Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-05-13 / 92. szám

Békésmegyei Közlöny" 1880. 9

0. szám. mindenkinek, a ki arra alkalmatlan, a hozzáférhetést lehetetlen akarják tenni. Megvárom ugyan, hogy az állam fontos teendői fenn ne akadjanak s gyors és kellő ellátást nyerjenek, és igy a tisztviselők felelősségét szorosan kőrvonalozni kivánom. Akarom a közigazgatási bíróságok létesítését, hogy az a sok visszaélés, mely most büntetlenül a polgárokon elkövettetik, orvoslást találjon: de a ceutralisatió azon zászlójához, melyet nekünk az egyesült ellenzék lobogtat, szegődni soha nem fogok. Mi pártunkat, kormányainkat, azoknak jövőjét illeti, még csak arra akarom önöket figyelmeztetni, hogy ha a kormányt pénzügyi tekintetben igazságosan akarják megitelni, tekintsenek a magyar értékpapírok jelen magas állására, hasonlítsák azt össze az aligmulttal, be fogják látni, hogy a magyar állam hitele növekedett. Hasonlítsák össze a jelenlegi deficitet a régibb költségvetésekkel s látni fogják, hogy a deficit egyharmad résznyire olvadt. Nézzék a vasutak csoportosításának nagy müvét, melynek már minden factora az állam kezében van s csak a rendező kézre vár és láthatják, hogy a kormány nem volt siket a nemzet kivánatai előtt, és minden érdek sértése nélkül egyenként oldotta meg azon fontos kérdéseket, melyek megoldása képessé teendik őt jövőre is, hogy nagy vasúti és forgalmi nemzeti politikát teremthessen. Es bármilyen elfogult legyen valaki a kormány érdemeivel szemben, a külügyi politika tekintetében lehetetlen, hogy el ne ismerje, hogy a német szövetség többet ér a török barátságnál s hogy hazánk most anyagailag és politikailag kedvezőbb viszonyok közt van, mint mikor a Tiszakormány az ország ügyeinek vezetését kezébe vette. Ily előzmények után bizton nézek a jövő elé és bizton a jövő választások elé és őszintén óhajtom, hogy a szabadelvű kormány politikailag sokáig éljen Magyarországon, s továbbra is kormányozza hazánkat. Taiiitó 11 ok alkalmazása. A tanítónők alkalmazása foglalkoztatja ujabban a hazai tanitó-egyesületek s tanügyi lapok nagy részét. A nézetek e részben oly annyira eltérők, még ma is, hogy a megállapodás idejét még csak távolról sem lehet meghatározni. Érdekes a mit a nők alkalmazásra vonatkozólag dr. Schramm ir „Deutscher Schulwart" czimü lapjában. A kérdést főleg phisikai szempontból fejtegeti s ezeket mondja : A nők azon hitben élnek, hogy ők már egyenjogúságot követelhetnek, ha csak azt igyekeznek gyakorlatilag bebizonyítani, hogy a férfiakat illető dolgok és kötelességek teljesítésében egyértéküen megosztozni képesek velők. Bármily látszolagos jogosultsággal lépjenek is fel az idevágó törekvések, s bármennyire iparkodjanak is azokat a haladás czéljának fénysugaraival palástolni, még sem szabad figyelmen kivül hagynunk, hogy mindezen törekvések súlyos természettudományi tévedésből indulnak ki. A nő testalkatánál fogva még jelenleg nem birja a képességet, magát a férfival testi vagy szellemi munka teljesítésében egy sorba állítani, de még a jövőben sem sajátíthat el magának annyi tettképességet s minden e czélra irányzott nagyobb szabású kísérlet csak tetemes kárt okoz, mi könnyen belátható, ha mindkét nemnek különféle életjelenségeit összehasonlítjuk. Áttér ezután a nők életszervi működéseire s kimutatja, hogy a nők akár az anyagi, akár a szellemi működés terén csakis a könnyebb munkákat végezhetik. Légzőszerveik s az izomműködések nagyban eltérnek a férfiakétól. Hol pedig a munka physiologiai átruházása vagy könnyebbítése nem alkalmazható, ott a munkálkodó nő csak gyötrelmes látványt