Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-05-13 / 92. szám

Békésmegyei Közlöny" 1880. 9 0. szám. mindenkinek, a ki arra alkalmatlan, a hozzáférhetést lehetetlen akarják tenni. Megvárom ugyan, hogy az állam fontos te­endői fenn ne akadjanak s gyors és kellő ellátást nyerjenek, és igy a tisztviselők fe­lelősségét szorosan kőrvonalozni kivánom. Akarom a közigazgatási bíróságok létesí­tését, hogy az a sok visszaélés, mely most büntetlenül a polgárokon elkövettetik, or­voslást találjon: de a ceutralisatió azon zászlójához, melyet nekünk az egyesült el­lenzék lobogtat, szegődni soha nem fogok. Mi pártunkat, kormányainkat, azoknak jö­vőjét illeti, még csak arra akarom önöket figyelmeztetni, hogy ha a kormányt pénz­ügyi tekintetben igazságosan akarják meg­itelni, tekintsenek a magyar értékpapírok jelen magas állására, hasonlítsák azt össze az aligmulttal, be fogják látni, hogy a magyar állam hitele növekedett. Hasonlít­sák össze a jelenlegi deficitet a régibb költségvetésekkel s látni fogják, hogy a deficit egyharmad résznyire olvadt. Nézzék a vasutak csoportosításának nagy müvét, melynek már minden factora az állam ke­zében van s csak a rendező kézre vár és láthatják, hogy a kormány nem volt siket a nemzet kivánatai előtt, és minden érdek sértése nélkül egyenként oldotta meg azon fontos kérdéseket, melyek megoldása ké­pessé teendik őt jövőre is, hogy nagy vas­úti és forgalmi nemzeti politikát teremt­hessen. Es bármilyen elfogult legyen valaki a kormány érdemeivel szemben, a külügyi politika tekintetében lehetetlen, hogy el ne ismerje, hogy a német szövetség többet ér a török barátságnál s hogy hazánk most anyagailag és politikailag kedvezőbb viszo­nyok közt van, mint mikor a Tiszakormány az ország ügyeinek vezetését kezébe vette. Ily előzmények után bizton nézek a jövő elé és bizton a jövő választások elé és őszintén óhajtom, hogy a szabadelvű kor­mány politikailag sokáig éljen Magyaror­szágon, s továbbra is kormányozza hazánkat. Taiiitó 11 ok alkalmazása. A tanítónők alkalmazása foglalkoztatja ujabban a hazai tanitó-egyesületek s tan­ügyi lapok nagy részét. A nézetek e rész­ben oly annyira eltérők, még ma is, hogy a megállapodás idejét még csak távolról sem lehet meghatározni. Érdekes a mit a nők alkalmazásra vonatkozólag dr. Schramm ir „Deutscher Schulwart" czimü lapjában. A kérdést főleg phisikai szempontból fej­tegeti s ezeket mondja : A nők azon hitben élnek, hogy ők már egyenjogúságot köve­telhetnek, ha csak azt igyekeznek gyakor­latilag bebizonyítani, hogy a férfiakat illető dolgok és kötelességek teljesítésében egy­értéküen megosztozni képesek velők. Bár­mily látszolagos jogosultsággal lépjenek is fel az idevágó törekvések, s bármennyire iparkodjanak is azokat a haladás czéljának fénysugaraival palástolni, még sem szabad figyelmen kivül hagynunk, hogy mindezen törekvések súlyos természettudományi té­vedésből indulnak ki. A nő testalkatánál fogva még jelenleg nem birja a képességet, magát a férfival testi vagy szellemi munka teljesítésében egy sorba állítani, de még a jövőben sem sajá­títhat el magának annyi tettképességet s minden e czélra irányzott nagyobb szabású kísérlet csak tetemes kárt okoz, mi könnyen belátható, ha mindkét nemnek különféle életjelenségeit összehasonlítjuk. Áttér ezután a nők életszervi műkö­déseire s kimutatja, hogy a nők akár az anyagi, akár a szellemi működés terén csakis a könnyebb munkákat végezhetik. Légzőszerveik s az izomműködések nagyban eltérnek a férfiakétól. Hol pedig a munka physiologiai átruházása vagy könnyebbítése nem alkalmazható, ott a munkálkodó nő csak gyötrelmes látványt nyújt. Valamint