Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-06-13 / 113. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1880. 103. szám. zán müveitek, kik előtt e két genius fellebbente titokzatos fátyolát, nem lehetnek sem aljasak, sem jellemtelenek, mert az előbbi ellenkezik a szép, az utóbbi az igaz eszméjével, már pedig a szép és rut, az igaz és igaztalan kölcsönösen kizárják egymást. Tehát nem áll az, hogy a hol legnagyobb a műveltség, ott legnagyobb az erkölcstelenség. Dr. Káplány Antal. Politikai hirek. * Konstantinápolyból jelentik, hogy reform-kabinet van kilátásban Midhát vagy Kheireddin pasa vezetése álatt, a szultán el akarja törülni a nagyvezéri méltóságot és Kheireddint nevezné ki miniszterelnöknek. — A budapestzimonyi vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául a ház nagy többsége elfogadta. — Jakobini bécsi nunczius megbizatott, hogy adja tudtára a német kormánynak, hogy a karia kész németországgal újra megkezdeni a tárgyalásokat. — Konstantinápolyi hirek szerint Midhat meghívása már nem egészen lehetetlen. A szultán távirati összeköttetésben áll vele. Midhat visszahivatását az angol kormány javasolta. Vnlami a üázi iparról. B.-Csaba, június 5. Az élet különböző pályafutásai sokzor összehozzák a legélesebb ellentéteket is Az ellentétek összhangja alkotja a legszebb zenét. Az ipar nálunk oly egyhangú „alapzenére" van fektetve, mint a fiszharmoniában a generálakknrd. Az ipar, legyen az akár házi, akár gyári, akiír kézmüvi, mély hallgatásban szunyád el, ha nincsenek hozzá elég tényezők , akaratban, pénzben, munkában s erőben. A közéletre szükségss iparágak közül csak a legközelebbit, a házi ipart vegyük most tárgj'ilagos vizsgálat alá. Mi az a házi ipar? Olyan csodabogár, melyet maguk a házi élet oszlopának ajánló egyének, rettegve kerülnek. Félnek hogy megmaratnak. A házi ipar, a folytonos munkásság kinyomata. A házi ipar: a megtakarítás eszményképe. A házi ipar : a közvagyonosodás s az igaz jólét emeltyűje. A házi ipar sokfelé ágazik, mint egy folyam, mely minél több ágra szakad, annál több földet termékenyit s lehet kellemesen üditő oázzá. Házi iparaink közt, melyek a magyar föld területén léteznek, kiváló helyet foglal el a kender- és lenmunka, az ezen anyagból készített vászon s ennek következtében a vászonfestői ipar. Ezen házi iparág nagyon sok szegény családnak nyújt keresetforrást. Nevezetes házi ipar a szalmamüipar. A selyemuszályos lokolya némely vidéken szalmaszálakból növi ki magát. A mesében, a kóczból arany fonalat font a szegény árva kisasszony. Ez volt a nagy jövedelmű házi ipar. E mesében van igazság. A folytonos munka, a kitartó szorgalom, a durva kóczot is aranynyá képes változtatni. Minek említsük minden vidék előnyeit a házi ipar érdekében? — Minek mondjuk a mocsárok becsiilhetetlen kincsét, a gyékényt? Ezen házi iparokat nem kell tanulni, olyan az, mint a pók hálószövése; olyan, mint a hód vizipalotaépitése. A házi ipar ragad anyáról leányára, unokára. Csak ne resteljen valaki időt, akaratot áltozni, eszének s kezeinek ügyességét kifejteni. Az „Almoskönyv" azt mondja : ,,Aranyad ha markodban vagyon : nagy szerencse!" továbbá : „Ludhust enni: jó!'' végre : Ha a napot látod : hosszú életed van!" Oh derék Almoskönyv! szépen és kézzelfoghatólag magyarázod a szükséggel küzdő ember vágyait! Csak azt nem mondod : hogy a ki nem dolgozik, ne is egyék! Ez már nem álom, de igaz! Az Álmoskönyv tételei alapján sokan merényelték már a ternó utáni vágyat, s mig- a ternó és quaternó vagy ki tudja miféle ternó reménye után futkostak : akkor vették észre, hogy szivárványt öleltek, midőn a szinvegyülék legragyogóbb változata fogta el szemöket. Fenn az ernyő nincsen kas! Sem kabalisztikus sz.imitás, sem ,,képeddel alszom el"-féle vágy, sem határozottnak mutatkozó sejtelem nem nyújtják kezünkbe a ternónyereményt, — hanem önmagunk legyünk a ternóalap, hogy a kamat elég életbiztosítókkal lásson el! Hazánk minden vidékére általánosan vonatkozható házi ipar: a nő-ruhaszabás. Igen, mert a divat, e hölgyöltönyparancsnok, annyiszor változtat a közviseleten, a hányszor neki tetszik. A divatnak az egész hölgyvilág hódol. Ki mit szeret arra néz. Ha különösen megyénk vidékének hölgyei a részökre szükséges nő-ruhaszabási házi ipart nemcsak megfigyelnék, hanem el is sajátítanák, legtöbbet használnának önmaguknak. Házi ipar nélkül a legtermékenyebb vidék sem életképes. A tétlenség a nyomor kútfeje. A munka élet. Ugv éljünk, hogy mindenkit engedjünk élni! —yi Hazai hirek. * A