Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-01-21 / 14. szám

B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam 14. szám. Szerda, jan. 21-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik lictenkéiit ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : egy évre 8 frt; félévre 4 Irt; évnegyedre 2 frt Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Kiadó-hivatal: Takács Árpád nyomdája. Esj'es szám ára 4 kr. A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grünfeld J könyvkereskedő urnái B -Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „?íyilttér"-ben egy sor közlési dja 2ö kr Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Árpád ur nyomdájába , vidéken a posta-hivataloknál 5 kros postautalványnyal MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés, • megye állapotáról 1879-ik év ntolsó havában ^felolvastatott a f hó 5-én tartolt közig. biz. gyűlésen. (Folytatás) III. Ár vi z - ü gy. A deczember havi árvízveszély következményeinek elhárítása, a bekövetkezhető ujabb árvízveszély elleui óvintézkedések megtétele, s a veszély kitörése esetén szükséges mentő eszközök előállítása a közigazgatás legfőbb gondjait képezvén: e tekintetben a következőket kívánom megérinteni. A magsári gátszakadásokon kiözönlött árvíznek a mederbe vaió gyors levezetése a szakadások mielőbbi betöltésétől felteteleztetvén, minthogy e szakadások egyikének nyitva tartása ránti indítvány a deczember 15-ki bizottsági ilésben pártolásra nem talált; a szakadások betöltését annyival inkább szorgalmaznom kellett, nert. értesültem arról, hogy a szakadásokon az smót áradásnak indult csatorna vize újból kittiül, ini főkép Doboz községre nézve aggasztónak nutatkozott, a miért a békési járás szoignbiróját leczember 31-én sürgősen felhittan), hogy a sza cadások betöltési munkáját a megyei államépité >zeti hivatal közbenjöttével haladék nélkül megrizsgálni, s a hosszufoki szab. társulatot a szabadások helyreállításának a legrövidebb idő alatti i legszilárdabb módon való eszközlésére szorítani le késsék; mely megbízás folytáu tett eljárásról >eterjesztett jelentés szerint a betöltés oly mérv len teljesitettuek találtatott, hogy a jelenlegi alapot semnii aggályra okot nem szolgáltat, főkép niután a társulat részéről megtétetett az intéz;edés, hogy az újévi ünnep elmultával a földnunkálatok kétszerezett erővel folytathassanak, iz ezen szakadásokon kitört víztömeg a holt ekete körös jobb partját meghágván, a békési örületekre húzódott, s mig ennek folytán az ár iz a dobozi körtöltésektől lassanként, főkép a leállott apadás után elvonult, addig Dobozt, megerülve az óvári csatorna felől kezdte a községet jnyegetni, hol azonban a község és az uradalom ászérői kifejtett erőteljes védelem folytán toábbi terjeszkedésében meggátoltatott. Az árviz ícsapolása következtében a Nagycsatorna hidtól községig vezető uttöltés mentesítve lévén: helyjállittatott és a közlekedésnek átadatott, a kőrínezok őrizete is, miután a vad elem által többé em ostromoltattak, beállittatott a védeszközök 3 szerek számba vétettek, s az önvédelemben imerült, de el nem csüggedt község megzakla)tt lakossága a veszélytől egyelőie megszabault. hogy a jövő veszély elhárítására uj erőt terítsen. És itt alkalomszerűnek tartom a jelengi sikerrel megküzdött önvédelmi harezban kiiló érdemeket szerzett egyénekről elismerőleg yilatkozni, kik közül a járás tevékeny és ügyuzgó szolgabiráját Endrefi Károly urat első he en említhetem meg, ki a vész helyén a védinizkedéseket ügyesen, tapintatosan ós ernyedetleniil foganatosította; továbbá dicsérőleg említem meg Szarvassy Arzéu kir. folyammérnöki gyakornok urat, a ki egészsége s élete koczkáztatásával a körgátak fentartásának főtényezője volt; készséggel sorolom elő Nagy János törvénybiró, Kárnyáczki Mihály pénztárnok, P. Szabó Sándor, Fekete András és Kárnyáczki András községi kép viselők, Baji István és Balla János dobozi lakosok neveit, kik önfeláldozó példás tevékenységükkel végpusztulással fenyegetett községük megmentése körül magokat érdemesítették. (Folyt, köv.) M é h é s z e í. (II közlem.) Elnöki beszéd, a brkésmegvei okszeiü méhészegyletnek, B.-Gyulán 1879. évi deczember hó 30-án tartott közgyűlésén fölolvasta Göndöcs Benedek apát és lelkész, egyleti elnök. Mélyen tisztelt közgyűlés I Hat éve mult, hogy megyénknek a közügyek iránt mindig lelkesen érdeklődő közönsége megalakitá a békésmegyei okszerű méhészeti egyletet, s midőn alapszabályaink értelmében, elnöki jelentésemben ezúttal szerencsém lesz a mélyen tisztelt közgyűlésnek beszámolni a közeléb lefolyt 3 év működéséről, már előzetesen is bátor vagyok kifejezést adni azon megnyugtató öntudatnak, hogy egyletünk, csendben, zajtalanul, a maga szerény körében mozogva, megtett mindent, a mit körülményeink közt tehetett, s elkövetett mindent, a mi által az egyletnek javát, érdekét, czélját elömozdithatá ; s ha ennek daczára az eredmény mégsem oly feltűnő, s nem oly nagyszerű, mint talán magunk is óhajtanok, bizvást elmondhatjuk, hogy ennek oka nem a jóakarat és ügybuzgóság hiánya, hanem a mindennek útjában álló mostani idők szomorú viszonyaiban gyökerezik. Egyletünk sajátképeni czélja lévén : „a méhtenyésztés előmozdítása és felvirágoztatása Békésmegyében,