tehát a nők képtelenek férfinak való anyagi munkát férfi módon végezni, ép ugy kép­telenek a szellemi férfimunka teljesítésére is. Hosszasan s tüzetesen foglalkozik itt az agy működésével s azon következtetésre jut, hogy az emberi test alkatában e testi és szellemi működési szervek között elvá­laszthatlan viszonyosság észlelhető. Ha a nők munkaképességeiket fokozni, ha a férfiakhoz hasonló izmokat és idege­ket s agy velőket elsajátítani akarnak, ugy ráadásul férficsontokat is kell elfogadniok, csontvázuk architektúráját egészen át kell változtatniok, ez pedig magzatai, testi és szellemi fejlődésére szükségképen rosz be­folyással lenne. És e változások nemzedé­keken át mesterségesen előidézhetők ; nem lehet azonban tagadni, hogy e változások előidézésével a természet ellen követünk el erőszakot. A nőnek megvan a természetadta faj­lagos rendeltetése, hivatása; és a mit ő ennek ellenére cselekszik, azt sajátlagos rendeltetése rovására teszi Ha tehát a nők teljes erkölcsi jog­egyenlőségén kivül nehéz testi és szellemi munkák végzése által még államjogi és gazdasági egyenlőséget is kívánnak elérni, ugy nem érnénk el gyebet, mint azt, hogy mindkét nembeli utódaik egyenlő mérték­ben testi és szellemi romlásnak indulnának. Ez tehát aggodalmat gerjesztő jövő, mely most még csak tűrhető, de milyen lesz akkor, ha néhány ezer nő-hivatalnok iro­dákban szárad össze?! Hiszen az emberiség még nagyon soká fog szűkölködni egész­séges, megfelelő szellemi műveltséggel biró anyákban. Ez ügynek tehát komoly következmé­nyei vannak, melyeket komolyan is kell figyelembe venni. A felhozott érveket kü­lönösen azoknak ajánlja megfontolásra, kik a kultur-lialadás tekintetében nőtanitók és nőhivatalnokok alkalmazása mellett oly he­vesen küzdenek. E. MEGYEI HIREK. * Meghívás. A békósmegyei gaz­dasági egylet tavaszi rendes közgyű­lését május 17-én, pünkösd másod nap­ján, d. e. 10 órakor, B.-Csabán a kaszinó helyiségében tartandja. A tagok minél szá­mosabban megjelenni kéretnek. Az elnökség megbízásából: Mokry Sámuel, egyl. titkár. — Körös-Ludányról május 10-ki kelettel írják nekünk: „Tekinsetes szerkesztő ur! Bizo­nyos magyar gróf elvitte magával kedvenczét az öreg János bérest Párizsba. Mikor az együgyű öregnek bemutogatta a világváros uagyszerüségeit, szépségeit, azt kérdezte tőle : mit gondol kend János mennyit érhetnek mind ezek? „Hiszen so­kat érhetnek — felelt az öreg — de még sem érnek annyit mint „egy" jó májusi eső!" Az együgyű öreg csak egyet mondott s azt is olyan sokra becsülte, mi pedig a szép május beállta óta mindennap kapunk többet, kevesebbet. Vájjon együttvéve mennyit érhetnének? .... Hanem van is öröm. A boldogító reménység édes érze­tével biztatja egymást a földmivelő : talán egy jobb év fog következni annyi rosz után 1 Vidám arczcal, reménytelt szivvel jár a földmives a me zei munkára, boldog a hitben, hogy nehéz mun­kájának gyümölcsét az idén talán — nem ugy mint az elmúlt szomorú években — bővebben fogja élvezni. Valóban határunk közel 10 év alatt egyszer sem biztatott annyira mint most Lege­lőink bő táplálékot nyújtanak barmainknak, veté­seink ugy á tavasziak mint az ősziek májusi eső­től kövérek, ugy hogy ha csak az ég valami elemi csapással meg nem látogat: ez év némileg kár­pótolni fog a sok roszórt. Szőlős kerteink szintén igen szépek, daczára hogy a megelőző két évben is gazdag bortermésünk volt, az idén is ha fagy, jégeső tönkre nem teszi szép reményeinket, bő szüretre számíthatunk. Nem igy áll azonban a dolog a gyümölcsö re nézve. A mult téli szokat­lan nagy hidegek sok gyümölcsfát végkép tönkre­tettek, másokat a terméstől fosztottak