adóssága hátrlévő részét is kifizethesse. Csak az vigasztal bennünket, hogy e gárda nerri veszett még ki. Vannak és hisszük, lesznek is kereskedők, kik féltékenyen őrzik és őrzendik czégük jó hirnevét. És e griindoló kereskedők jószágukat az árverésen nevetséges csekély árban ujolag megveszik s ez által mig magoknak nagy hasznot csinálnak, a hitelező vagy kereskedő megkárositása mellett még collégáikat is megrontják; mert azt a czikket pl. a mit rendes körülmények között 40 krért adhatott volna csak, most oda adja fele áron —s még igy is van haszna — s ez által a solid üzletekből a vevőt elvonva, a többi kereskedőnek a szájából kivette a kenyeret. Nem akarunk egyesek bűneiért egy egész osztályt elitélni; tisztelet a kivételnek. De óhajtanánk, hogy ez egyesek, a társadalom e szemétjei, ezek a kereskedelmi osztály, s hitel kárára gründoló speciesek, a tövény szigorú büntetésén kivül, embertársuk megvetésével is hova gyakran találkoznának! Chrisztó Miklós, ki monarchiánk konstantinápolyi nagykövetségének vezetésével volt megbízva Sadullal török nagykövet magánnyilatkozatai értelmében a porta a konferenczia együttes jégyzékére bizonyosan tagadó választ ad. Athénéből érkezett hir szerint a görög kormány 40 millió drachmás hadi kölcsönt vesz fel a nemzeti banknál. Politikai hirek. * A bagatcll-törvény revíziója. A bagatell-ügyekben való eljárásról szóló törvény hiányai mérvadó helyen is fölismertetvén, — jelenleg mint a P. Loyod é.'tesül, a belügy- és igazságügyminiszterium közt már tárgyalások, folynak a törvény revízió alá vételét illetőleg. Uj konstántnápolyi nagy követünk Calice báró külügyminiszteri osztály főnök, konstantinápolyi nagykövetté neveztetett ki, Dubszky gróf helyére, Levelek a közegészségtan köréből. — Irta : dr. Széli Lajos, Gyoma város t. orvosa. — II A tej egés/iségreudőri ellenőrzése. (II-ik közlemény vége.) A mi az évszakot illeti, télen a tehén átlag kevesebb és csekélyebb tejet ad (soványabb és kevesebb sajtany). Az istállózás is kevésbé jó mint a legelő Az igára használt tehenek kevesebb tejet adnak. Ütés-verés árt a tejelválasztásra ugy menynyiségileg mint minőségileg; sőt súlyos bántalmazások- és bőszitéseknek állítólag már mérges tej lett következménye. Valószínűleg ezt valamely oly nemes emberbarát költötte, ki állatvéd-egyleti tag! Előhaladt terhes állat teje kevés és sovány, végre pedig egyátalán nem ad tejet. Az épen megborjazott tehén pár napig sajátságos tejet ad, mely colostrumtestecseket tartalmaz, miről már előbb szólottunk. Ezen tej egyátalán nem élvezhetetlen, mint a hogy némelyek állítják. Csakhamar ezután a tehén legtöbb és legjobb tejet nyújt. Az állat betegsége a tejre befolyással van. Átalában a beteg állat kevés és rosz tejet ad. Különösen pedig a tejmirigyekben levő tályogokból geny juthat a tejbe. Tej által a tüdőgümőkór átülthetősége állíttatik. Legfontosabb a tej a gyakran nagy járványonként fellépő száj- és körömkórnál. Az ily betegségben szenvedő tehenek nyers teje lázas betegséget okozhat, mely a mandolák és állattani mirigyek megduzzadásával, különösen pedig az ajkakon és nyelven fellépő hólyagcsás kiütéssel szokott párosulni. Valaminthogy száj- és körömfájásban szenvedő tehenek jól megfőtt vagy sütött húsa ártalom nélkül élvezhető, épugy áll ez az ily állatok felfőzött tejéről is. Annak meggátlására, hogy beteg állatoktól származó ártalmas tej kereskedésbe, áruba bocsájtassék, az egészségügyi tisztviselőknek kötelessége volna az állatorvosokat oda utasítani, hogy ilyes megbetegedéseket azonnal bejelentsenek. Még a tejadó állatoknak nyújtott gyógyszerek is átmehetnek a tejbe, s ennek olykor ártalmas tulajdonságot kölcsönözhetnek ; igy különösen a fémanyagok (mireny, higany stb.), valamint a növényiek közül is több (ópium, digitális stb.). Ujabb időben különben többször észlelték azt, hogy oly dajkák teje, kik higanynyal gyógykezeltetnek, még nyomokban sem tartalmazott higanyt. Amint a tej kifejetik és a levegővel érintkezésbe jött, különböző változásoknak van alávetve. 