Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-05-16 / 94. szám

Békésmegyei Közlöny" 1880. 9

0. szám. után felszámított díjnak 100 %-át után fizetni. Szolgáljon a következő példa: Az említett uj társaság következő dijakat számit: 1. buza után 1 Vo%»

tellát 1000 frt után 11 fr

t 2. árpa, zab 11/

6 „ 3. repcze 1 >/

2 „ » »» " » n » 12 15 összesen 38 frt Feltéve, bogy az 1-ső tétel alatti termé yt 5%-es vagyis 50 frtos kár érte, ez esetben a kimutatott dij 100 %-a, vagyis 38 frt után fizetendő, ugy hogy a fél 76 frtot fizet, mig az Első m.-nál ugyanoly érték után 57 frt 50 krt, illetőleg az olcsóbb megyékben 39 frt dijat fizet. Végre ismételve figyelmeztetem a gazdaközönséget arra, hogy a békésmegyei gazd. egyletnek tagjai az Első m. általánosnál olcsóbb dijakat fizetnek, mint a kik nem tagjai az egyletnek. E díjengedményre a nev. társaságnak minden ügynöke utasítva van s azt pontosan végre is fogja hajtani. Gerendás, 1880. május 10-én. Mokry Sámuel. Bckcsincgyci helyncvinagyará/jatok. Ajtós h. Ezen haly Békésmegyében, ma már egészen ismeretlen, pedig csak 3. század előtt is még létezett; igy 1517. Nemes Ajthósy Miklós és Ferencz testvérek itt. levő részbirtokokból 2. jobágy telket, melyeket az előtt valami Kristóf bírt, s melyek most elhagyottak, Oláh Jánosnak adták a, budai káptalan előtt stb. (Budai prot.) Békés m. v. Hasonnevű hajdan erőségül szolgált várától veszi nevezetét, melyet Békés nevü vitéz épitetett. Fekete és Fehér-Körös vizek összefolyásánál a város északi részén. Békás-pacificus, olyan keresztnév, mely mostan nálunk használatban nincsen, régenten azonban használtatott. Békési család e megyében még Zápolya korában is nevezetes volt. (Budai pol. Lex.) Békés név a N.-Váradi Regestrumban is gyakran előfordul, Békés Bekues 1217. V. 11. 42. §. Békés 1223. 1261. vár s megye. Bizom Károly szerint Békés-Bikkes t. i. isteni tisztelet hely, hol élvezet a nyugodalom. Bikkes-Békés Chaldeai nyelven szivesen kereste, vagy kérte. Ptolomeus alatta alló vizet ért, erre Neumann megjegyzi „So kann er unter der Limne Bykes nur die Faule'ste verstehen. Tényes irja:Ehely nevét első birtokosától Békéstől vette (Gograph szótár I. k. 158. lap.) Bombardi, Békés vagy Bighes nevezi. — Dugonits „Etelka" czimü müveben irja: Árpád Szalma nevü kályhafütőjének egy darab földet ajándékozván, az egy szalma kunyhót épitvén, benne békés (pacificus) életet élt. (Ezt átvette Lenkey is munkájába.) Csaba m. v. A Fehér-Körös csatorna mellett síkságon. Hajdan római telep lehetett, miként a kiásott régiségek mutatják, XIII-ik század elején már lakott hely volt, hiedelem hogy Csaba vitéztől vette nevét, s már a fejedelmek korában fenállott (Haan Lajos ev. lelkész, Müller Nagy naptár 1857.) Dugonics mondja: (Etelka I. k. 29. lap) hogy a kunoknak egy neme hivatott Csabának, melyről több falvaink neveztettek el. Doboz Ii. Vélemény, hogy ily nevü család birtokát képezte, azt is tartják felőle, hogy Doboz nemes lovag volt, Árpád véréből, és alapítója lett a Dobozi családnak, és több általa birt helyeknek adott nevet. Endrőd h. szarvasi járásban. Az András név más alakzatban Endre, és a ragasztókot képező od-öd szóval összetéve annyit jelent mint Endre birtoka. Füzes-Gyarmat m. v. Nevét azon körülménytől kapta, hogy a Sárrét mentén hoi építkezett fűzfa - erdővel birt, és az első betelepedők Gyarmatosoknak neveztettek. Szójáték szerint a Gyarmatosokat az első földbirtokosok fizetésre szólitván fel; fizess Gyarmat mondás rájok maradt. Lakossága nagyobb része nemességből állván, se az adó fizetést, se a gyarmatos szót el neiü ismerte. Gyula Békés előnévvel. Nevét kétféle kép magyarázzák, ugyanis a kik itt rónu telepet keresnek, azok annak Julius-Juli nevét adnak, mely magyarul Gyula, máso' Gila-Gyula régi vezértől, kinek emiékér keletkezett a hely eredeztetik. Chaldea nyelven e szó jelentősége Vidor, mely nyá jas határát megilleti. Bővebben ir ról Kállay F. Uj-muzeum 1881. VII. fűz. Kétegyháza. Az első major mely it keletkezett, két szárnyú házzal birt, eleji két külön házat képezett, hátulsó részé istállók kapcsoltak össze, innen nevezték i két házat egynek, vagy Kétegyházá-nak. Ladány h. Körös előnévvel. A sz< jelentése chaldeai nyelven hüvely, és itt hi hetőleg, a hüvelyes veteményeket behoz< Ismaeliték neveztettek Ladány néven, meli később család neve lett, és mert Körös viz< mellett fekszik, ez adta előnevét. Márkus - örvény Köröstarcsa mellet lápos örvény. Halász Dezső regéje után ne vét 100 év előtt kaphatta a Körösladá nyiak, a tárcsái határ egy részét eltulaj donitani akarván, egy öreg Markusa nevt tanura hivatkoztak a törvény