Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-01-18 / 12. szám

« Békéstnegyei Közlöny" 1880. 15. szám. tásba helyeztetett. — A magyar delegáczió zárszámadási albizottsága a nyert felvilágosítások alapján elfogadta az 1877-iki zárszámadást. A csabai „hivatalos'' lap jan. 13. számában megjelent „Nyilatkozatira. A másik csabai lap, folyó hó 13. megjelent keddi számában egy Haan Lajos, Var8ágh Bó la, P e t r o vi cs Sámuel, Bartóky IstváD, Urszinyi János és Vidovszky János urak által aláirt uyilatkozatot tesz közzé, hol ezen hat ur azt mondja, hogy a rvisszautasitó" czáfolat, melyben mások nevében rágalmazónak nevezte Zs. E. ur lapunk szerkesztőjét : a közgyűlésnek intenczi ójához képest, nevezett urak mint „lap felügy elő bizottságnak* tudomása és beleegyezésével jutott nyilvánosságra. Mielőtt ezen nyilatkozatra érdemleges megjegyzéseinket megtennők, kiemeljük, hogy sorainkban nem felelünk a másik csabai Jap szerkesztőjének, mert azt mondottuk, hogy hozzá ez ügyben szavunk nincs, mig az illető gyiilés jegyzőkönyvét hiteles alakban közzé nem teszi, hanem felelünk ezen uraknak, nyilatkozatukra. Kiemeljük továbbá, hogy igen sajnáljuk, — miszerint oly urakkal kell szembe szállanunk, kiknek legtöbbjeivel, legalább tudtunkkal, épen semmi tontreverziánk nem volt eddig, sőt kiknek egynémelyikével legjobb, sőt kollégiális viszonyban él lapunk szerkesztője. Kiemeljük vegre, hogy ezen felszólalásunk nemcsak e nyilatkozatra lesz közvetlen felelet, de az egész ügynek megvilágítása. Mi nem kerestük ezen uj harczot ós kezdettől fogva csak lapunk védelmére szorítkoztunk, a mit most mondandók vagyunk, azt is kényszerült önvédelemből mondjuk, mert magunk iránti kötelességünk hazugoknak nem látszani, midőn a napnál tisztább igazságunk van. Ezeket előrebocsátva, az illető nyilatkozat ellenében (melyből a közönség legalább megtudja Aai ú, 1, •. ^ V ot'loiL oafrltai lap ectorlsooatőju ab ban sem mond igazat, midőn mindig per, lapom" beszél a „Békésmegyei Lapok "-ról, mert e szerint nekie lapja .nincs van," mert hiszen ő köteles kész szolgája egy konszorcziumnak és mint kiskorú, egy „lapfelügyelő bizottság" gyámkodása alatt áll, melynek beleegyezésére van s/üksége. hogy valamit ssiját felelőssége alatt (!J kinyomathasson,) ezen nyilatkozat ellenében mondjuk, legyen szabad híven előadnunk magának azon gyűlésnek lefolyását, melynek intentiócziója szerint engedték meg nyilatkozó urak az illető, lapunk felelős szerkesztőjét mások nevében vádoló közlemény megjelenését. Az illető gyűlésen ugyanis felállott Varságh Béla ur és elöadváu azt, hogy a „Békésmegyei Közlöny"-ben a csabai intelligenczia egy része, az mely a más k csabai lapot alapította, „szláv jellemű és hajlamúnak" neveztetik, azt hangoztatta, hogy ezen inszinuacziót hallgatással mellőzni nem lehet, indítványozza tehát miszerint nyomassék ki a konszorczium lapjában azok névsora, kik a lapot alapították és bizassék azután a közönség ítéletére, vaj jou van-e azok közt pánszláv? Ere Bartóky László ur vévén át a szót, kinyilvánítja, hogy elfogadja ezen indítványt, de hozzá kívánja tétetni, miszerint szólitassék fel a „Békés megyei Közlöny," jelölje meg a közlött névsorban azokat, kiket pánszlávoknak tart, és majd azok fogják tudni, miként lépjenek fel ezen inszinuaczió ellen, és utasitassék viszsz.i az illető kifejezés, mint rágalom; mire Beliczey Rezső ur kelt fel, azt mondván, hogy ő Bartóky László ur kiegészítéséhez hozzá nem járul, hanem elfogadja Varságh Béla ur eredeti indítványát, melyet lovagiasnak és legkorrektebbnek tart. A gyűlés Beliczey Rezső ur ezen felszólalása után Varságh Béla nr indítványát változatlanul magáévá tette és magát az indítványozó urat és öt társát kiküldte, hogy ügyeljenek fel miszerint ezen határozat ily módon közöltessék. Az hogy Zsilinszky Endre ur bizassék meg, miszerint lapunk szerkesztőjét a lap alapitóinak