meg. Alma, körtve, baraczk, szilva mind oly csekély mérték­ben Ígérkezett hogy csak kóstolóra számithassunk, most azonban ezt is megsemmisítette a hernyó, mely jelenben oly mértékben nálunk, milyenre alig emlékszünk, gyümölcsfáinkat kivétel nélkül megfosztotta lombjaiktól, s a mi csudálatosabb a gyakori esőzés nem — mint hittük pusztitólag, sőt inkább szaporitólag hat reá, a mennyiben, hiába tisztítjuk a fákat, hiába követünk ellőne bármit, hihetetlen mennyiségben lepik el fáinkat." — Körös-Ladányról irják neküuk: „Május 9-én történt községünkben a közgyámi hivatal betöltése, mely Nagy L. Imre közgyám lemon­dása folytán üresedésben volt. Általános szava­zattöbbséggel Sánta Sándor közbecsülós­ben álló polgár választatott meg a nevezett hi­vatalra. Hogy pontos és lelkiismeretes hivatal­nokot mily nehéz helyettesíteni, szükségtelen fej­tegetni. Hisszük mindazonáltal, hogy az újonnan választott közgyámban lesz elég akarat, erő ós tehetség is, ha nem a leköszönt, gyakorlott hi­vatalnokot teljesen pótolni is, de annak hiva­talát pontosan és lelkiismeretesen betölteni." — Beküldetctt. Gusztrinyi Sándor rajz- és szabász-tanító Debreczenből, ki már a mult évben is hasonló minőségben Csabán műkö­dött, óhajtana egy rajz- és szabászati iskolát nyitni, felhívja tehát a n. érd. helybeli közönség tanulni kivánó tagjait, hogy minél számosabban előlegesen lapunk kiadóhivatalában (Takács Árpád könyvnyomdája) jelentkezni szíveskedjenek, hogy az itt müködhetése némileg biztosítva lehessen. Jeles képzettségéért bátran ajánlhatjuk. — Fürdői szezon. B.-Csabán a „Széchenyi liget"-ben folyó évi május 1-től hetenként há­romszor vehető gőz- és kádfürdő, u. m. kedden, csütörtökön és vasárnapi napokon. Zuhany min­dennap kapható. Ajánljuk a n. é. közönség be­cses figyelmébe. -- Kocsis János, a „Széchenyi liget" csősze, f. hó 10-én ötödik nejét temettette el. * Geröfi urat, a Csabán működő színtársu­lat igazgatóját saját érdekében figyelmeztetjük, hogy a rendezésre nagyobb gondot fordít­son, s különösen az utóvégre ís feltűnő negligen­cziával leeresztett függöny „dolgában" szigorúbb felügyeletet gyakoroltatni szíveskedjék. Az egyes felvonásoknak leghatásosabb része rendszerint a felvonás csattanós vége. de ez a függöny a bot­rányosságig ügyetlen leeresztése által majdnem minden darab minden felvonásának végén elron­tatik. A közönség soha sem hallja azt a csatta­nósnak Ígérkező végét, mert a függöny legördül a végszavak elmondása előtt és annak háta mögött hall csupán némi mormogást, mi által, ugy hisszük, sokszor az egész darab jó hatása koczkáztatik. — Kuczkay János szarvasi ügyvéd úrtól következő levelet vettük : A „Békésmegyei Közlöny" tekintetes szerkesztőségének B.-Csabán. A nemzet halhatatlan költője, Petőfi Sándor kéz­iratai iránti általános érdeklődésnek szolgálatot vélek tehetni, midőn a Geiszt Gáspár örökösei tulajdonához tartozó Puszta-Csákón 1880. évi ápril hó 30-án elhunyt Petőfi István hagyatékáról bíróilag fölvett leltár vonatkozó részének kiiratát •/ •/. alatt ide mellékelve, szerencsém van im itt azon megjegyzéssel beküldhetni, hogy Petőfi Sán­dor kéz- s egyéb iratai, egy a Geiszt család által a nagy költő iránti kegyeletből készíttetett érté­kes fekete bőrtartályban elzárva találtattak, mely tartálynak tetejére kívülről alkalmazott aczél le­mezen e szavak vésvék: ,Petőfi Sándor kéziratai." Petőfi István elhunyta után ugyanis Geiszt Gyula és Gáspár testvér urak, Szénási Károly buda­pesti ügyvéd úrral, a család jogi tanácsosával egyetértve intézkedtek, hogy Petőfi Sándor kéz­s egyéb iratai s nagybecsű emléktárgyai a hagya-

Next

/
Thumbnails
Contents