nyújt. Valamint tehát a nők képtelenek férfinak való anyagi munkát férfi módon végezni, ép ugy képtelenek a szellemi férfimunka teljesítésére is. Hosszasan s tüzetesen foglalkozik itt az agy működésével s azon következtetésre jut, hogy az emberi test alkatában e testi és szellemi működési szervek között elválaszthatlan viszonyosság észlelhető. Ha a nők munkaképességeiket fokozni, ha a férfiakhoz hasonló izmokat és idegeket s agy velőket elsajátítani akarnak, ugy ráadásul férficsontokat is kell elfogadniok, csontvázuk architektúráját egészen át kell változtatniok, ez pedig magzatai, testi és szellemi fejlődésére szükségképen rosz befolyással lenne. És e változások nemzedékeken át mesterségesen előidézhetők ; nem lehet azonban tagadni, hogy e változások előidézésével a természet ellen követünk el erőszakot. A nőnek megvan a természetadta fajlagos rendeltetése, hivatása; és a mit ő ennek ellenére cselekszik, azt sajátlagos rendeltetése rovására teszi Ha tehát a nők teljes erkölcsi jogegyenlőségén kivül nehéz testi és szellemi munkák végzése által még államjogi és gazdasági egyenlőséget is kívánnak elérni, ugy nem érnénk el gyebet, mint azt, hogy mindkét nembeli utódaik egyenlő mértékben testi és szellemi romlásnak indulnának. Ez tehát aggodalmat gerjesztő jövő, mely most még csak tűrhető, de milyen lesz akkor, ha néhány ezer nő-hivatalnok irodákban szárad össze?! Hiszen az emberiség még nagyon soká fog szűkölködni egészséges, megfelelő szellemi műveltséggel biró anyákban. Ez ügynek tehát komoly következményei vannak, melyeket komolyan is kell figyelembe venni. A felhozott érveket különösen azoknak ajánlja megfontolásra, kik a kultur-lialadás tekintetében nőtanitók és nőhivatalnokok alkalmazása mellett oly hevesen küzdenek. E. MEGYEI HIREK. * Meghívás. A békósmegyei gazdasági egylet tavaszi rendes közgyűlését május 17-én, pünkösd másod napján, d. e. 10 órakor, B.-Csabán a kaszinó helyiségében tartandja. A tagok minél számosabban megjelenni kéretnek. Az elnökség megbízásából: Mokry Sámuel, egyl. titkár. — Körös-Ludányról május 10-ki kelettel írják nekünk: „Tekinsetes szerkesztő ur! Bizonyos magyar gróf elvitte magával kedvenczét az öreg János bérest Párizsba. Mikor az együgyű öregnek bemutogatta a világváros uagyszerüségeit, szépségeit, azt kérdezte tőle : mit gondol kend János mennyit érhetnek mind ezek? „Hiszen sokat érhetnek — felelt az öreg — de még sem érnek annyit mint „egy" jó májusi eső!" Az együgyű öreg csak egyet mondott s azt is olyan sokra becsülte, mi pedig a szép május beállta óta mindennap kapunk többet, kevesebbet. Vájjon együttvéve mennyit érhetnének? .... Hanem van is öröm. A boldogító reménység édes érzetével biztatja egymást a földmivelő : talán egy jobb év fog következni annyi rosz után 1 Vidám arczcal, reménytelt szivvel jár a földmives a me zei munkára, boldog a hitben, hogy nehéz munkájának gyümölcsét az idén talán — nem ugy mint az elmúlt szomorú években — bővebben fogja élvezni. Valóban határunk közel 10 év alatt egyszer sem biztatott annyira mint most Legelőink bő táplálékot nyújtanak barmainknak, vetéseink ugy á tavasziak mint az ősziek májusi esőtől kövérek, ugy hogy ha csak az ég valami elemi csapással meg nem látogat: ez év némileg kárpótolni fog a sok roszórt. Szőlős kerteink szintén igen szépek, daczára hogy a megelőző két évben is gazdag bortermésünk volt, az idén is ha fagy, jégeső tönkre nem teszi szép reményeinket, bő szüretre számíthatunk. Nem igy áll azonban a dolog a gyümölcsö re nézve. A mult téli szokatlan nagy hidegek sok gyümölcsfát végkép tönkretettek, másokat a