nevében hirlapilag rágalmazónak nevezze: a gyűlésen szóba sem jött, senki által nem is említtetett. Ez volt az illető gyűlés hű lefolyása, megemlítvén még, hogy Beliczey István főispán ur, Áchim Pál ur, Singer Ignácz ur, és még többen, kiknek uevében és megbízásából Zs. E. ur szinte beszélt: a gyűlésen egyáltalán jelen sem voltak, ezek tehát még Varságh ur indítványának elfogadásáról sem tudtak semmit. Mi nem arrogáljuk magunknak azt, hogy a t. olvasók hitelt adjanak nekünk, de felszólítjuk a nyilatkozatot aláirt urakat, valamint bárkit, ki magán az illető gyűlésen, elejétől végig jelen volt, jelentsék ki polgári becsületszavuk alatt, hogy nem történt a dolog ugy mint mi előadtuk, különösen nyilvánítsák ki polgári becsületszavukra, hogy oly indítvány, mely szerint Zs. E. ur megbízatott, hogy lapunk szerkesztőjét a lap alapitói nevében rágalmazónak nyilatkoztassa, igenis tétetett és elfogadtatott és küldjék be az illető gyűlés hiteles jegyzőkönyvével hozzánk, 3 ha ebben is bent van az minek közlésére beleegyezésüket adták : mi magunk fogjuk közölni és mindent mit Zs. Endre úrra mondtunk és usost mondunk, bünbánólag visszavonandjuk. Merjük azonbau állítani, hogy senki, az illető nyilatkozatot aláirt urak sem, soha nem fogják polgári becsületszavuk alatt állithatni, hogy máskép történt, mint a hogy mi most előadtuk és hogy az illető, Zsilinszky Endre urnák adott megbízás csak szóba isjött volna, mert ha igaz, akkor már rég nyomatták volna ki az illető gyűlés jegyzökönyvét L: ssuk ezt a medvét Ezt azonban nem teszik közzé , mert ez bizonyítaná leginkább, hogy Zs. E. ur soha ily megbízást nem kapott. És mi következik az általunk főnebb tisztán és híven előadott tényállásból? Az, hogy mit Zs. E. ur mondott mások nevében, a gyűlésen szóba sem hozatván: ez nem is volt, nem is lehetett a gyűlésnek intencziója, mert hisz még Bartóky László ur sokkal szelídebb indítványa is. hogy hivassék csak fel lapunk, miszerint jelölje ki, kik azok a szlávok, és utasitassék vissza a rágalom, ez is egyhangúlag, nyíltan elejtetett. Következik belőle továbbá azon tény, miszerint az aláirt illető urak, csak azért, hogy egy általuk portenfált egyént, ki kézzelfogható bakot lőtt, a sárból kisegítsenek, nevük aláírásával nem restelték kijelenteni, hogy beleigyezésükkel, tudtukkal történt, hogy az általuk felügyelt lap szerkesztője hazugságot mondhasson oly férfiak nevében is, kik mint jelen esetben Beliczey István, Singet Ignácz és Áchim Pál urak, az egész dologról mitsem tudtak, mert jelen sem voltak és semminek alá nem irtak, s ha még hozzá tesszük, hogy az ominozus nyilatkozat egyik aláírója. Bar tóky István ur, annak megjelenése előtt néhány nappal, jan. 8. délelőtti háromnegyed 12 órakor, Berger Mór csabai kereskedő ur jelenlétében és fiilehallatára — e tárgyra vezettetvén a beszél getés — lapunk szerkesztőjéhez maga azt mondá, „mnst én mondom a szerkesztő urnák, hogy olyan jegyzőkönyv nem létezik, hogy senki sem hatalmazta fel Zg. E.-t, miszerint az illető nyilat kozfitot mások nevében tegye és mondhatom, ezen „éretlen gyerek" eljárása annyira bosszant, hogy szívesen beállok a kegyed munkatársának ha elfogad" —ha meggondoljuk, hogy mily jellem kellene ahoz, ilyent mondani és 2 — 3 nappal később az illető nyilatkozatot mégis tudva aláírni: a k kor önkéntelenül arra a gondolatra jövünk, hogy például Bartóky István egyik aláíró ur, az egész ügyben csak a „solidaritás" kedvéért járt a többiekkel, hogy azonban megvan győződve, miszerint valótlant irt alá. Elég az hozzá ezen urak, hogy Zs. E. urat kisegítsék a hazugságból (pedig mégis bent marad, mig a gyűlés jegyzőkönyvét nem hozza nyilvánosság elé s ebben nincs benti az, mire ő magát felhatalmazottnak állitá, de akkor is olyanok nevében nem szólhatott, kik ott sem voltak), valótlanságot irtak alá. Persze ők azzal az ellenvetéssel fognak előállani, miszerint ők „ugy fogták fel" a közgyűlés intenczióját. Ezt azonban senki sem fogja elhinni nekik, mert a mi a közgyűlésen elő sem fordult, sőt a mi gyöngébb alakban indítványba hozva (t i a rágalom utasitassék vissza, de nem, hogy bizassék meg Zs. E miszerint valakit rágalmazónak nevezzen !) egyhangúlag nyíltan elejtetett, az többé ellenkező felfogásra oly értelmes férfiaknak mint az aláirottak, alapul nem szolgálhat. Bennünket ily furcsa eljáráson nem fognak rajtakapni; mi soha oly fegyvereket, milyenekkel most is éltek ellenünk a nyilatkozó urak, nem fogunk élni senki ellen, hanem mindig leplezetletlenül — nem himezve-hámozva és kerülve a dolog tulajdonképi pointjét (amint kerülik ez ügyben a gyűlési jegyzőkönyv közzétételét), el f>gjuk mondani az igazat —mint most is elmondottuk és ítéljen köztünk és elleneink közt az igazságos közvélemény I Zs. E. ur ellen pedig, természetesen, ezentúl is fenntartjuk nyilatkozatunkat. Külföldi hírek. * Az orosz czárnö még folyvást beteg. Régi szenvedéseihez még erős szivvdobogás is járult. — Gortscliakoíf berezeg vezérőrnagy, az orosz kanczellár unokaöcsc3e, odeszai katonai parancsnokká neveztetett ki. — Párisban Hí. N'apoleonért emlékmisét tartottak, a mikor a templomból kijövet éltették : „Cassagnae Pált és a császárságot." Ausztriai hírek. * 0 felsége a király mindennap jelentést tétett magának a bulapesti eseményekről. — Az osztrák képviselőház csehországi német képviselői ellen memorandumot fognak közzétenni. Hazai hírek. * Rácz-AImáson az óhitűek temploma anynyira összerepedezett, hogy a templom összeomlásától tartanak. — Elajándékozta a csontvázát a muzeumnak egy 3 láb magas törpe, ma 32 éves Csetneki János, ki alacsonyságához képest igen csontos, széles és izmos. — A hazai vasutak részéről általános a panasz, hogy a rosz termés miatt nemcsak az áru, hanem a személyforgalomban is a megelőző évekhez képest rendkívüli csökkenés állott be. Fővárosi hirek. * A Duna vize a főváros alatt apadóban van, a vidékről is apadást jelentenek. — Mágnások a jégen A városligeti jégpályán összeütközés volt a közönség és a mágnások között. — A fővárosi tüntetés ötödik napján az előző napokhoz képest némi csönd állott be. Ekkor is volt ugyan lövöldözés, lárma, apró sebesülés, ablak és utc/.ai lámpabeverés meg kardlapozás, de ezt hasonlítani sem lehet az előbbeni két uapon történt eseményekhez. Ideje is volna már, hogy az ilyen czéltalan dolognak vége szakadjon. MEGYEI HIREK. (0 A b.csabai polgári leányiskola javára rendezendő sorsjátékra a határidőig, tegnapelőttig 586 tárgy küldetett be s így a sorsjegyeken igért számot megkétszerezi. A mi a tárgyak értékét illeti eltekintve a belbecsét, mint szép kezek munkáit — jó lélekkel elmondhatjuk, hogy a kibocsájtott sorsjegyekéit meghaladja. A miéit is helyeseljük a rendezőségnek azon határozatát, hogy a báli közönséget nem fogja sorsjegyek elárusitása által zsarolni hisz a netalán visszamaradt sorsjegyeken nyerendő tárgyakat ugy, valószinü, hogy jobbíin is értékesítheti. Hisszük, hogy a rendezőség az ezután beküldött tárgyakat nein fogja a nyereménytárgyak közzé venni, hanem ezeket árverés utján az egylet javára fordítja ; kiállítani azonban tanácsos volna, hadd emeljék a ritkán szemlélhető remek kézi munkából összeállított valódi kiállítást, mely maga, ha nem is vágyunk tánczolni, ha nem is érdekelnének a szépek, megéri a — flórest. * Egy élelmes templomszolga. Egy szemtanú beszéli nekünk, hogy K-Ladányban a napokban a rom. katli. templomban esketés volt és ekkor Alt nevű templomszolga, mialatt az esketés folyt, a templom minden kijáratát jól elzárta, csakis egy szárnyajtót hagyott nyitva. 0 maga meg egy nyilt tálczával és a szei.teit vízzel telt locsolóval odaállott a kijárathoz és az esküvés végeztével egyenként eresztgefve ki a lakodalmas népet, szedte tőlük — nem tudni mi czinien — a kezében levő tálezára az alamizsnát