szegedi tiszai rakpart és állandó híd tervezete a közlekedésügyi miniszter által helybenhagyattak. A szegedi folyammérnökség utasíttatott, hogy a rakpart kiépítéséhez szükséges kisajátítások előmunkálatait indítsa meg. — Három lövés. Debreczenben a fegyvergyakorlatra behívott tartalékosok mult szombaton lőgyakorlatot tartottak. A czéltábla-jelzéssel megbízott katona a lövések alatt elhagyta leahelyét, s egy, már röperejét vesztett golyó alsó állkapcsán hatolt keresztül. Alig hogy észreveszi magát, egy másik golyó tenyerét lyukasztja át. Erre óriási kínok között egy fa mögé vánszorog, de ugyanakkor a harmadik golyó karját találta. A szerencsétlent kórházba szállították, sebei nem életveszélyesek. — Országos ügyvéd-gyűlés fog ez év őszi idényére Budapestre összehivatni a fővárosi ügyvédi kar számos előkelő tagjának kezdeményezésére. — A magyar beruházási kölcsön összes értékeit a magyar általános hitelbank 11.631,778 frt 20 kr. összeg lefizetése mellett átvette. Az annak idejében letétemónye* zett óvadék egyidejűleg visszafizettetett. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés, Felolvastatott junius 7-én, Békésmegye közigazg. bizottságának gyűlésén. (Folytatás.) Tekintve továbbá, hogy a mezőberényi rendőrség szabályzata a t. megyebizottság mult évi szeptemberi közgyűlésének 231. kgy. 4781. ikt. sz. alatt kelt határozata által hagyatott jóvá: a járási szolgabíró a még teljesen végre nem hajtott szabályzat foganatosítására, illetőleg a rendőrség felfegyverkezésének eszközlésére utasíttatott. A szeghalmi járási községekre nézve, melyekben a rendőrség a főcsendbiztos jelentése szerint mind ez ideig szervezve nincs, meg kell jegyeznem, hogy miután a t. megyei bizottság e községek rendőrségi szabályzatait még az 1878. évben 351. sz. alatt kelt határozattal megállapította ; miután én e községeknek a rendőrség életbeléptetését elodázni czélzó kérvényeire még 1879-ik évi márczius 16-ki határozatomban kijelentettem, hogy azokat a megyebizottsági határozattal szemben figyelembe vehetőnek nem találom, a járási szolgabírót pedig a megyebizottsági határozat végrehajtására utasítottam; s miután e határozatom ellen egyedül K -Ladány községe élt felebbezéssel, de a többiek az ellen kifogást nem tettek : mindezeknél fogva a járási szolgabírót felláttam, hogy a községi rendőrség szervezése körül mutatkozó mulasztását igazolni s az emiitett rendeletnek érvényt szerezni ne késsék. Végre megjegyezni kívánom, hogy Doboz, Gy.-Vári, Kétegyháza ós Gerla-Póstelek rendőrségi szabályzatai csak a folyó évi májusi megyei közgyűlésen intéztetvén el : a főcsendbiztos által felemiitett visszás állapot, liogy némely kisebb községekben a rendőrséget a községi cselédség gyakorolja, e ténykörülményben leli magyarázatát. Áttérve a főcsendbiztos jelentésének a járási csendlegénység felett megtartott szemle eredményét feltüntető részére, megjegyzem, hogy a mennyiben ez egyedül a csendlegénység felszerelésére vonatkozik, de azok tevékenysége s elhelyezésére ki nem terjed, különös intézkedést nem igényelt. De a mennyiben F.-Gyarmat község elöljáróinak főispán ur ő móltóságához beterjesztett jelentéséből alkalmilag értesültem, íogy a járás csendlegényei a járási székvárosba eddigelé a fennálló rendszabály ellenére csak hivatalos szolgálattételre hivattak be, s mint egyik csendlegény, állandóul illetősége helyén tartózkodott : tekintve, hogy a járási szolgabirák általam még 1874. évben 1446. ein. sz. alatt jelt határozatommal oda utasitattak, miszerint a járási csendlegénységnek a járás székhelyén való állandó elszállásoltatása iránt intézkedjenek; — 8 tekintve, hogy a szeghalmi járás szolgabirája a fenti határozat elleni aggályai eloszlatásakor 1875-ik évben 216. ein. sz. alatt kelt rendelkezésem által a járási csendlegénységnek a járás székhelyén való állandó összpontosítása iránti íatározat végrehajtására ismételve elutasittatott, de ezen hatarozatnak az uj csendbiztos kinevezéseig érvényt szerezni elmulasztotta: a járási szolgabírót ezen látszólagos mulasztás igazolására s a járási csendlegénységnek azonnali öszpontositására felelősség terhe alatt íelhivandónak találtam. III. Közutak és átereszek. A pénzes erővel felépítendő közutak és átereszek tárgyában t. évi május 31-én megkisérlett árlejtés vállalkozók hiányában eredményre nem vezetvén : az árlejtéseket vezető küldöttség nézetével összhangzólag ezen müépitések végrehajtásával a községek elöljáróit biztam meg olyformán, hogy azokat a megyei államépitészeti