terméstől fosztottak meg. Alma, körtve, baraczk, szilva mind oly csekély mértékben Ígérkezett hogy csak kóstolóra számithassunk, most azonban ezt is megsemmisítette a hernyó, mely jelenben oly mértékben nálunk, milyenre alig emlékszünk, gyümölcsfáinkat kivétel nélkül megfosztotta lombjaiktól, s a mi csudálatosabb a gyakori esőzés nem — mint hittük pusztitólag, sőt inkább szaporitólag hat reá, a mennyiben, hiába tisztítjuk a fákat, hiába követünk ellőne bármit, hihetetlen mennyiségben lepik el fáinkat." — Körös-Ladányról irják neküuk: „Május 9-én történt községünkben a közgyámi hivatal betöltése, mely Nagy L. Imre közgyám lemondása folytán üresedésben volt. Általános szavazattöbbséggel Sánta Sándor közbecsülósben álló polgár választatott meg a nevezett hivatalra. Hogy pontos és lelkiismeretes hivatalnokot mily nehéz helyettesíteni, szükségtelen fejtegetni. Hisszük mindazonáltal, hogy az újonnan választott közgyámban lesz elég akarat, erő ós tehetség is, ha nem a leköszönt, gyakorlott hivatalnokot teljesen pótolni is, de annak hivatalát pontosan és lelkiismeretesen betölteni." — Beküldetctt. Gusztrinyi Sándor rajz- és szabász-tanító Debreczenből, ki már a mult évben is hasonló minőségben Csabán működött, óhajtana egy rajz- és szabászati iskolát nyitni, felhívja tehát a n. érd. helybeli közönség tanulni kivánó tagjait, hogy minél számosabban előlegesen lapunk kiadóhivatalában (Takács Árpád könyvnyomdája) jelentkezni szíveskedjenek, hogy az itt müködhetése némileg biztosítva lehessen. Jeles képzettségéért bátran ajánlhatjuk. — Fürdői szezon. B.-Csabán a „Széchenyi liget"-ben folyó évi május 1-től hetenként háromszor vehető gőz- és kádfürdő, u. m. kedden, csütörtökön és vasárnapi napokon. Zuhany mindennap kapható. Ajánljuk a n. é. közönség becses figyelmébe. -- Kocsis János, a „Széchenyi liget" csősze, f. hó 10-én ötödik nejét temettette el. * Geröfi urat, a Csabán működő színtársulat igazgatóját saját érdekében figyelmeztetjük, hogy a rendezésre nagyobb gondot fordítson, s különösen az utóvégre ís feltűnő negligencziával leeresztett függöny „dolgában" szigorúbb felügyeletet gyakoroltatni szíveskedjék. Az egyes felvonásoknak leghatásosabb része rendszerint a felvonás csattanós vége. de ez a függöny a botrányosságig ügyetlen leeresztése által majdnem minden darab minden felvonásának végén elrontatik. A közönség soha sem hallja azt a csattanósnak Ígérkező végét, mert a függöny legördül a végszavak elmondása előtt és annak háta mögött hall csupán némi mormogást, mi által, ugy hisszük, sokszor az egész darab jó hatása koczkáztatik. — Kuczkay János szarvasi ügyvéd úrtól következő levelet vettük : A „Békésmegyei Közlöny" tekintetes szerkesztőségének B.-Csabán. A nemzet halhatatlan költője, Petőfi Sándor kéziratai iránti általános érdeklődésnek szolgálatot vélek tehetni, midőn a Geiszt Gáspár örökösei tulajdonához tartozó Puszta-Csákón 1880. évi ápril hó 30-án elhunyt Petőfi István hagyatékáról bíróilag fölvett leltár vonatkozó részének kiiratát •/ •/. alatt ide mellékelve, szerencsém van im itt azon megjegyzéssel beküldhetni, hogy Petőfi Sándor kéz- s egyéb iratai, egy a Geiszt család által a nagy költő iránti kegyeletből készíttetett értékes fekete bőrtartályban elzárva találtattak, mely tartálynak tetejére kívülről alkalmazott aczél lemezen e szavak vésvék: ,Petőfi Sándor kéziratai." Petőfi István elhunyta után ugyanis Geiszt Gyula és Gáspár testvér urak, Szénási Károly budapesti ügyvéd úrral, a család jogi tanácsosával egyetértve intézkedtek, hogy Petőfi Sándor kézs egyéb iratai s nagybecsű emléktárgyai a hagya-