u első sorban tehát azon tevékenységet kell részleteznem, melyet az egylet, a megyei méhészet ügyének emelése érdekében kifejtett. Általánosan elismert és tudvalevő do'og, hogy az okszerű méhtenyésztés megkedveltetése, elterjesztése, és továbbfejlesztésére nézve, a czélhoz vezető tényezők közt úgyszólván első helyen áll: a minta méhes házak felállítása; mert itt gyakorlati kivi telben szemlélhető mindaz, a mit az elmélet és gyakorlat, mint czélszeriit és a jók közt a legjobbat ajánl. Egyletünk 1877. év május 1-től kezdve, birtokában van ezen hasznos intézménynek, melynek üdvös hatása — hogy többet ne említsek — már abban is eléggé nyilvánul, hogy a látogatókban (elkölti a kedvet és érdeklődést a méhészet, A a tanulási vágyat, az okszerű kezelés elsajátítása iráut. Régóta érzékenyen érezhető hiányként tünt fel azonban, hogy az egylet telepén levő miutaméhészeti pavillon és az ott elhelyezett méhcsaládok feletti őrködésre, hiányzott egy gyakorlott méhész, s megbízható értelmes és felelős egyén, a ki — mint úgynevezett „méhmester", — a mintaméhészethez tartozó összes felszerelési tárgyakat kezelje, azokra felügyeljen, & méhcsaládok gyarapodásából s a méhtermóuyekből az egyletnek hasznot hajtson és a látogató közönségnek minden időben, kívánt magyarázatok és felvilágosításokkal szolgáljon. Hogy tehát ezen hiányon is segítve legyen, az egylet elnöksége, a közgyűlés utólagos jóváhagyásának reményében, meghivta Ferentzy András gyakorlott méhészt, hogy az egyleti méhésztelepen a méhmesteri állást válniná el a méh és méztermény fele hasznáért. Nevezett méhmester, a felhívásnak engedve állomását oly feltétel alatt fogadta el, hogy a saját tulajdonát képező 26 méhcsaládját magával hozva, ezeket együtt kezelhesse az egylet tulajdonát képeső 40 méhcsaláddal, s az összes 6G méhcsalád után kapja a méh, méz a viasztermelés felét, s ha állása bármikor megszűnnék ő a magával hozott 2G méhcsaládot és méhlakot megkapván s viszont az egylet is — a törzsvagyonát képező 40 méhcsaládot és méhlakot leszámítván a méhcsaládok, méhlakok és méhtermények szaporultának fele része őt illesse. Ezen ajánlat az egyletre nézve előnyös és kedvezőnek tűnvén ki, nevezett Ferentzy András egyleti méhmesterűl felfogadtatott (Folyt köv.) MEGYEI HIREK. — A b.-csabai nöképzö-egylet javára rendezett bál nemcsak szellemileg hanem anyagilag is reményen felül sikerült, mivel az idén egy bálra nézve még nem dicsekedhettünk; ugy hallatszott hogy tiszta jövedelem 500 fit lenne, de lehetett volna még sokkal több is, csakhogy kifogytak a sorsjegyek, s nemcsak hogy nem zsarolták a publikumot, mint ilyenkor szokás, de egyáltalán helyben nem is árultak sorsjegyeket ezret, habár többet is adtak volna az urak egy sor-jegyért csakhogy azon reménynyel kecsegtethessék magokat, hogy talán azon szép munkák egyikét megnyerhetik melyiken valamely még szebb kéz fáradozott. A tárgyak ugyan nemcsak a beküldő hölgyek személye által, hanem mint művészi darabok is megérdemelték a megszerezést. Nem tudtuk, mit szemléljünk előbb, itt egy diszkötésü könyv még vonzóbb tartalmával, ott művészileg összeszőtt vizitkártyatartó vagy ama legújabb szines himzetii, finom mollkendőket, vagy azokat a inegszámlálhatlan szivartárczákat, melyeknek tarka hímzései egész virágkertet képeztek, a mint sorjába fel voltak állítva. Egyszóval az, a kinek nem volt sorsjegye, ugy érezte magát mint a paradicsomból kiűzött a kinek ebből a sok szépből nem lehetett osztályrésze. Vendégek igen szép számmal voltak jelen, a karzat már 7 órakor telve volt, de azon aggodalom alaptalannak bizonyult, hogy vájjon ki lesz lent, ha azok a sok viruló arezok mind „lenézik" (már mint a karzatról) a publikumot, de jutott is maradt is ; később lent is megtelt a terem, sőt sok idegen hölgy is volt jelen u. ni. a Wieland k. a. (UjKigyósról), Laczay k. a. (Aradról), Zeller kisaszszonyok (Gerláról), Such k. a. (Bodzásról), Ko-