3—4 nap alatt a tej teljesen megalszik, t. i. felületén zsírréteg (tejföl) képződik, mely alatt a tej megszilárdult (megolvadt). Ez olvadást a tejsav hozta létre, melylyé a tejczukor átalakult. Mindaddig, mig a tej aljas vegyhatásu volt, benne a sajtany feloldva maradt; miután azonban az épen emiitett módon savi vegyhatásuvá lett, a sajtany mint többé-kevésbé tömör tömeg vált ki. f u Hazai hirek. * Gömörmegye legutóbbi gyűlésen elhatározták, hogy 800 frtot jutalom gyanánt oly taninitók közt osztatnak szét, kik a magyar nyelvben a legtöbb haladást tették. — Mesterek strikéje. Az aradi nőszabó mesterek sejtve valamit arról, hogy segédjeik követelni fogják, hogy a munkaidőt 10 órára rövidítsék, többen elhatározták, hogy ezeu esetre csakis női munkásokat, foglalkoztatnak. — Régiségek a gátak alatt. A dunai és tiszai gátmüvek készítése országszerte mindenütt érdekes, különösen őskori régiségeket hoz felszínre; legutóbb ismét több helyről jelenlettek nagyobb őskori temetőket. Ilyen volt a dunamenti ordasi lelet (Pestmegyébep) és ilyen a közép tiszamenti tisza-burai, mely utóbbi lelet legnagyobb részben a tiszafüredi muzeum tulajdona lőn. , Különfélék. i * Huszonhat éves nagyanya. Contyban (Georgia) a napokban egy 26 éves néger asszony nagyanyává lett. Tizenhárom éves korában let Hyppolyt és Dianora. — Dnmas Sándor beszélye. •— (A párizsi „Figaróból" átdolgozta: (Folytatás ) j Ebben állapodtak meg, midőn a grófnő visszajött. Hyppolyt hallotta a közeledő lépteket, visszavonult fülkéjébe; a grófnő tehát Dianorát egyedül találta: feleslegesnek tartotta kérdezni, hogy vájjon látta-e Hyppolytot? Dianora pirulva borult keblére, halkan susogá: — Köszönöm, köszönöm. Erre visszatért a terembe, szivét félelem fogta el, de arcza boldogságtól sugárzott. Hyppolyt boldog volt titokteljes házasságában, tudta, hogy viszont szerettetik, hogy Dianora aláveti magát lépése minden következmé nyeinek és érezte, hogy a maga részéről kész érette életét feláldozni. Az ifjú Buondelmonte türelmetlenül várta az éjt, midőn őt angyali szépség fogja boldogítani, de boldogságát nem fogja tudni senki Kora reggel kötélhágcsót vett. Egész nap e hágcsót nézte, ölelte, csókolta, mert hisz ez fogja őt a paradicsomba vezetni. Elmúlt Í az est is, nagy türelmetlenséggel várta a 11 órát; 11 óra és néhány perczkor nyitja ki Dianora ablakát Hyppolyt átment az úgynevezett PonteVecchion (régi hid) és a Bardiak utczájába tért be. Az utcza sötét és elhagyott volt. Élő lény nem zavarta az utcza csendjét, és Hyppolyt lépteinek topogása észrevétlenül maradt az éj csendében. Az ifjú megérkezett az ablak alá, bár megelőzte a kitűzött időt Dianora már rég várta. A selyemfonál reszketve hullott alá, elárulva annak izgatottságát, a ki azt tartá. Hyppolyt a selyemfonálhoz köti a hágcsót, Dianora felhúzza és megerősíti az ablakon. A mint Hyppolyt a hágcsón felmenni igyekszik, egy őrjárat Közeledett a Baidi palota felé. Egyik őr észrevette Hyppolytot, kötelességszerűen rákiáltott : — Ki vagy? Hyppolyte a földre ugrott, a hágcsót magával rántotta s a Ponté Vecchio felé futott. De szerencsétlenségérre arra egy másik őr igyekezett őt hálójába keríteni : a Bárdi palota oszlopa [ mögé rejtőzött. Itt két tűz közé szorulva, az őrök által elfogatott. Flórencz nem volt még akkor a 16-ik századbeli Flórencz. Tiszta, szigorú erkölcsű volt még, mint Róma a Lucretiák és Corneliák idejében. Hyppolyt a helyett, hogy szabadon bocsáttatott volna, — a mint hogy valóban szabadon bocsátották volna Medici Lorenzo vagy Sándor korában — a podestához vitetett. Ott kérdezték, hogy mit csinált a városban oly későn, mi czélból" erősítette meg a kötélhágcsót á Bardiak' ablakán? Hyppolyt azt mondá, hogy a Bárdi család kegyelettel őrizi ama szent keresztet, melyet Nagy Károly császár ajándékozott a Bárdi család ősének. Minthogy e talizmánnak tulajdonította a diadalokat, melyeket a Bardiak a Buondelmontiak felett többszöri harezok alkalmával kivívtak : palladiumot —- akará hatalmába keríteni. — Tehát lopás végett akart ön a palotába jutni ? kéidezi a podesta. — Igen, feleli Hyppolyt, meghajtván fejét kettős vallomása jeléül. (Folyt, köv.) . .' ,!