előtt, ki az! bizonyítaná, hogy a föld körösladányi; Márkus miután csizmájába a talpa alá, előre ládányi földet tett megesküdött, hogyazor föld, melyen áll, ládányi, és átkozá magát hogy ha igazat nem mond, testét a föld ne vegye be, a közel örvény nyelje el, e lelke nyugtot ne találjon. A bíróság ezen eskü szerint csakugyan a Ladányiaknak ítélte a földet. Nemsokára azonban meghalt az öreg Márkus, s a nép hogy koporsóját sírba ereszté, az felvetődött, a holt test kizuhant, s egyenesen az örvénynek szaladt, s fenekére szállott, azóta holdvilágos éjenként gyakorta megjelen az örvénynél, s a halászok hálóját nagy csomóba gombolyitja, vagy megbontja. — Van egy monda Arany Jánostól hamis tanú czimen, erre vonatkozólag: Az időtől fogva mikor a hold fölkel, S a vizet behinti ezüst pikkelyekkel, Gyakran látni Márkust — ég felé az ujja, Mélységből kibukni; s elmerülni újra, És m'dön izgága volt egész élete, Igy kötődik snóval: oldjak-e, kössek-e? szerető) méltóságteljesen, szomorú képpel lép beA szoba közepére érve óriási nagyokat ásitoz Szegény állat, te unatkozol Menjünk ki a szabadba, az illatos zöld gyepre. Ott hol a zengő pacsirta vig dalát kiséri a párját kereső fürj pity-palaty szava; hol minden szerelemre int : tervedet kifőzheted. Lordom nem szabadkozott s pár perez múlva a part füzese alatt — a Kanári szigetről hozott, felvágó nyelvű, torkukba a verkli által beoltott hangú, sárga madárkáknál százszorta szebben, bájosobban éneklő — csalogányaink zenéje mellett haladunk. Mig e bájdalokban ábrándozom, távolról egy hang „Ficzkó!" üti meg füleimet. Megösmerem hangját s bevárom az arany kereszt birtokosát. Én ugyan soh'se láttam, mert tuls/erény, nem dicsekszik e kitüntetéssel, de a mi dalosunknak Sebők barátunknak állítása szerint, van arany keresztje, már ez volt a kezében is. Négyen voltunk. Én . . . Pardon. Magamat utoljára kell hagynom, mint erre az én jó tanárom tanított, ki most már nem ifjakat, de búzát nemesit Tebát ott volt ő, Péza kutyája s Lordommal, én. Nem hailottam a csalogányokat, talán énekel h ettek is, de az arany keresztes vitéz társalgása mellett — kinek legpianóbbja is tulkiáltja az ágyukat — nem hallottam szavukat. A rét közepén bolyongunk s mig szemem legeltetem a hullámzó buja-vetéseken, melyeknek látásán szivein örvend, Lordom valamit áll. Intek neki s felugraszt egy boglyas tapsitülest, melynek bundájából ökölnyi nagyságú gumókban hull ki a szőr. Egy kalaposinas összeszedhetett volna utján egy kalapra valót. Az ón Lordom uczczu, vesd el magad, felcsap agárnak. Alig birtam visszavárni. Faséba jöttünk s egy nádpálczát végig mértem a hátán. Elválva vadásztársamtól, ki szinte fiatal vizsla kedvéért sétált kin, a torony irányának vettem utam s csakhamar már a piacz közepén sétálgatok s hallgatom a trombitás bandát: a „placzmuzikot." Bravó ! Faraó UDokái jól csináljátok. De im ott a távolban két nő sétál s ha jól látok, mind a kettő ideálom. Kurtán végeztam velők. Bevallottam, hogy eddigi szerelmi vallomásom csupa tréfa volt. — Oh ! barátom azt hiszi, hogy mi önnek hittünk? Jól ismertük csapodárnak. Mi csak örülni fogunk ha természetén változtat s a jövőben csak egynek szenteli magát. De ui-ni '/a^-ra, menjünk a színházba, reméljük Ficzkó barátunk velünk tart — Mindenesetre — szólék — kedvencz operettem, a „Fatinicza." A hogy belépek kedves színházunkba megpillantok egymás mellett két ösmerősömet. Ah ! minő szerencse. Újra kettőt végezhetek egy csapásra. Oda sompolygok hátuk mögé. Éppen társalognak : - Látod I ... t a páholyban ? Mondja az egyik. — A biz a és milyen jól néz ki. Aztán még hat hete sincs lakadalmának még se pirul. — És hogy feszit, pedig hát ő is csak olyan már mint mi: asszony. Először csengettek. Félbeszakitám társalgásukat s csakhamar tisztába jöttünk. Ők is azt mondták, hogy jól ösmernek s egy perczig se hittek bennem Meghúzza Gerőfy társulatának gépvezetője a függönyt, ki sokszor olyan bakot lő, hogy a fülét kellene másnak meghúznia — ha a jövőben nem ügyel, akkor a műkedvelői előadások örökös kordinahuzóját léptetjük elő — s kezdődik az előadás, Soupénak igen sikerült operettje, a Fatinicza. Mi csabaiak már harmadszor hallgattuk s nagyobb élvezettel, mint azelőtt. Hiába az egymást érő mindmegannyi klasszikus dallamokat csak lassan képes a fül megemészteni. A főszerepek jó kezekben voltak. Vladimírt Gerőfy né asszony adta nagy sikerrel. Természetes, vidor kedve, dalai, melyek az érzés melege által a szívhez szóltak s melyek jól illenek mindig mosolygó szép ajkára ; élénk kökény szemei, melyek mindig beszélnek, hogy a süket is megérti mit moDd: lépten-nyomon tapsra ragadták a szép, de